Postakocsik a pr�rin

A h�res vadnyugaton a v�ndorl�s �vtizedeiben rengeteg �ru, csomag �s t�virat v�rt k�zbes�t�sre. 1850-es �vek elej�t�l a sz�ll�t�st a Russel, Majors �s Waddel-f�le t�rsas�g v�gezte. K�l�nleges �p�t�s� kocsijait 8-10 p�r �k�r h�zta �s ak�r hetekig, h�napokig is bandukolhattak, m�g v�gre c�lhoz �rtek.

Ebben az id�ben a postaszolg�lat m�g �nk�ntes �s alkalmi v�llalkoz�s volt. Kov�csm�helyek, fogad�k, mozg��rusok, keresked�k gy�jt�tt�k �ssze a k�ldem�nyeket, hogy az arra tart� kocsikarav�nokkal, lovasokkal tov�bb k�ldj�k. A ritk�n lakott ter�leteken ennek nagy jelent�s�ge volt �s a posta hossz� ideig becs�letbeli �ggy� v�lt. Sajnos el�gg� megb�zhatatlan volt, a k�ldem�nyek egy r�sze soha nem �rte el a c�mzettet, vagy h�napokig tartott mire c�lhoz �rt.

A szem�lyforgalom is szervezetlen volt. Akinek nem volt lova, kocsija, az gyalog ment vagy felkapaszkodott m�s kocsij�ra, �gy viszont ki volt szolg�ltatva m�snak.

1849-ben kit�rt az „aranyl�z”, �gy s�rget� ig�ny lett egy megb�zhat� „gyorsposta”, amely alkalmas volt szem�ly-, lev�l- �s csomagsz�ll�t�sra. John Butterfield v�llalkozott a feladatra �s a Butterfield Overland Mail Company els� transzkontinent�lis postakocsi j�rata 1858. okt. 10-�n meg�rkezett San Francisc�ba.

Az els� postakocsi 23 nap �s 21 �ra alatt tette meg a St. Lousis - San Francisco k�z�tti 4411 km-es utat. Ezeket a kocsikat hat l� vontatta. A hossz� �ton 139 �llom�st �ll�tottak fel, ahol lovakat v�ltottak �s megvizsg�lt�k a kocsi �llapot�t. Ezek az �llom�sok fogad�k is voltak egyben. A kocsik nyolc utast tudtak befogadni �s k�nyelm�ket b�r�l�sek, �s kapaszkod�k szolg�lt�k. A port�l �s sz�lt�l b�rsonyf�gg�ny�k v�dt�k �ket. A viteld�jat el�re ki kellett fizetni, ami ebben az id�ben 150 doll�r volt.

A kocsik csak a kijel�lt helyeken �lltak meg, �s ha valaki lemaradt, annak a hely�re b�rki besz�llhatott. Kuty�t nem sz�ll�tottak �s doh�nyozni is csak az �sszes utas beleegyez�s�vel lehetett. Az utaz�si szab�lyzat k�l�n kit�rt a h�lgyek ir�nti tiszteletre �s udvariass�gra.

A lovak lev�lt�sa, a fogat cser�je nem tarthatott tov�bb 8-10 percn�l tov�bb. A menetrend szerinti j�rat reggelihez �s vacsor�hoz 1 �r�ra, eb�dhez 1 �r�ra, �jszak�ra pedig csak 7 �r�ra �llhatott meg. A szem�lyzet-kocsis, fegyveres k�s�r�-volt felel�s az utasok �s a sz�ll�tm�ny biztons�g��rt. Minden f�rfinak k�teless�ge volt r�szt venni az akad�lyok elh�r�t�s�ban, t�mad�sn�l pedig a harcban.

John Butterfield postaj�ratai 1860-ban m�r hetente h�romszor ind�tott j�ratot.

1861-ben Williem D. Dinsmore, Henry Wells �s Williem G. Fargo bekebelezi Butterfield cs�dbejutott j�ratait. Megalak�tj�k a h�res Wells, Fargo �s Co.-t, mely eg�szen a transzkontinent�lis vas�t elk�sz�lt�ig m�k�d�tt. 1860. �pr.3-�n elindult az els� lovasposta.

A Russel, Majos �s Waddel c�g alv�llalkoz�sak�nt m�k�d�tt a h�res Pony Express. Kit�n� lovasai a Csendes-�ce�n partj�ig t�z nap alatt tett�k meg a 3120 km-es utat. Az �tvonal 80 v�lt��llom�sb�l, l�-, �s lovastany�b�l �llt. A lovasok csak leveleket, p�nzt �s �rt�kpapirokat sz�ll�tottak, egyszerre csak annyit amennyi belef�rt a nyeregt�sk�ba. K�t Colt �s egy Winchester volt minden felszerel�s�k. Feladatuk volt m�g, hogy szemmel tarts�k a Westwrn Union Telegraph co. Oszlopait �s jelezz�k, ha megrong�l�dott.