Andalz
|
Hazja: Spanyolorszg, Andalzia
Andalz, avagy Andalziai. Az Andalz fajta Spanyolorszgbl, Jerez vrosbl szrmazik. Ez a fajta az egyik a hrom fajta kzl, mely a legnagyobb hatst gyakorolta a vilg ltenysztsre. A msik kett az Arab s a Berber. A fajta tbb mint valszn, hogy idszmtsunk eltti, illetve a jgkorszak eltti idkbl szrmazik. A fajta a berber s az arab l hatsra alakult ki, de ebben a helyi fajtk is kzrejtszdhattak. |
Eurpa kedvenc lovnak tartottk szmon, s erszeretettel hasznltk a lovasiskolkban. Ez a spanyol l nagyon sok fajta kialakulsban jtszott szerepet, tbbek kztt az amerikai fajtk egy rsze is belle szrmazik.
A tenyszts kzpontja Jerez de la Frontera, Sevilla s Cordoba. Az Andalz Tenyszt Szvetsg 1912-ben alakult. Ha minden igaz, az Andalz l a Tarpn, Sorraia s a Berber fajtkbl alakult ki. Ami a legrdekesebb, hogy az Andalzt elfogadjk a Lusitano fajtjban, de ezt visszafele nem. rdekes.
Nemes megjelens, szeret menni, br nem mondhatni gyors lnak. A feje nemes jelleget mutat, kiss kosfej jelleg. A srnye s a farka gyakran hullmos, s meglehetsen ds, hossz. A fajra jellemz az ers csnk, kivl csontozat, szablyos patk, a rvid, izmos jl velt nyak s az ers, szles vlltjk s a lapocka, mely kevsb dlt a telivrnl. |
|
Kzpnagy termet l, viszonylag alacsony, szemek mandulaformjak, homlok szles s lapos. Fara meglehetsen lejts.
Bottal mrt marmagassga 157-160 cm, vmrete 180-185 cm, szrkrmrete 19-20 cm.
Sznei a szrke, pej, ritkn sttpej s stt mjsrga. Rgen akadt tarka is az Andalzok kztt.
Htaslnak hasznostjk. Gyorsan tanul, megbzhat s j szndk. A spanyolokra jellemz temperamentumossg is meglelhet bennk. Akcis mozgs. Kivl a magasiskolai djlovagl feladatokra.
A fajta az egsz vilgon kedvelt a mai napig. |