A l�teny�szt�s kezdetei (az �skort�l az �kori g�r�g�kig)

Egyetlen �llatnak a h�zias�t�sa sem volt akkora hat�sa az emberi t�rt�nelemre, mint a l�� k�r�lbel�l 6000 �vvel ezel�tt. B�r kezdetben val�sz�n�leg csak a h�s��rt �s tej��rt tartott�k �s teny�sztett�k, k�s�bb meg�lt�k, illetve kocsi el� fogt�k. A legkor�bbi, az i.e. 4. �vezredb�l sz�rmaz� h�zias�tott l� leletek (Dereivka) mellett m�r zabl�t is tal�ltak, vagyis m�r haszn�lt�k sz�ll�t�sra is (az nem eld�nt�tt, hogy kocsit h�zott-e, vagy meglovagolt�k). Az ember sz�m�ra ezzel nagy t�vols�gok v�ltak �thidalhat�v�, �t�k�pes hadseregek j�hettek l�tre, a birodalmak nagys�ga is megn�hetett. B�r t�bb ponton is elindulhatott a h�zias�t�s, a legnagyobb jelent�s�gre a kelet-eur�pai �s k�z�p-�zsiai t�rs�gben tett szert, ahol v�gel�thatatlan s�ks�gokon l�tfontoss�g� volt a l� haszn�lata.

A civiliz�ci� teremt� �llat hamar eljutott a K�zel-Keletre is, az els� �br�zol�sa �s eml�t�se is innen sz�rmazik. Egy Sus�b�l (D�nyugat-Ir�n) sz�rmaz�, kb. 5 ezer �ves csontkarcolaton egy ember l�that� l�h�ton. 5000 �ves lehet az a mezopot�miai, Ur v�ros�b�l sz�rmaz� domborm� is, amely szint�n egy lovast �br�zol. A mezopot�miai l�-k�p�r�sjel (ideogram) feltehet�en i.e. 4. �vezredben alakult ki, �s m�r az i.e. 3. �vezredben felt�nik a babil�niai liturgi�kban. Egyiptomot feltehet�en ugyanebben az �vezredben �rhette el a h�zias�tott l�, de ott csak k�s�bb kapott fontos szerepet.

R�gi vita, hogy h�task�nt, vagy kocsih�z�k�nt alkalmazt�k-e el�sz�r a lovakat? A viszonylag kis termet�, �seikre eml�keztet� lovak marmagass�ga nem volt nagyobb 147 centim�tern�l, ez�rt sokak szerint nem is voltak alkalmasak lovagl�sra. Azonban az akkor �lt emberek �tlagmagass�ga is j�val alacsonyabb volt, �s ma is vannak K�z�p-�zsi�ban olyan alacsony lovak, amelyeket meglovagolnak a helyiek. Az biztos, hogy a nagy �kori �llamokban els�sorban kocsit h�zattak a lovakkal. Az akkori hadseregek tankj�nak sz�m�tott a k�tkerek� harckocsi, amely el� a technika fejl�d�s�vel m�r n�gy lovat is befogtak. A gazdas�gi alkalmaz�s a lovaknak j�val kisebb jelent�s�g� volt ezen a ter�leten, ennek oka lehetett az is, hogy ritka, ez�rt nagyon megbecs�lt h�zi�llat volt. El�-�zsi�ban els�sorban a hegyvid�ki peremter�letekr�l biztos�tott�k a l� ut�np�tl�st, amelyek azonban nem b�rt�k a sz�raz alf�ldi kl�m�t, hamar leromlottak. Az ott �l�knek mindent meg kellett tenni�k ahhoz, hogy olyan lovakat teny�sszenek ki, amelyek k�pesek meg�lni az �j k�rnyezetben. Val�sz�n�leg ezzel indult �tj�ra a lovak tervszer� teny�szt�se.

Az i.e. 2. �vezredben m�r kialakultak a teny�szt�si alapelvek. A hettita f�v�ros k�zel�ben l�v� Boghazk�y-ben �s mezopot�miai Asszurban tal�lt sz�vegekben m�r val�s�gos �tmutat�sokat tal�lunk, amelyek besz�molnak a versenylovak tart�s�r�l, takarm�nyoz�s�r�l, edz�s m�dj�r�l is. A bronzkori birodalmak, mint a hettit�k hatalmas, t�bb ezer harckocsib�l �ll� hadseregeket tartottak fenn. Egyiptomban sok�ig nem honosodott meg az �j haditechnika, csak miut�n a nom�d, feltehet�en s�mi eredet� h�kszoszok harckocsiakkal lerohant�k, �s 200 �vig uralmuk alatt tartott�k a birodalmat, kezdt�k alkalmazni a harckocsikat. A harckocsih�z� lovak Tr�j�n kereszt�l eljutottak Eur�p�ba is, feltehet�en az i.e. XVI. sz�zadra m�r elterjedt G�r�gorsz�gban is.

