Pat Parelli

Natural-Horse-Man-Ship = term�szetes m�don val� foglalkoz�s a lovakkal, illetve Term�szetes „Lovaz�s” - neh�z leford�tani, mert nincs r� megfelel� szavunk. „LOVAZ�S” alatt itt a l�val val� �sszes tev�kenys�g�nket –�s nem csak a lovagl�st �rtj�k.)

Sokf�le lovasember l�tezik a vil�gon, akik k�l�nf�le st�lusokban, k�l�nf�le m�dszerek szerint foglalkoznak lovaikkal. Egyesek egy�ni m�dszereket, egy�ni st�lust alak�tanak ki, saj�t megfigyel�seik, tapasztalataik alapj�n.

Pat Parelli m�dszere a Natural-Horse-Man-Ship – ahogy � mondja: „val�j�ban olyan r�gi, hogy ma m�r �jra �jnak sz�m�t”.

PP a k�nyv elej�n egy �rdekes probl�m�t vet fel: mi�rt van az, hogy annak ellen�re, hogy az emberek t�bbs�ge vonz�dik a lovakhoz �s sok k�z�l�k ki is pr�b�lja a lovagl�st, m�gis a kezd� lovasok 80%-a egy �ven bel�l, �s a marad�k 20%-a 5 �ven bel�l felhagy a lovagl�ssal.

Szerinte ez az�rt t�rt�nik �gy, mert a l�r�l a lovagl�sr�l az embereknek �ltal�ban �lomszer� elk�pzel�sei vannak. Szabadon v�gtatni egy gy�ny�r�, kecses l� h�t�n a legt�bb ember sz�m�ra egy v�gy�lom. Az els� pr�b�lkoz�s ut�n azonban kider�l, hogy a l� kir�zza a lovas lelk�t, le lehet r�la esni, nem arra megy, amerre lovasa szeretn�. Vagyis a szok�sos k�zhelyek (mi szerint lovagolni egyszer�: csak fel kell nyergelni a lovat, r� kell �lni, majd ha el akarunk indulni vele, meg kell r�gni az oldal�t, ha meg akarjuk �ll�tani csak meg kell h�zni a sz�rat, stb…) nem m�k�dnek. A lovagl�s nem ilyen egyszer�! Ahhoz, hogy kellemes �lm�nyt ny�jtson mindk�t partner r�sz�r�l bizonyos TUD�S-t felt�telez. 

K�nyve nem a lovak, hanem ink�bb a lovasok k�pz�s�r�l sz�l. Elm�lete szerint egy lovasnak nemcsak a lov�t kell k�peznie, hanem sokkal ink�bb saj�t mag�t. K�nyv�ben szeretn� az olvas�t a lovak meg�rt�s�re, a vel�k val� kapcsolatteremt�sre megtan�tani, hogy k�s�bb egym�s partnerei lehessenek.

A NATURAL HORSE-MAN-SHIP 8 alapelve (a teljess�g ig�nye n�lk�l):

Lovazni, term�szetes m�don lehet – ami azt jelenti, hogy az embernek, ahhoz, hogy a l�val megfelel� k�pen tudjon b�nni, tudnia kell l� m�dj�ra gondolkozni, vagyis ismernie kell annak term�szet�t, �szt�nrendszer�t, viselked�sm�dj�t.

T�rekedj�nk a v�ltozatoss�gra! Pl. Ha 3 napon kereszt�l mindig a kij�ratn�l fejezz�k be a munk�t, a negyedik napon ne csod�lkozzunk, ha a kij�rathoz �rve a l� azt hiszi, v�ge a munk�nak.

A l�-lovas k�zti kommunik�ci�nak k�toldal�nak kell lennie. Pl. egyoldal� a kommunik�ci� akkor, amikor a lovas t�l durva kez�re a l� jelz�s k�pen kinyitja a sz�j�t �s amire a lovas csak az orrf�k szorosabbra h�z�s�val v�laszol.

Felel�s�g. A l� r�sz�r�l: tanulja meg kord�ba tartani menek�l�si reflex�t, maradjon mindig a sz�rak k�z�tt �s ne tekingessen �ssze-vissza.. Az ember r�sz�r�l: viselkedjen partnerk�nt �s ne f�leml�tse meg a lovat, legyen biztos �l�se, �s gondolkodjon l� m�dj�ra.

