Kev�s olyan sikeres, �m de neh�z sors� h�ress�gr�l esett sz� sorozatunkban, mint amilyen a csod�latos pej Landadel volt.

Pedig a kezdet kezdet�n minden nagyon j�l indult. A legnevesebb holsteini teny�szetek egyik�nek, Ilse �s Maas Hell teny�szt�i munk�j�nak k�sz�nheti az ugr�l�teny�szt� t�rsadalom ezt az �szt. Csak�gy, mint Alme Z k�t fi�nak, Ahorn Z-nek �s Athlet Z-nek a felfedez�s�t �s haszn�lat�t, valamint az Accord-, az Acobat-dinaszti�t, vagy �ppen Burggrafot is. �gy a szak�rtelemhez nem f�rhetett k�ts�g, Hell�k tudt�k, hogy a '80-as �vek elej�re m�r szt�rr� v�lt Landgraf legjobb ut�dai teliv�rezett kanc�k ut�n sz�lettek (mint p�ld�ul Landlord Tin Rod xx ut�n, vagy Lanciano egy Marlon xx kanca ut�n stb.), ez�rt esett a v�laszt�s �ppen Novell�ra, amely anyai r�szr�l (Furth) egy b�v�r�, magasan teliv�rezett kanca volt. A legend�s Ladykiller xx l�nyak�nt egy szint�n teliv�r (Gauner xx) apas�g� kanc�b�l, Optim�b�l. Optima egy�bk�nt kit�n� kanca volt, egyik fia, Lancelot egyes�leti fedez�m�n is lett. Novella apja Farnese, amely els�sorban kit�n� mozg�s�, r�m�s �s korrekt kancaut�dai r�v�n �rta be mag�t a holsteini teny�szt�s t�rt�net�be. Sz�mos j� ugr�l�ivad�ka volt, legismertebb k�z�l�k tal�n F. Sloothaak Farmer nev� sikerlova. Ilyen el�zm�nyek ismeret�ben szinte k�n�lta mag�t ez a p�ros�t�s, f�k�nt a Ladykiller xx-re val� rokonteny�szt�s izgalmas lehet�s�ge. A dolog egyszer�en sz�lva "bej�tt", �s 1982-ben megsz�letett egy eleg�ns, nemes pej m�ncsik�, Landadel. Ki gondolta volna akkor, hogy a n�pszer�s�ge tet�fok�n �ll�, ivad�kai t�bb mint 5 milli� DM-es teljes�tm�ny�vel sokak �ltal a XX. sz�zad ugr��r�k�t�j�nek kiki�ltott Landgraf I legjelent�sebb fia l�p a teny�szt�s sz�npad�ra? Nos, erre m�g a teny�szt�i sem sz�m�tottak, ez�rt b�rbe adt�k Oldenburgba, ahol 1985-ben �sszetettben megnyerte a m�nvizsg�t mindk�t r�szfeladatban m�sodikk�nt, de kimagasl� ugr�- (137,73) �s lovagolhat�s�gi (131,43) indexszel. Ezut�n Hell�k szerett�k volna miel�bb visszakapni Landadelt, amib�l m�g egy j� kis per is kerekedett, aminek eredm�nyek�nt a gy�ny�r� �s tehets�ges m�n visszaker�lt a teny�szt�j�hez. Az �r�m azonban nem tartott sok�. Ugyanis 1986-ban bek�vetkezett az, amit�l minden l�tart� legjobban tart: a k�lika. Landadel heves t�neteket mutatott, megkezd�d�tt a kezel�se, gy�gyszereket, inf�zi�t kapott. Nagy sok�ra siker�lt az �let�t megmenteni, azonban a k�lika folyom�nyak�nt egyik her�j�t el kellett t�vol�tani, valamint olyan heves patairha-gyullad�st kapott, hogy hatalmas f�jdalmak k�zepette, sz� szerint szinte kil�pett els� pat�i szarutokj�b�l. A szakemberek nem sok j�val biztatt�k a tulajdonost, hiszen az ilyen komplik�ci� t�bbnyire a lovakra n�zve v�gzetes k�vetkezm�nnyel j�r. Nem �gy Landadel eset�ben, amely a le�rhatatlan f�jdalmak k�z�tt is hallatlan fegyelmezetts�gr�l �s �lni akar�sr�l tett tan�bizonys�got, egy �v alatt, melynek j� r�sz�t boksz�ban fekve t�lt�tte el (h�napokig, m�g a szaru annyira vissza nem n�tt a pat�j�n, hogy l�bra tudjon �llni). T�l�lte a megpr�b�ltat�sokat. S�lyos betegs�ge folyom�nyak�nt k�s�bb is �rz�kenyen reag�lt (allergia) a feh�rje tartalm� takarm�nyokra, ez�rt di�t�ztatni kellett, amely miatt viszont m�nusz kond�ci�ban volt, �gy m�r sohasem n�zett ki olyan mutat�san, mint kor�bban. Betegs�ge ok�n kimaradt az 1987-es fedeztet�si szezon. 1988-ban azt�n visszaker�lt Oldenburgba, m�gpedig a j�l ismert B�ckmann testv�rek teny�szet�be. Ezut�n a s�lyos betegs�g ut�n azonban t�bb� m�r nem lehetett lovagolni, csup�n a kar�mban megtett eg�szs�g�gyi s�t�ra, kocog�sra szor�tkozott Landadel tov�bbi mozgat�sa. A teny�szt�si sikere azonban nem sok�ig v�ratott mag�ra, 1989-ben a vechtai �szi aukci�n az akkor igen j� �rnak sz�m�t� 20 ezer DM-�s �tlag�ron keltek el csik�i, melyekre �ltal�noss�gban jellemz� volt a f�nyes, pej vagy s�t�tpej sz�rzet, az �t�t� nemess�g, emellett kit�n�, nagy mozg�s �s figyelemre m�lt� ugr�k�pess�g. Ezek ut�n m�r kisebb meglepet�st okozott az az �vi oldenburgi k�rung, amely val�s�gos Landadel-fesztiv�ll� alakult. Hat fi�t k�rungolt�k, t�bbek k�z�tt a k�runggy�ztes Lord Kemmet is. Ezzel val�s�ggal berobbant az ugr�l�teny�szt� k�ztudatba. S nagy n�pszer�s�gnek �rvendett eg�szen 14 �vesen bek�vetkezett hal�l�ig. Ma m�r az �vek t�vlat�b�l k�nnyebb ut�dait meg�t�lni, �s lehet mondani, hogy kancaut�dai voltak a legjobbak, sokkal nagyobb teljes�tm�nyre voltak k�pesek az ugr�sportban, mint a her�ltek. N�h�ny ut�da a d�jlovagl�sban is kipr�b�l�sra ker�lt, de �tlagos l�p�s�k miatt nem �rhettek el �tt�r�st ebben a szak�gban. Ezzel szemben az ugr�p�ly�kon a legk�nyesebb ig�nyeket is kiel�g�tett�k. Kem�nyek, j� v�rm�rs�klet�ek voltak, cs�cs ugr�technik�val, bascullel �s ugr�k�szs�ggel, megfelel�en stabil idegrendszerrel. Oldenburg teh�t egy eg�sz sor kit�n� ugr�lovat k�sz�nhetett Landadelnek, els�sorban l�nyai r�v�n, mint p�ld�ul Lady Weingard, Luna Luna, Let's Dance Girl, �s mindenekel�tt a F. Sloothaakkal N�met Derby-gy�ztes (2001-) Landdame FRH.

