Ez egy kissebb fajta l� a Balk�n-t�rs�gben. A r�gi alb�n lovaknak k�t lesz�rmazottja van ma: a Hegyi (Mountain) �s a Myzeqea (plains- s�ks�gi). M�ra a k�t fajta keresztez�se a k�l�nbs�gek kimutat�s�t megnehez�tette. A ter�let �slakosai az Ill�rek voltak (�k Indoeur�paiak, akik birtokba vett�k a Balk�n-f�lsziget �szaknyugati r�sz�t a Krisztus el�tti 5. sz�zad k�r�l). A szerbek az id�sz�m�t�sunk ut�ni 7. sz�zad alatt telep�ltek be, �s 1386-ban t�r�k fennhat�s�g al� ker�ltek (harcoltak vel�k �s vesztettek). Az Ottom�n birodalom fenn�ll�sa alatt sok arab l� ker�lt a ter�letre �s ez�ltal "h�gult" az alb�n lovak v�re, val�sz�n�leg a Tarp�n, Turkmenian, �s Mongolian fajt�k �ltal. Az alb�n l� h�res a k�nnyed mozg�s�r�l, kitart�s�r�l, er�s immunrendszer�r�l, �s ezenk�v�l gyorsan mozog neh�z terepen is. R�gen ezeket a lovakat ink�bb haszn�lt�k teherhord�sra �s lovagl�sra, mint mez�gazdas�gi munk�khoz. Az 1990-es �vek elej�n elkezdt�k nagy m�rt�kben n�velni a l�tsz�mukat, �s ugyancsak elkezdt�k �ket mindink�bb alkalmass� tenni a mez�gazdas�gban val� munk�ra. Az ily m�don m�r "m�s" (fajta) lovakat k�l�nleges teny�szt� k�zpontokban nevelt�k, mint p�ld�ul a " Zootechnic Station" Shkodra- ban, �s olyan farmokon ahol apam�neket neveltek a helyb�li lovaknak, hogy azok is alkalmasak legyenek mez�gazdas�gi munk�latokra. 1980 �ta Alb�nia lovainak sz�ma egyre n�vekszik. A Myzeqea hossz� t�von nagyon j�, a m�reteihez k�pest rendk�v�l er�s, �s k�nnyed�n poroszk�l. Ezek a lovak nagyon hasznosak. gyakran haszn�lt�k �ket teherhord� lovaknak, lovagl�sra. Az alb�n lovak teny�szt�inek ma az a c�ljuk, hogy n�velj�k a lovak sz�m�t �s a lovak h�tr�nyait minn�l ink�bb kik�sz�b�lj�k. Fajtiszta Arab, Nonius �s Haflinger lovakkal keresztezt�k az alb�n lovakat. A "r�gi" alb�n lovaknak kev�s h�tr�nyuk volt, a legfontosabb a termet�kb�l ad�dik: ennek n�vel�se sz�ks�ges, hogy a mez�gazdas�gban is meg�llj�k a hely�ket. A Haflinger fajt�t Ausztri�b�l import�lt�k, hogy a lovak munkav�gz�-k�pess�geit jav�ts�k az orsz�g dombos r�szein.