Magatart�sunk legyen mindig fair. Pr�b�ljuk el�rni, hogy amit mi akarunk, azt lovunk is akarja, azzal, hogy a nemk�v�natos dolgok legyenek nehezebben v�ghezvihet�k

Meg kell tanulni olvasni a testbesz�det. Pl. ha a l� nyalja a sz�j�t, akkor meg�rtette �s elfogadja a szitu�ci�t. Ha a f�le h�trafele �ll, akkor bizonytalan �s ekkor j�, ha vigy�zunk! Ha az ember nincs tiszt�ban azzal, hogy a l� mit olvas le az � mozdulataib�l, akkor k�nnyen f�lre�rt�sekre ker�lhet sor.  Pl. Helytelen, ha a lovat, sz�m�ra agressz�v tar�ssal (a szem�be n�zve, vele szembe fordulva, egyenes vonalon) akarjuk megk�zel�teni. 

Nem szabad megfeledkezni arr�l, hogy nemcsak az ember k�pzi a lovat, hanem a l� is az embert. Az egyik legnagyobb hiba, hogy kezd� lovas csik�t vesz mag�nak, vagy a gyermek�nknek csik�t vesz�nk, mondv�n, hogy „egy�tt n�jenek fel”. Sz�mukra olyan l� lenne sz�ks�ges, ami m�r megtanulta, hogy hogyan kell az emberrel szemben viselkedni. Pl. sok lovas nem r�ja fel hibak�nt lov�nak, ha felsz�ll�s k�zben az nem �ll nyugodtan, mozdulatlanul, mert nem is gondolja, hogy ez m�sk�nt is lehetne. Pedig ez nagyon sok baleset forr�sa volt m�r.

A tan�r munkaeszk�ze: a c�l �s az id�.  El�sz�r a l�nak alapdolgokat tan�tunk meg azokat, amiket szeretn�nk, hogy tudjon, majd ehhez c�lt adunk, hogy azok �rtelmet nyerjenek.  Pl. megtan�tjuk az oldalj�r�sokra, hogy k�s�bb ki tudjunk egy kaput nyitni. Ford�tsunk el�g id�t az alapok megtan�t�s�ra, hagyjunk el�g id�t a l� sz�m�ra a meg�rt�sre. M�s sz�val, haladjunk lassan, hogy gyorsan c�lhoz �rhess�nk!                                                                                  

A l�val val� kapcsolatteremt�s

Ahhoz, hogy a l�val egy megfelel� partnerkapcsolatot alak�tsunk ki, el kell �rn�nk, hogy a l� egyre kev�sb� viselkedjen �ldozati �llatk�nt. Ez azt jelenti, hogy egyre kev�sb� cselekedjen az �szt�nei hat�s�ra, vagyis jobban figyeljen az emberre, illetve annak parancsaira, mint f�lelme t�rgy�ra. Mozg�sa az addigi p�nikszer� menek�l�s helyett egyre ink�bb kontrol�ltabb� kell hogy v�ljon.

K�l�nb�z� kedvesked�sekkel el kell �rn�nk azt is, hogy a l� szeressen a t�rsas�gunkban lenni, majd ezt k�vet�en ki kell v�vnunk a tisztelet�t.

A l� tisztelet�t a f�ldr�l kell megszerezn�nk, �s a nyeregben is meg kell tartanunk.

A l� tisztelet�nek, bizalm�nak elnyer�se a f�ldr�l

Ennek eszk�ze a vezet�sz�ron val� idom�t�s (j�t�k). Ez k�zelebb hozza a lovat �s a lovast egym�shoz, nagym�rt�kben n�velheti a tekint�ly�nket �s a bel�nk vetett bizalmat.

Az�ltal, hogy k�l�nb�z� feladatokat v�geztet�nk el a l�val arra t�rekedve, hogy azokat k�szs�gesen, finom jelad�sokra k�nyszer n�lk�l mag�t�l hajtsa v�gre, engedelmess�gre nevelj�k.

Az engedelmess�gre val� nevel�st nem a nyeregben kell elkezdeni. Olyasmi ez mint egy j� katona kik�pz�se. Az sem a speci�lis feladatok megtan�t�s�val kezd�dik, hanem a katonai magatart�s (felt�tlen engedelmess�g a feljebbval�nak) kialak�t�s�val. 