M�nut�dait v�gign�zve t�bb�kn�l kirajzol�dnak Landadel el�ny�s �s h�tr�nyos tulajdons�gai, bele�rtve sajnos k�lik�ra val� hajlamukat is. Emiatt kellett id� el�tt, mind�ssze 8 �vesen (1995) t�voznia a teny�szt�s sz�npad�r�l az egyik klasszisnak sz�m�t� fi�nak, Landfriese I-nek (Manstein-Volkorn xx any�b�l). Mindenesetre ennyi id� alatt is t�bb m�nut�dot adott. A leg�g�retesebbek k�z�l�k Hannoverben, az eredeti trakehneni kancacsal�db�l sz�rmaz� Landgold (F�rstengold-Wendekreis), Oldenburgban a k�­rung­gy�ztes, 2000. �v oldenburgi ugr�lova, Landsieger I (Darling-Duft II-Emir).

Folytatva az eredm�nyes Lan­da­del m�nut�dok bemutat�s�t, megeml�tend� m�g a hannoveri b�lyegz�s� Laurion (Gl�ckstern-Jet Stream xx any�b�l), a derbygy�ztes Landdame FRH teljes testv�re. Maga a d�n S. Petersen alatt t�bb nemzetk�zi sikert �rt el, m�st nem eml�tve EB-r�sztvev� volt 2001-ben. Apj�hoz hasonl�an �t�t� �r�k�t�nek tartj�k.

