Az �kort�l a k�z�pkorig

Az ember kereken 5000 �vvel id�sz�m�t�sunk el�tt, a h�zias�t�ssal kezdett el foglalkozni a l�val. Kezdetben a teny�szt�s �s a tart�s volt a legf�bb tev�kenys�gi k�r. I. e. 2000-t�l nagy tekint�lyre tettek szert a harckocsihajt�k, mint egy �n�ll� szakma k�pvisel�i, mivel �k k�pezt�k az �kor korai szakasz�nak harci alakulatait, ezenk�v�l l�t�k az els� n�pv�ndorl�s alapvet� felt�tele is volt. Kikkuli sz�vegeiben (i. e. 1400-1250) utal�sok maradtak r�nk a harckocsik el� fogott lovak, valamint a teny�szm�nek kik�pz�s�r�l, r�szletes edz�smenet�r�l �s teny�szkiv�laszt�s�r�l. A harckocsis harcosr�l a lovas katon�ra val� �tt�r�s - i. e. 1250 �s 880 k�z�tt - �j gondolaokat vetett fel. A h�tasl�val val� b�n�sm�dr�l sz�l� els�, csak t�red�keiben fennmaradt utal�sok az ath�ni Cimont�l sz�rmaznak. A kik�pzett harci �s par�d�s lovak lovagl�s�r�l sz�l� �sszef�gg� sz�veg a g�r�g hadvez�r �s filoz�fus, Xenophon (i. e. 430-355) toll�b�l maradt r�nk. Xenoph�n a hadj�ratai alkalm�val felismerte a j�l k�pzett lovass�g el�nyeit, ez�rt az ifj� g�r�g nemesek sz�m�ra meg�rta ir�nyad� m�v�t "Peri Hippik�s" ("A lovasm�v�szetr�l") c�mmel. Ebben Xenoph�n le�rja, hogyan lovagolja az ifj� nemesember a teljesen kik�pzett lovat, "a fiatal lovast tapasztalt l�ra" jelmondathoz h�en. A fiatal lovak felnevel�s�t �s kik�pz�s�t a g�r�g�kn�l a kik�pz�k v�gezt�k, akik k�l�n szakmai r�teget alkottak. Ezekkel a "belovagl�kkal" �r�sos szerz�d�st k�t�ttek, amely meghat�rozza, milyen ismeretek birtok�ban tekinthet� a l� tanul�si ideje lez�rtnak ... amelynek elsaj�t�ttat�s�r�l a fiatal l� kik�pz�j�nek gondoskodnia kell. A seg�ts�gad�ssal, valamint az egyes feladatok kivitelez�s�vel kapcsolatos els� utal�sok mellett Xenoph�n pontos utas�t�sokat as a l�val val� b�n�sm�dot illet�en. A lovat egy�nis�gk�nt kezelte. Sz�m�ra a l� meg�rt�se �s mentalit�s�nak elfogad�sa el�nyt �lvezett a durva er�szakkal szemben. "A lovak mellett soha ne vesz�tsd el �nuralmadat, ez a legfontosabb szab�ly mindne lovas zs�m�ra." Az ezt k�vet� �vasz�zadokon h�bor�s esem�nyek nyomt�k r� b�lyeg�ket a lovasm�v�szet fejl�d�s�re. Ezzel kapcsolatban jelent�s k�l�nbs�g mutatkozott a mongol �s hun, valamint az eur�pai ember lovagl�sa k�z�tt: a hunok �s a mongolok a gyors, kitart� �s fordul�konyl ovakat r�szes�tett�k el�nyben, amelyek alkalmasak voltak jellegzetes harcmodoruk - t�mad�s, l�tsz�lagos menek�l�s, az ellens�g t�rbe csal�sa �s lerohan�sa gyakorl�s�ra. Az eur�pai hader�k ezzel szemben megpr�b�lt�k az ellens�get z�rt, sz�les frontba t�m�r�lve nagytest�, ink�bb neh�zkes lovaikon l�ndzs�juk seg�ts�g�vel a nyeregb�l kibillenteni. Ebb�l az id�b�l csak sz�rv�nyos utal�sok �s �r�sok maradtak fenn lovas �s l� kik�pz�s�r�l.