Egy feladat elv�geztet�se sor�n, min�l kisebb k�nyszert kell alkalmazunk pl. min�l nagyobb t�vols�gb�l tudjuk azt v�grehajtatni, min�l finomabb seg�ts�gad�sokkal, azt mondhatjuk, hogy lovunk ann�l engedelmesebb. 

P�ld�ul, ha lovunkat csak �gy tudjuk h�tral�ptetni, hogy k�zvetlen�l el�tte �llva er�vel h�zzuk, �s/vagy toljuk h�trafel� akkor nem besz�lhet�nk t�l nagy engedelmess�gr�l. Ha azonban ugyan ezt p�ld�ul csak jelre (sz�ra, vagy k�zjelre...stb.) el tudjuk �rni, akkor m�r lovunk k�szs�gesen �s engedelmesen hajtotta v�gre a feladatot.

A feladatok legyenek v�ltozatosak, k�l�nb�z�ek. Csak a fant�zi�nk szabjon nekik g�tat.

A gyakorlatiass�got figyelembe v�ve p�ld�ul gyakoroltassuk a l�val azokat a feladatokat, amiket majd nyeregb�l is meg szeretn�nk tan�tani. Az oldalj�r�sokat, a h�tral�ptet�st, a l� elej�nek, h�tulj�nak elmozd�t�s�t ...stb.

A feladatok megtan�t�s�t el�sz�r kezdj�k k�zvetlen�l a l� mell�l a kez�nket haszn�lva a seg�ts�gad�sokhoz. Ehhez haszn�ljunk kezdetben a k�rkar�mot, majd k�s�bb egy kb. 4 m-es vezet�sz�rat. J�val k�s�bb pr�b�ljuk majd meg min�l t�volabbr�l ugyanazokat a feladatokat elv�geztetni, csak a sz�rat, vagy k�zjeleket haszn�lva seg�ts�gk�nt.

A h�tral�ptet�s tan�t�s�hoz �lljunk k�zvetlen�l a l� el�. T�bb m�dszert is alkalmazhatunk a l� �rz�kenys�g�t�l f�gg�en. A fontos csak az, hogy tartsuk be a fokozatoss�g elv�t. Tegy�k pl. kez�nket az orrnyerg�re �s el�sz�r nyomjuk meg az orr�t a tenyer�nkkel. Ha nem reag�l, akkor m�r k�t ujjunkkal nyomjuk meg az orrnyereg k�t oldal�n fut� idegeket. Ha erre sem reag�l, egyre er�s�ts�nk a nyom�son – t�bb l�p�sben. Egy m�sik m�dszer: tegy�k tenyer�nket a sz�gy�hez �s nyomjuk meg egy kicsit. Ha nem reag�l, nyomjuk meg a h�velyk ujjunkkal. Ha m�g erre sem reag�l, l�pj�nk tov�bb az el�z�ben le�rtak szerint. El�sz�r el�gedj�nk meg mindig egy-egy l�p�ssel, mindig fokozatosan �jra kezdve, majd ha ez m�r j�l megy, k�ss�k �ssze a l�p�seket. Egy j� h�t gyakorl�s ut�n ak�r 20-30 l�p�st is h�tra tudunk �gy l�ptetni finom seg�ts�gekkel.

Ha a gyakorlat l�k�zelb�l m�r m�k�dik, �lljunk a l�val szembe, t�le p�r m�terre. Lend�ts�k fel� a vezet�sz�rat. Ha nem megy h�tra, kezdj�k el a vezet�sz�rat k�gy�z� mozg�ssal mozgatni. El�sz�r finoman, majd ha kell, egyre er�sebben, (hogy esetleg a leng� sz�r az �ll�t s�rolja) m�g el nem l�p h�tra. Itt is el�gedj�nk meg el�sz�r csak egy-egy l�p�ssel.

Fontos, hogy tudjuk: egy l� min�l engedelmesebben megy h�tra (vagy oldalra), ann�l engedelmesebben fogja a t�bbi gyakorlatot is v�grehajtani.