Extra sz�rmaz�sa aj�nlja m�g a B�ckmann csal�d tulajdon�ban lev� Landcapitolt (U-Capitola-Capitano-Folia-Maximus).

Az id�sebb gener�ci�b�l val� Landadel fi� az 1987-ben sz�letett Landjonker (Tin Rocco-Tin Rod xx-Manolette xx-Lord any�b�l), amely fi�val, a holland tulajdon�, de eredeti holsteini kanc�b�l (Farn-Amor) sz�letett Fighting Alph�val h�vta fel mag�ra a figyelmet, amely L. Nieberggel sikeres nemzetk�zi ugr�karriert futott be. Ennek folyom�nyak�nt fedeztet�si enged�lyt is kapott Holsteinben (er�s�tend� a Holsteinben kiss� m�ltatlanul mell�z�tt Landadel vonalat). Sajnos Landjonkernek rajta k�v�l azonban nem nagyon van sz�mottev� ut�da, �gy ma �gy n�z ki, kiss� elmaradt a teny�szt�i v�rakoz�sokt�l.

Szint�n az id�sebb gener�ci�hoz tartozik Le Cou Cou (Goldstern-Adrian xx any�b�l), amely szinte az �sszes n�met teny�szk�rzetben elismert fedez�m�n, sikeres nemzetk�zi ugr�l� volt L. Nieberggel. Tavaly �s az idei �vben Magyarorsz�gon fedezett.

A v�g�re maradt a legnagyobb mai Landadel-�sz, Landor S (Godehard-Gotthard-Furioso II-Adrian xx any�b�l).

Ebben a p�ros�t�sban egy igaz�n kit�n� sz�rke kanc�val tal�lkozott Landadel. El Fureida II ugyanis 3 m�nt is adott ut�na. (A negyedik m�nfia, Coulthard Corofino I-t�l sz�letett 1998-ban.) A legid�sebb a h�rom testv�r k�z�l a sz�rke Laertes, t�bb S kat. gy�zelem ut�n az USA-ba ker�lt. A k�z�ps� volt Landor S, a legfiatalabb pedig az 1994-es oldenburgi k�runggy�ztes, majd 1995 m�nvizsgagy�ztese, Lagoheidor G. � szint�n hamar elad�sra ker�lt, el�bb holland, majd egy hereoper�ci� (nomen est omen) ut�n egy amerikai gazd�hoz. Dac�ra annak, hogy � mindent megnyert, csik�i m�gsem annyira nemesek �s j�k, mint Landor S-�i (igaz, nem is kapott akkora sanszot a teny�szt�kt�l). Visszat�rve Landor S m�ltat�s�hoz: a m�nvizsg�n m�g "csak" 4. volt, azonban 4-5 �vesen sorozatban nyeri az ugr�versenyeket, 6 �vesen pedig a n�met bajnoks�got is elh�d�tja. Ez m�r meghozza az eleg�ns pej m�nnek a kell� ismerts�get, sz�letend� csik�i pedig az elismerts�get, olyannyira, hogy ma az egyik legkeresettebb ugr��r�k�t� N�metorsz�gban. Koroszt�ly�ban az ugr� teny�sz�rt�kbecsl�si list�k �llovasa, emellett mind a k�llem (landadeli nemess�g), mind a l�bszerkezet korrekts�ge tekintet�ben jav�t� hat�s�. Jelenleg a mind�ssze 14 �ves m�nnek 259 ut�da versenyez d�jugrat�sban csak N�metorsz�gban, k�z�l�k 17 m�r az S kateg�ri�ban bontogatja sz�rnyait. �vr�l �vre az �rver�sek, a m�nvizsg�k �s k�rungok szt�rjai ut�dai. M�nfiai k�z�l a Corofino I-Lanthaan any�b�l sz�letett Lovis Corinth a legelismertebb (egyel�re). Landor S v�rvonala eljutott hozz�nk is, fia, a Grannus any�b�l sz�letett fekete Linkel n�h�ny �ve ker�lt Magyarorsz�gra, ahol jelenleg P�patesz�ren fedez, nemes, s�t�t sz�n� csik�i �g�retesek �s kelend�ek.