GY�GY�T� PACIK   Rokons�gom tagjai k�z�tt voltak �s vannak lovasok, �gy tapasztalatb�l tudom, m�r a lovak l�tv�nya, j�r�suk is gy�ny�rk�dtet, szem�k pedig egyenesen elbûv�li az embert. Nagyon okos lehetett az, aki kital�lta, hogy a lovagl�s gy�gy�t is. A honi lovaster�pia sz�vets�g megalak�t�s�nak gondolata 1997-ben fogalmaz�dott meg, amikor a Nemzetk�zi Gyermekmentõ Szolg�latn�l t�bb csal�d �s int�zm�ny �rdeklõd�tt arr�l, hol lehet a fogyat�koss�ggal �lõ gyermekek sz�m�ra ilyen jellegû szolg�ltat�st ig�nybe venni. A k�rd�s �rdekes �s elgondolkodtat� volt �s n�mi ut�nj�r�st k�vetõen kider�lt: haz�nkban nincs ilyen lehetõs�g.     Az elsõ szakemberk�pzõ-tanfolyamot m�g abban az esztendõben a Hortob�gyon szervezt�k meg, ahol angol terapeut�k tartottak elm�leti �s gyakorlati foglalkoz�sokat, melynek v�g�n kimondt�k a Magyar Lovaster�pia Sz�vets�g megalakul�s�t is, melynek k�tsz�z mag�nszem�ly �s h�sz szervezet a tagja. Eln�ke dr. Edvi P�ter, a Nemzetk�zi Gyermekmentõ Szolg�lat �gyvezetõ aleln�ke, lovas aleln�ke pedig Eilika von Habsburg, Habsburg Gy�rgy rendk�v�li �s meghatalmazott nagyk�vet feles�ge, a nagy megbecs�l�snek �rvendõ Habsburg Ott� menye.     A tov�bbi tanfolyamok helysz�nei Szilv�sv�rad, Balatonfenyves �s Sarl�spuszta voltak. A folyamatos fejlõd�st egy�bk�nt k�t dolog jellemzi: a k�lf�ldiek mellett, 1998-ban m�r hazai szakemberek is tartottak elõad�sokat, illetve 2001-ben az oktat�si miniszter akkredit�lhat� programk�nt elfogadta a hippoterapeuta-k�pz�s tervezet�t. Jelentõs esem�nye volt m�g az a t�ny, hogy 1998-ban a magyar szervezetet a Nemzetk�zi Ter�pi�s Lovas Sz�vets�g p�rizsi konferenci�j�n teljes jog� tagjainak sor�ba v�lasztotta meg. A k�vetkezõ �vben P�kozdon m�r fesztiv�lt is szerveztek, amely hagyom�nyt teremtett, hiszen hasonl� jellegû esem�nyre 2000-ben �s az id�n H�dmezõv�s�rhelyen is sor ker�lt. Idõk�zben a sz�vets�g n�gy k�z�ss�get hozott l�tre, nevezetesen a hippoter�pi�s, a gy�gypedag�giai lovagl�s, a gy�gypedag�giai voltizs, valamint a lovaster�-pi�s seg�tõk munkacsoportj�t, melyek „�tj�rhat�k” �s munk�juk sor�n kieg�sz�tik egym�st. Besz�lget�s�nkkor az elsõ k�rd�st ezzel �sszef�gg�sben tett�k fel dr. B�ki Gy�rgy gyermek-neurol�gusnak, a sz�vets�g munkat�rs�nak.     – Alapvetõen h�rom, szakmailag is j�l elk�l�n�thetõ k�rd�srõl van sz�, amely mag�val a lovagl�ssal (hippoter�pia), a gy�gypedag�gi�val, tov�bb� a sporttal f�gg �ssze. Ut�bbir�l most csak annyit, hogy a voltizs�l�s, teh�t a l� h�t�n elv�gzett gyakorlatsorozat voltak�ppen pontoz�ssal m�rhetõ sportteljes�tm�ny. Sz�vets�g�nknek fõ tennival�ja, hogy kialak�tsa az �lland� felt�teleket: ki, mikor �lj�n fel a megfelelõen tr�ningezett, illetve a bizalmat �bresztõ l�ra, mivel az�rt vannak vesz�lyforr�sok. – Hogyan hat az �llat az emberi mozg�sra? – Ez tal�n �gy �rz�keltethetõ, ha megfigyelj�k az eg�szs�ges ember j�r�s�t, cs�põ-, gerinc-, fej- �s felsõ v�gtag mozg�s�t. Ez a „j�” mozg�s nyilv�nval�an a l� h�t�n a nem �pekn�l is kialak�that�. Tudniillik a „paci” l�p�sj�rm�dja h�romdimenzi�s: elsõ ugyeb�r az elõre t�rt�nõ halad�s, de van n�mi forg�s �s lend�l�s is. A l� ezeket „adja �t” a h�t�n �lõ cs�põj�nek. Ezt a harm�ni�t azut�n a gerinc k�zvet�ti tov�bb. A beteg nagyon sokszor ezt az �sszhangot csak lovagolva �lheti meg �s �t, �gy teh�t a k�zponti idegrendszer „�lm�nyhez” jut. Vannak persze m�s elõny�k is. P�ld�ul a spasztikusokn�l minden bizonnyal ismert az a t�ny, hogy a comb izomzata �sszeh�z�dik. Amennyiben ez nincs elõrehaladott �llapotban, a lovagl�s nagyszerûen alkalmas az ellaz�t�sra. A l� mozg�sa ugyanis olyan tart�si reakci�kat v�lt ki a fogyat�koss�ggal �lõkbõl, amelyek azut�n j�r�s k�zben is automatikuss� v�lnak. Van az �gynevezett fejlesztõ lovagoltat�s, amit fõleg a Down-k�rosokn�l �s az autist�kn�l alkalmaznak, ami ink�bb gy�gypedag�giai teendõ, hiszen a t�rbeli l�t�s, a koordin�ci�, az �tem�rz�k jav�t�sa a feladat. Nem egyszer elõfordul, hogy az autista gyermek a l� h�t�n mondja ki az elsõ �rtelmes sz�t.     – Kialakul-e a „felek” k�z�tt az �rzelmi k�tõd�s? – A v�laszom hat�rozott igen. Erre is vannak vizsg�latok, hiszen el�g, ha megn�zz�k a gyermekek rajzait. A lovagl�s elõtt nagyon sok a depresszi�s elem, majd a ter�pia sor�n elõsz�r maga az aktus �lm�nye jut kifejez�sre, k�sõbb pedig kisz�nesedik, �sszetettebb� v�lik a rajz. Az ilyen kisl�nyok, kisfi�k ugyanis fiatalkoruk ellen�re megtapasztalj�k azt, hogy elveszik tõl�k kompetenci�jukat; bel�p a „kicsi, szeg�ny, szerencs�tlen vagy” komplexus. �s akkor elk�vetkezik egy olyan szitu�ci�, amikor m�sk�nt viselkedhetnek, sõt meg�lik azt, hogy egy n�luk hatalmasabb energi�val rendelkezõ �lõl�ny az õ kv�zi szolg�latukban �ll. – Milyen az infrastrukt�ra? – Ez az, amiben m�g nagyon sok feladatunk van, hiszen ma m�r t�bb mint sz�z ter�pi�s lovas oktat� dolgozhatna Magyarorsz�gon, �m munk�juk k�r�lm�nyei hi�nyosak. A l� ugyanis dr�ga, kik�pz�se sem olcs�, eszik �s j� tart�si k�r�lm�nyeket ig�nyel. Nagy Attila