A l� meghajl�t�sa. Fontos, hogy lovunk hajl�kony, meghajl�that� legyen, mert a hajl�t�sban l�v� l� mindig kontroll alatt van. (Menek�l�s k�zben a l� mindig egyenes.) Ehhez el�sz�r �lljunk a l� jobb oldal�hoz, majd fogjuk meg a fark�t �s tegy�k kez�nket az orrnyerg�re. Pr�b�ljuk meg a farka �s a feje h�z�s�val megszagoltatni a saj�t fark�t. Ha ell�p, ne legy�nk t�relmetlenek, kezdj�k el�lr�l a gyakorlatot, mindaddig, m�g helyben nem marad �s az orr�val el nem �ri a fark�t. Ekkor dics�rj�k meg, pl a homloka d�rzs�l�s�vel, sz�val. Ha jobbra siker�lt a feladat, pr�b�lkozzunk meg a bal oldallal is.

Az oldalj�r�sok megtan�t�s�hoz �ll�tsuk a lovat egy fallal vagy kar�mmal szemben. �lljunk el�sz�r a l� jobb oldala k�z�pre �s ny�jtsuk ki a bal kez�nket a l� szeme fel�, ezzel felsz�l�tva arra, hogy az elej�vel t�volodjon el t�l�nk. Ek�zben a jobb kez�nk h�velykujj�val finoman �rints�k meg az oldal�t ott, ahol k�s�bb az oldalra hat� l�bsz�rseg�ts�get adn�nk, hogy a h�tulj�val is mozduljon el. Ha a l� nem l�p el oldalir�nyban el�l�nk, kicsit massz�rozzuk meg az oldal�t. Ha erre sem akar m�g ell�pni, n�velj�k a nyom�st �s k�vetkez� l�p�sk�nt b�kd�ss�k meg a h�velyk ujjunkkal, m�g el nem l�p. El�sz�r el�gedj�nk meg egy-egy l�p�ssel, mindig el�lr�l kezdve (�rint�s-massz�roz�s-b�kd�s�s), majd k�ss�k a l�p�seket �ssze �s l�ptess�k oldalra folyamatosan. (ugyan�gy a m�sik oldalra is) K�s�bb, megpr�b�lhatjuk a gyakorlatot kez�nk �rint�se n�lk�l, csak a vezet�sz�r seg�ts�g�vel is. Ekkor –szint�n jobbr�l kezdve- jobb kez�nkkel ugyan �gy mutassunk a l� szeme ir�ny�ba, bal kez�nkkel p�rgess�k meg a sz�rat a l� oldal�n�l. El�sz�r csak lassan, majd, ha sz�ks�ges egyre gyorsabban, �s ha kell hagyjuk hozz��rni.

El�re k�ld�s. El�sz�r kb. 2m (k�s�bb: 4, 8m...stb.) sugar� k�r�n k�ldj�k a lovat k�r�l�tt�nk k�rbe l�p�sben, mintha fut�sz�razn�nk. Ennek a feladatnak azonban a hagyom�nyos fut�sz�raz�st�l elt�r�en nem a l� „lej�rtat�sa”, elf�raszt�sa a c�lja, hanem a l� figyelm�nek magunkra ir�ny�t�sa, magunkon tart�sa, jelz�seink akcept�l�sa.

El�sz�r pr�b�ljuk meg jobbra: �lljunk szembe a l�val �s fogjuk meg a sz�rat a jobb kez�nkbe, �gy, hogy a v�ge a balban legyen. A sz�rat tart� jobb kez�nket ny�jtsuk ki jobbra, mutatva vele az ir�nyt �s n�zz�nk mi is ebbe az ir�nyba. Ezut�n a ballal p�rgess�k meg a sz�r v�g�t a l� eleje ir�ny�ba, felsz�l�tva ezzel arra, hogy induljon el (a k�z �ltal mutatott ir�nyba). Ha erre nem indul el, az el�z�ek tematik�ja szerint, er�s�ts�nk a jelz�sen vagyis p�rgess�k er�teljesebben (gyorsabban) a sz�rat. Ha sz�ks�ges, engedj�k a nyak�hoz �rni - egyre er�sebben. Ha ez sem el�g, induljunk el a l� nyaka ir�ny�ban (ne a h�tulja fel�!) addig, hogy sz�ks�gszer�v� tegy�k, hogy (lehet�leg a k�v�nt ir�nyba) elmozduljon. A l�nak azt kell meg�rtenie, hogy ha a sz�rat p�rgetem, az azt jelenti, hogy mennie kell.

