Csik�kori betegs�gek - A csik�kori hasmen�ssel j�r� k�rk�pek k�rjelz�se �s gy�gykezel�se A „csik�s�rl�ssal” �sszef�ggõ hasmen�s A b�ntalom �ltal�ban enyhe, �nmag�t korl�toz� k�rk�p, amely 5-14 napos csik�kban fordul elõ, abban az idõszakban, amikor a kanca a „csik�s�rl�s” t�neteit mutatja. Az elv�ltoz�s pontos oka nem tiszt�zott, de val�sz�nûleg a takarm�nyoz�ssal �sszef�ggõ v�ltoztat�sok, illetve a gyomor-b�ltraktus mûk�d�s�nek v�ltoz�sai �llhatnak a betegs�g h�tter�ben. A hasmen�s e t�pus�t a kor�bbi felt�telez�sekkel ellent�tben nem a Strongyloides westeri b�lf�reggel val� fertõz�tts�g okozza. A betegs�g t�neteit mutat� csik�k nem tekinthetõk sziszt�m�s betegs�gben szenvedõ �llatoknak, �s �gy gy�gykezel�st sem ig�nyelnek. Az ilyen csik�kat m�gis aj�nlatos alaposan megvizsg�lni, hogy az egy�b hasmen�ssel j�r� betegs�geket kiz�rjuk, k�l�n�sen azon esetekben, amikor az �llat �ltal�nos �llapota rossz, illetve �tv�gytalans�g �s/vagy a kisz�rad�s t�neteit mutatja. V�rusos hasmen�s A nagyobb l�tsz�m� m�nesekben az egy�tt tartott kanc�k �s csik�ik k�r�ben a leggyakoribb hasmen�ses k�rk�p. A hasmen�st mutat� csik�k b�lsar�nak 40%-�b�l siker�lt rotav�rust kimutatni �nmag�ban vagy egy�b k�rokoz�val egy�tt. A v�rus k�ros�tja a b�lbolyhokat, aminek k�vetkezt�ben megn�vekszik a b�l �rege fel� t�rt�nõ kiv�laszt�s, ugyanakkor lecs�kken a folyad�k visszasz�v�sa. A k�rokoz� befoly�solja egyes enzimek, valamint a b�lbeli n�trium-szõlõcukor kotranszport feh�rj�k mûk�d�s�t. A kezdeti t�netek k�z� tartozik az �tv�gytalans�g, a b�gyadts�g �s a v�zszerû hasmen�s. S�lyos esetekben jelentõs m�rt�kû kisz�rad�s, ionveszt�s (fõk�nt n�trium �s klorid) k�vetkezik be, a v�r pH-ja pedig a norm�lisn�l savasabb� v�lik. Az ilyen csik�k �ltal�ban intrav�n�s folyad�k- �s ionp�tl�st, a kev�sb� s�lyos esetek csak t�neti gy�gykezel�st ig�nyelnek. A definit�v k�rjelz�s a b�ls�rb�l t�rt�nõ v�ruskimutat�ssal lehets�ges, de meg kell jegyezni, hogy az alkalmazott m�dszerek szenzitivit�sa nem mindig el�gs�ges, �s a v�rus gyakran egy�b k�rokoz�val egy�tt mutathat� ki. Egyes orsz�gokban a betegs�g megelõz�s�re a vemhes kanc�kat vakcin�zz�k, �s ezzel kapcsolatban kedvezõ eredm�nyekrõl sz�moltak be. Az adenov�rus hasmen�st okoz� szerep�t egy�rtelmûen m�g nem bizony�tott�k, de a rotav�rusos hasmen�sben szenvedõ csik�kb�l ezt a k�rokoz�t gyakran kimutatj�k. Specifikus l� coronav�rus hasmen�st okoz� szerep�rõl eddig k�t publik�ci� sz�letett, �s mind�ssze egy k�zlem�ny sz�mol be arr�l, hogy parvov�rus is id�zhet elõ hasmen�st csik�ban. A v�rusos hasmen�sben szenvedõ csik�k gy�gykezel�se elsõsorban t�neti ter�pi�t jelent. A fent le�rt t�netek �szlel�sekor tan�csos min�l hamarabb �llatorvoshoz fordulni, mivel a s�lyos esetekben sz�ks�ges az intrav�n�s folyad�kp�tl�s, valamint a mesters�ges t�pl�l�s is. Az eg�szen fiatal csik�kban elõny�s lehet az intrav�n�s plazmap�tl�s sz�les spektrum� antibiotikumos kezel�ssel egy�tt. Aj�nlott a szukralf�t (ny�lkah�rtya-bevon�) sz�jon �t t�rt�nõ adagol�sa. Azon egyedekn�l, amelyekben a v�r pH-ja savas ir�nyban eltol�dott, tan�csos, ha az �llatorvos n�trium-hidrog�nkarbon�t inf�zi�t alkalmaz, ha egy�bk�nt a l�gz�si funkci� norm�lis. Az aj�nlott d�zis a kisz�m�tott hi�ny fele. Bakteri�lis eredetû hasmen�s A szepszisben (v�rfertõz�sben) szenvedõ csik�kban a hasmen�s gyakran az elsõdleges t�netek k�z� tartozik. Az egy h�tn�l fiatalabb �llatokban ezt a t�nyt az �llatorvos az elk�l�n�tõ k�rjelz�sben mindig figyelembe kell, hogy vegye. Az �jsz�l�tt, hasmen�ses csik�kn�l a lehets�ges szepszist a v�r bakteriol�giai