Gyakran hallani, hogy egy lnak gynyr vagy kifejez szeme van. Valamennyi szrazfldi emls kzl a lnak van a legnagyobb szeme, s tekintete pontosan kifejezi klnbz rzelmeit, pldul a bizalmat, a bizonytalansgot vagy a flelmet. A ragadozk tmadsnak kitett tbbi llathoz hasonlan a l szemei is a fej kt oldaln helyezkednek el, gy igen szles a ltmezje. Mivel perifris ltsa kivl, mindssze kt gynevezett holttere van: az egyik kzvetlenl a fara mgtt, a msik pedig msfl-kt mterrel az orra elt vagy alatt, ahol a ltsa legalbbis ersen letlen. Amikor egy l fel stlunk, lesz egy pont, ahol az llat mr nem lt minket lesen, ezrt elfordtja a fejt vagy htrlni kezd, hogy ismt jl lsson bennnket. Ha pldul a legeln szeretnnk megfogni egy lovat, a fenti reakcit akr gy is rtelmezhetnnk, hogy az llat mennekl, mert nem akarja, hogy megfogjk, pedig ha oldalrl kzeltennk hozz, hogy vgig szemmel tarthasson minket, akkor nyugodtan megvrn, amg odarnk hoz. Ha a l mg llunk, akkor ltalban az egsz testt vagy a nyakt s a fejt elfordtja, hogy folyamatosan lsson bennnket, de egy fiatal vagy ideges llat figyelmeztet rgssal is reaglhat a lthatatlan betolakodra.
Szemnek sajtos helyzete miatt a lnak a fejt s a nyakt is hasznlnia kell, amikor klnbz vizulis ingerekre reagl. Magasra tartott fejjel kzvetlenl maga eltt nem ltja a talajt. Az egyenetlen talajon halad l mlyen lehajtja a fejt, hogy jl lssa, hov lp. Ha a fldn vagy a krnyezetben ismretlen, szokatlan trgyat szlele, oldalra hajtja a fejt, hogy jobban szemgyre vehesse, mi az. Ha a trgy "idegen", akkor a l gy, oldalra hajtott fejjel s egy oldalirny lpst tve halad el mellette, kiss megtorpan. Nagyon fontos, hogy a lovas megrtse, mirt cselekszik gy az llat, s lehetsget adjon a fiatal lnak, hogy nyugodtan megnzze az ismeretlen trgyat. Ha kzben bntets ri, akr szndkos fenyts, akr az, hogy a lovas megbillen a nyeregben s megrntja a szrat, a l villmgyorasn megtanulja, hogy az ilyen veszlyeket a jvben kerlnie kell, ami ksbb komoly problmk kialakulshoz vezethet.
Rgebben gy hittk, hogy a lovak sznvakok. Ma mr tudjuk, hogy ez nincs gy, de az igaz, hogy jobban felismeri a srga, a zld s a kk sznt, mint a vrset, a lilt s a szrke klnbz rnyalatait.
A lovak nagy tvolsgra is elltnak (a legeln gyakran ltni, hogy egy l tekintett egy tvoli, a gazdja szmra kivehetetlen pontra szegezi), s a sttben is kivlan ltnak. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