Lehet�leg maradjunk mindig egyhelyben �s n�zz�nk a mozg�s ir�ny�ba. Ne k�ldj�k k�rbe 2-3 k�rn�l tov�bb, mert nem az a c�lunk, hogy megunassuk vele a feladatot, hanem, hogy azt k�r�s�nk szerint szab�lyosan �s k�szs�gesen v�grehajtsa. �ll�tsuk meg �gy, hogy a jobb kez�nkkel fogjuk r�videbbre a sz�rat, �s a bal kez�nkkel k�ldj�k el magunkt�l a h�tulj�t. Ha a l� szembe fordul vel�nk, hagyjuk p�r m�sodpercig �llni, majd ism�teltess�k meg vele a gyakorlatot az ellenkez�, vagy ugyan abba az ir�nyba.

Ez a gyakorlat j� szolg�latot tehet majd k�s�bb a l�sz�ll�t�ra val� els� felk�ld�skor is!

A fentebb eml�tett „el�re k�ld�s” gyakorlat egy �sszetettebb v�ltozata: a „sz�k helyen val� �tk�ld�s”, j� szolg�latot tehet, pl. k�zen val� ugrat�skor, l�sz�ll�t�ra val� felsz�ll�skor, m�s sz�kebb helyre val� bevezet�sn�l, etet�sn�l ...stb.

A gyakorlat menete : Ennek gyakorl�s�hoz �lljunk egy massz�v �p�tm�nnyel pl. fallal vagy kar�mmal szemben att�l kb.2m-re. A lovat �ll�tsuk a fallal p�rhuzamosan t�l�nk szint�n kb. 2m-re. A c�lunk az, hogy a l� haladjon el el�tt�nk, a fal �s mi k�z�tt�nk. Els� l�p�sk�nt ny�jtsuk ki (ha a l� jobbr�l van) a bal kez�nket balra, mutatva ezzel az ir�nyt �s h�zzuk meg finoman a sz�rat, felsz�l�tva ezzel arra, hogy menjen el el�tt�nk. Ha nem indul el, p�rgess�k meg a jobb kez�nkbe l�v� sz�rv�get. Ha m�g erre sem reag�l, eressz�k a sz�r v�g�t olyan hossz�ra, hogy el�sz�r finoman hozz��rhessen a l� elej�hez, majd ezt addig er�s�ts�k, m�g el nem indul. Ahogy ezt megtette, azonnal hagyjuk abba a p�rget�st �s t�rj�nk vissza az eredeti poz�ci�nkhoz.  Engedj�k �t el�tt�nk a lovat a bal oldalunkra �s t�rekedj�nk arra, hogy ahogy meg�llt, forduljon fel�nk.

Hagyjuk p�r pillanati �llni, majd menj�nk oda hozz� �s simogassuk meg a fej�t. Ez ut�n ism�telj�k meg a feladatot a m�sik k�zre is.

El�fordulhat, hogy a l� ahelyett, hogy elhaladna el�tt�nk, h�trafele fog elindulni. Ekkor l�pj�nk p�r l�p�st h�tra, ezzel nagyobb helyet adva neki k�zt�nk �s a fal k�z�tt. Ekkor a feladat m�ris hasonl�v� v�lik az egyszer� „fut�sz�raz�shoz”. Ne hagyjuk azonban abba a sz�rv�g p�rget�s�t, hanem hagyjuk nyugodtan, hogy a l� h�zza a sz�rat. Semmi k�pen ne menj�nk a l� m�g�!

Ezt a m�dszert, mint m�r �rtam alkalmazhatjuk probl�m�s, vagy nyers lovak l�sz�ll�t�ra val� felrak�s�n�l is. A m�dszert kipr�b�ltam olyan csik�kkal is amelyek m�g nem utaztak sohasem l�sz�ll�t�n, illetve olyan lovon, amelyik eddig csak nagy neh�zs�gek �r�n ment fel a fut�ra. PP m�dszere t�k�letesen m�k�d�tt.

Hogyan is kell ezt csin�lni?