A hettit�khoz, majd az assz�rokhoz k�thet� a nehezebb lovak kiteny�szt�se is. Az i.e. XIV. sz�zadban megjelent t�meges lovak nem csak neh�z kocsikat h�ztak, hanem ek�vel sz�ntottak is.

A l� a vaskorban m�g fontosabb szerepet kapott. A hatalmas m�d-perzsa hadseregben �ll�t�lag 100 ezer l� szolg�lt. A teny�szt�s magasabb fok� specializ�ci�hoz vezetett. Erre az id�szakra tehet� a lovasp�l� kialakul�sa is. A kor legh�resebb m�nese Bizutum v�rosban volt. A feljegyz�sek szerint m�r Xerxes idej�ben rendeztek futtat�sokat, hogy a leggyorsabbakat v�lassz�k ki tov�bbteny�szt�sre. A l� n�lk�l�zhetetlenn� a h�rk�zl�sben is. A gyors inform�ci��raml�s n�lk�l nem lettek volna l�trehozhat�k a hatalmas �kori birodalmak. A vil�gon els�k�nt a perzs�k �p�tettek ki kommunik�ci�s rendszert. Ez egym�st�l egynapi lovagl�sra l�v� �rhelyekb�l �llt.

A had�szatban egyre ink�bb �rv�nyes�lni kezdett a h�tasl�k�nt val� alkalmaz�s. A kelet-eur�pai �s k�z�p-�zsiai sztyepp�ken m�r a kezdetekt�l fontos szerepet kapott a lovagl�s. A legnagyobb sikert el�r� pusztai n�p, a szk�t�k h�res, pontosabb h�rhedt lovasok voltak. A Pazyryikban tal�lt mumifik�l�dott l�tetemek tanuls�ga szerint a lovaik s�rga sz�n�ek voltak, feh�r foltjuk egy�ltal�n nem volt. Nagys�guk alapj�n 4 csoportra voltak oszthat�k: 132 cm, 136 cm, 140 cm �s 146 cm �tlagos marmagass�g szerint. Azonban egy fajt�hoz tartozott az �sszes tal�lt szk�ta l�. Az i.e. IV. sz�zadb�l sz�rmaz� csertomliki ez�st v�z�n tal�lt �br�k alapj�n a kis termet� lovak testalkata az arab lovak�ra eml�keztetett.

A szk�t�k – a tr�kokon kereszt�l �s k�zvetlen�l egyar�nt – szoros kapcsolatban �lltak a g�r�gs�ggel. Ez a hat�s a g�r�g mitol�gia sok, feltehet�en szk�ta eredet� t�rt�net�ben tetten �rhet�. De el�g csak a kentaurokra gondolnunk, a f�lig ember, f�lig l� teremtm�nyekre.

Azonban a h�taslovak nagyobb fok� harc�szati alkalmaz�s�nak sz�ks�gess�g�t csak a perzsa h�bor�k ut�n ismert�k fel. II. F�l�p �s Nagy S�ndor maked�njai – a falanx mellett, azt kieg�sz�tve - m�r h�bor�t nyer� t�nyez�v� tett�k a h�taslovat. A maked�n hadseregben szolg�l� kb. 5000 l� k�z�l a legh�resebb Bukephalosz volt, Nagy S�ndor lova.

A g�r�g�k, mint minden m�st, a l�tart�st is magas sz�nvonalon, megfelel� filoz�fiai h�tt�rrel �zt�k. A hippol�gia megalap�t�j�nak, az els� lovas k�zik�nyv szerz�j�t, Xenoph�nt tartj�k. Sz�kratesz tan�tv�nya, a k�s�bb t�rt�net�r�v� v�lt Xenoph�n a g�r�g hadsereg ezredese volt, kedvenc Omeg�j�nak h�t�n 5000 km-t lovagolt a perzsa h�bor� sor�n. K�nyv�ben a lovagl�s m�v�szet�r�l �s a lovasvez�r k�teless�g�r�l �r, lefekteti a lovagl�s m�v�szet�nek ma is �rv�nyben l�v� alapeszm�it. A g�r�g�k felismert�k a l� jelent�s�g�t a sportban �s a kult�r�ban, az olimpiai j�t�kok f� attrakci�ja a l�- �s a kocsiversenyek voltak.

A r�mai korban m�g tov�bb t�k�letesedett a lovak teny�szt�se. Ekkor m�r t�bb fajta is megjelent, k�zt�k az a neh�z katonal�, amely az egyre nehezebb� v�l� p�nc�los katon�kat is elb�rta, �s a k�s�bbi hidegv�r� lovak �s�v� v�lt.

A k�vetkez� forradalmi v�ltoz�st a kengyel p�rthusok �ltali felfedez�se hozta, amelynek egyesek szerint egyik k�vetkezm�nye lett a feudalizmus kialakul�sa.