vizsg�lat�val kell kiz�rni vagy megerõs�teni. A Clostridium perfringens �s a Clostridium difficile a csik�k s�lyos besz�m�t�s al� esõ k�rokoz�i k�z� tartoznak. A fenti bakt�riumok b�rmelyik�vel is fertõz�tt az �llat, hasi f�jdalom, kisz�rad�s �s prof�z, v�zszerû hasmen�s jelentkezik. Egyes csik�kban a b�ls�r v�rhenyes vagy v�res lehet, ami a progn�zist egy�rtelmûen rontja. Az ilyen betegek �ltal�ban intenz�v ter�pi�t ig�nyelnek. A m�nesekben vagy lovard�kban elõfordul� ilyen t�pus� j�rv�nyok felvetik a kanc�k bakt�rium k�zvet�tõ szerep�t is. A k�rjelz�s a b�ls�rb�l t�rt�nõ Gram – fest�ssel, illetve a Clostridiumok �s/vagy toxinjaik kimutat�s�val t�rt�nhet. A specifikus gy�gykezel�s mag�ban foglalja sz�jon �t applik�lt metronidazol �s sz�les spektrum� antibakteri�lis szer adagol�s�t. S�lyos v�res hasmen�sn�l gyakran sz�ks�ges v�r�t�mleszt�s alkalmaz�sa is. A fenti bakt�riumok mellett hasmen�st okoz a salmonella fajokkal, E. colival, Bacteroides fragilissal vagy Aeromonas hydrophil�val t�rt�nõ fertõzõd�s is. A salmonellosis gyakran az �jsz�l�ttkori v�rfertõz�s kiv�lt�ja. A Lawsonia intracellulare okozza a csik�k profilerat�v b�lbetegs�g�t. A legfontosabb t�netek a leverts�g, gyors �s jelentõs testt�megcs�kken�s, bõr alatti vizenyõk, hasmen�s �s k�lik�s t�netek. A beteg csik�k kond�ci�ja rossz, szõrzet�k durva, hasuk gyakran kit�gult. A v�r laborat�riumi vizsg�lata v�rszeg�nys�get, emelkedett feh�rv�rsejtsz�mot, cs�kkent feh�rjekoncentr�ci�t, valamint emelkedett izomenzim-koncentr�ci�t mutat. Az �letben t�rt�nõ k�rjelz�s sor�n a klinikai t�netek megl�te �s a cs�kkent v�rbeli feh�rjekoncentr�ci� t�nye mellett ki kell z�rni a k�z�ns�ges b�lcsatorn�t megbeteg�tõ k�rokoz�k szerep�t. A b�ls�rb�l elv�gzett polimer�z l�ncreakci� seg�theti a diagn�zis fel�ll�t�s�t. A gy�gykezel�s a t�neti ter�pia alkalmaz�sa mellett eritromicin-esztol�t �s rifampin adagol�s�t jelenti legal�bb h�rom h�ten �t. Egysejtûek okozta hasmen�s A cryptosporidium fajok gyomor-b�lgyullad�st �s hasmen�st okoz� szerep�t m�r sok fajban le�rt�k, �gy csik�kban is jelentõs�get tulajdon�tanak nekik. Ennek ellentmondani l�tszik az a t�ny, hogy ezen egysejtûeket eg�szs�ges �s hasmen�ses csik�k b�lsar�b�l egyforma gyakoris�ggal �s mennyis�gben mutatt�k ki. A k�rokoz� �ltal okozott hasmen�s gyakran �nmag�t�l rendezõdõ, 5-14 napig tart� folyamat. A gyenge immunrendszerû vagy egy�b betegs�gben szenvedõ �llatokban a b�ntalom nagyobb gyakoris�ggal alakul ki. A gy�gykezel�s t�neti, fontos figyelembe venni az alapvetõ higi�ni�s szab�lyokat, mivel a k�rokoz� nem gazdaspecifikus, �gy emberre is vesz�lyes lehet. Az Eimeria leuckarti, a Trichomonas equi �s a Giardia equi k�rokoz� szerep�t eddig nem siker�lt bizony�tani. F�rgek okozta hasmen�s A Strongyloides westeri a csik�k gyakori parazit�ja. A fertõzõd�s �ltal�ban a tejmirigyen kereszt�l t�rt�nik, �s esetenk�nt a csik� 8-12 napos kor�ban m�r t�netekben is megnyilv�nulhat. A hasmen�s rendszerint enyhe, �s a betegs�g hat�konyan kezelhetõ benzimidazol vagy ivermektin sz�rmaz�kokkal. A Strongylus vulgaris negyedik st�dium� l�rv�i a vakb�l �s a vastagb�l kisart�ri�iban t�rt�nõ v�ndorl�s idõszak�ban alak�thatnak ki hasmen�st fiatal csik�kban. Az ilyen �llatok v�rvizsg�lati eredm�nyei emelkedett feh�rv�rsejtsz�mot, bizonyos feh�rv�rsejtt�pusok megszaporod�s�t �s cs�kkent feh�rjekoncentr�ci�t mutathatnak. A k�rjelz�s a k�relõzm�nyi adatokon (f�regtelen�t�si program) �s a klinikai vizsg�lat eredm�nyein alapul. A gy�gykezel�s sor�n ig�nybe vehetõ az ivermektin a szok�sos d�zisban, a fenbedazol vagy a tiabendazol.