Munk�ra fogva A l� h�zias�t�sa kb. 5000 �vvel ezel�tt kezd�d�tt, a T�vol-Keleten. Kezdetben az emberek az�rt k�vett�k a vadlovak csapatait, hogy levad�ssz�k �ket a h�suk�rt. A fiatalon befogott lovak fokozatosan hozz�szoktak az ember k�zels�g�hez. �seink r�j�ttek arra, hogy a l� nem csak t�pl�l�kforr�s, hanem sz�ll�t�sra is alkalmasak. Elkezdt�k m�lh�slovakk�nt haszn�lni �ket. A l� mindig fontos szerepet �s „munkak�r�ket” t�lt�tt be az ember mellett. Kezdetben a lovakat csak sz�ll�t�sra haszn�lt�k. A kistest� lovakat fogt�k be a sz�ll�t�sra, a nagyobb test�eket pedig a harci feladatokra. A l�fegyverek megjelen�s�vel a l� harci szerepe is megv�ltozott. Ez�ltal a nagy test� lovakat m�s munk�kra fogt�k. Az ipari forradalom megjelen�s�vel egyre nagyobb t�meg� �rut kellett sz�ll�tani, egyre nagyobb t�vols�gra. Kialakultak a hidegv�r� fajt�k, melyek erre a feladatra alkalmasak voltak. A lovak fontos szerepet j�tszottak a mez�gazdas�gban is. A 18. sz�zadban terjedtek el a k�l�nb�z� mez�gazdas�gi eszk�z�k, melyek vontat�s�hoz gyorsas�g, er� kellett, �gy a lovak elfoglalt�k hely�ket a mez�gazdas�gi munk�kban. A 19. sz�zadban telepeken �s b�ny�kban haszn�lt�k �ket. A kistest� l�fajt�knak ez t�l neh�z volt. A vas�t, majd a g�pj�rm�vek megjelen�s�vel a l�nak mind a sz�ll�t�sban, mind a mez�gazdas�gban hanyatlott a szerepe. A lovat nagyr�szt ma m�r csak hobby-, �s versenyl�nak tartj�k.