Ism�teltess�k el lovunkkal az el�z�ekben ismertetett feladatot, egy fal vagy egy kar�m el�tt, el�sz�r 1,5m-es t�vols�gr�l, majd cs�kkents�k ezt 80cm-re. Fontos, hogy ahogy a l� egy kicsit is egy�ttm�k�d� (tesz egy vagy t�bb l�p�st el�re) att�l a pillanatt�l kezdve ne hajtsuk tov�bb. Mivel a t�vols�g itt igen kicsi, ha a l� ellenszeg�l (meg�ll, vagy h�tra akar l�pni), hagyjunk neki egy kis id�t gondolkodni �s csak ez ut�n l�pj�nk tov�bb. Addig ism�telj�k a gyakorlatot, m�g a l� elengedetten, f�lelem n�lk�l nem halad el el�tt�nk.  Ha ez m�r megy, ism�telj�k el a gyakorlatot hasonl� m�don az ut�nfut� h�tulja el�tt is. A l� l�pjen fel a felj�r�ra �s keresztben menjen �t rajta. (ne ugorjon) Ha ezt is k�szs�gesen v�grehajtja, akkor ahelyett, hogy elengedn�nk k�zt�nk �s a fut� k�z�tt, �lljuk el az utj�t �s ir�ny�tsuk be a fut�ba. Nem baj, ha el�sz�r mag�t�l csak f�lig megy be, ne er�ltess�k tov�bb, hanem l�ptess�k le a fut�r�l h�trafel�.  Majd kezdj�k el�lr�l a gyakorlatot.

Fontos, tartsuk be a k�vetkez�ket: - hagyjunk mindig el�g id�t a feladatra! (min.:20-30 perc)

                                                  - ha lovunk kipr�b�ltan f�l a fut�ra felmenni, ne pr�b�ljuk ki el�sz�r �jra az addig alkalmazott m�dszert: „h�tha most siker�l”

                                                    - ha a l� felment a l�sz�ll�t�ra, ne akad�lyozzuk meg, hogy   lej�jj�n, ha akar - azzal, hogy r�z�rjuk az ajt�t, vagy m�g� akasztjuk a kit�maszt�t!                              

ha a l� elindult, ne hajtsuk tov�bb!

legy�nk t�relmesek, nyugodtak!

„�n is j�l tudom lovaimn�l a PP m�dszert kamatoztatni: p�ld�ul, amikor a kar�mozott lovakat r�szoktattam arra, hogy egyik kar�mr�szb�l a m�sikba, oda-vissza �tmenjenek. A kar�mokat egy hossz�, sz�k folyos� k�ti �ssze. Els� alkalommal el�g volt a vez�rkanc�t �tk�ldeni (�s nem hajtani) a t�bbiek k�vett�k.

A kar�mban tartott lovakn�l, etetet�skor, ha n�ha felborul a (sor)rend, el�g, ha r�mutatok a rendbont� hely�re, �s az r�gt�n visszamegy.

A csik�k betan�t�s�n�l : mindig �jabb �s �jabb feladatokat tal�ltam ki nekik, hogy az �nbizalmuk n�vekedjen �s min�l jobban megb�zzanak bennem. „Mert, ha az ember a lovat olyan feladatok el� �ll�tja, amelyekt�l el�sz�r f�l, de k�s�bb seg�ts�g�nkkel ezeket m�gis meg tudta oldani, r� fog j�nni, hogy nem k�vetel�nk t�le lehetetlent. PP” �gy teh�t n�velhetj�k a l� �nbizalm�t �s a bel�nk vetett hit�t. P�ld�ul, �tugrattam �ket fat�rzs�n, �tk�ldtem �ket �rkon, h�don, leter�tett f�li�n, v�zen ...stb.  N�dai P�ter”

Pr�b�ljanak ki p�rat a k�nyv v�g�n ismertetett tesztekb�l!

Annak vizsg�lat�ra, hogy lovunk milyen engedelmes, mennyire fogad el benn�nket, n�zz�nk �rdekess�g k�pen n�h�nyat a teljess�g ig�nye n�lk�l PP tesztjeib�l:

k�t�f�kkel a kezedben menj oda lovadhoz a kar�mban, (majd a boksz�ban is) �s n�zd meg elszalad-e el�led vagy ink�bb odaj�n hozz�d

t�rdelj le mell� �s pr�b�ld meg �gy felkant�rozni

�lj fel a lovadra sz�r�n, k�t�f�kkel (amin alul, csak egy vezet�sz�r van) �s n�zd meg, hogy ir�ny�that�-e �gy is.: h�tra – oldalra tudod-e �gy l�ptetni, meg �ll-e �gy pl. v�gt�b�l is, …stb. 

pr�b�ld meg egy vizes�rkon, ugr�son �gy (el�re) �tk�ldeni, hogy te helyben maradsz.