Az els� l�. HYROCOTHERIUM (EOHIPPUS) Az Eoc�n Korszakban, k�r�lbel�l 55 milli� �vvel ezel�tt, hatalmas ciprusok �s m�s �ri�si f�k nyirkos �s forr� dzsungel�ben �lt a HYROCOTHERIUM (EOHIPPUS), mells� l�bain 4, a h�ts�n 3 l�bujja volt. Tud�sokt�l kapta a nev�t ez a kuty�n�l nem nagyobb, 40-50 cm magas, f�l�nk �llat a ma �l� l� el�dje. Levelekkel, hajt�sokkal t�pl�lkozott, mik�zben barangolt a mocsaras, l�pos vid�ken. Csek�ly s�lya �s l�bujjai seg�tett�k hogy, ne s�ppedjen el az ingov�nyban. A korai lovak nagy r�sze Eur�pa �s �szak-Amerika k�z�tt v�ndorolt.   MESOHIPPUS Oligoc�n korszak-34 milli� �vvel ezel�tt A h�m�rs�klet �s az �ghajlat megv�ltozott, t�bb lett a t�level� fa, mint lombhullat�. Gy�r�lt az erd� a mocs�r visszaszorult - utat engedve a puha f�ldnek, a f� pedig egyre jobban elterjedt. A nagyobb m�ret� Mesohippusnak nem volt akkora sz�ks�ge a l�bujjaira, mint el�dj�nek 3 l�bujja lett a mells� l�bain is. Ez hasznos volt sz�m�ra, amikor menek�lnie kellett az �t �ld�z� ellens�g el�l, hiszen egyre ritk�sabb lett az �t rejt� s�r� n�v�nyzet. A k�s�bbi t�maszt� l�bujjak kisebbek lettek, m�g a k�z�ps� ujjak er�s�dtek. Ujjai kis pat�kban v�gz�dtek, de m�g mindig mancs volt k�z�tt�k. Fogai a t�pl�l�k v�ltoz�s�val tov�bbfejl�dtek. A fellelt leletek 37-32 milli� �vvel ezel�tti id�r�l tan�skodik.   MERYCHIPPUS K�s� Mioc�n korszak-17 milli� �vvel ezel�tt Egy teljesen �j l�fajta t�nt fel ebben az id�ben �szak-Amerik�ban. A kb. 90 cm magas Merychippus alkalmazkodott az ottani s�ks�gok kem�ny f�veihez. Bonyolult �rl�fogakkal rendelkezett, hogy a durva, kem�ny f�vet is meg tudja r�gni. Ezek a fogak m�r eg�szen hasonl�ak voltak a ma �l� lovak fogaihoz. Az oldals� l�bujjai tov�bb kisebbedtek, �s m�r nem �rintkeztek a f�lddel. A f� l�bujj megvastagodott, hogy m�g gyorsabban tudjon mozogni a sz�raz, kem�ny talajon. Nem voltak m�r mancsai, s�ly�t a k�z�ps� l�bujjon l�v� egyetlen megn�vekedett pata hordozta. A nagyobb s�ks�gi lovak, 17-11 milli� �vvel ezel�tt mindink�bb csord�kban �ltek. Ez volt a ma �l� legel� l� v�lhet� el�dje.   PLIOHIPPUS K�s� Mioc�n korszak-12 milli� �vvel ezel�tt Maradv�nyait sok k�s� Mioc�n lel�helyen is megtal�lt�k: Colorado-ban, az Amerikai Nagy S�ks�gon (Nebraska, Dakota), Kanad�ban. Ebben az id�szakban a lovak egy r�sze �tv�ndorolt �zsi�ba, ahol gyorsan elszaporodott �s sz�tsz�ledt Eur�p�ba is. Ekkort�jt elnyerte v�gs� form�j�t a l� �szak-Amerik�ban. A Pliohippus volt az els� monodaktilus, vagyis (egyl�bujj� �llat) az evol�ci�s t�rt�nelemben. Pat�ja a k�z�ps� ujj�nak tov�bbfejl�d�s�b�l alakult ki, mivel m�g ink�bb sz�ks�ge volt a gyorsas�gra, hogy egyetlen fegyver�vel a gyors menek�l�ssel lehagyja ellenfeleit. Az � fogsora �s v�gtagjai majdnem azonosak a ma �l� l��val. Ezen egyedek 12-6 milli� �vvel ezel�tt sz�tsz�r�dtak �s szaporodtak D�l-Amerik�ban, �zsi�ban, Eur�p�ban �s Afrik�ban egyar�nt. Az ut�bbi 2 milli� �vben - a Pleisztoc�n korban �s a jelenben - a l� egy nagy �s pomp�s teremtm�ny, amelyet ma is nagyra becs�l�nk. Amerik�b�l kb.8000 �ve elt�nt �s nem is t�rt oda vissza az 1400-as �vekig, amikor is a spanyolok lovakat hoztak Nyugat-Hemisphere-be. Folytatjuk... KORAI CIVILIZ�CI�, IE. 30000 K�r�lbel�l f�lmilli� �vig (a s�t�t, t�rt�nelem el�tti id�kben) az ember csak vad�szk�nt ker�lt kapcsolatba a l�val - ekkor mind�ssze �telk�nt szolg�lt. H�zias�t�sa csak a viszonylag k�zeli m�ltban (ie.3000-4000 k�z�tt) kezd�d�tt meg a Fekete-tengert�l �szakra elter�l� sztyepp�ken, ahol ekkor jelent�s l�tsz�mban vadlovak �ltek. Ugyanebben az id�ben, Mezopot�mi�ban az �kr�ket m�r j�romba fogt�k, s�t a szamarakat is befogt�k m�r a 3. �vezredben. A kocsiz�s hagyom�nya is elterjedt m�r ezen a ter�leten, amikor lovakat hoztak ide nagyobb sz�mban a korai 2000-es �vekben.   AZ �LD�Z�TT L� A K�korszak barlangrajzainak seg�ts�g�vel pillanthatunk be el�sz�r a l� �s az ember kapcsolat�ba. A Franciaorsz�gbeli Lascaux �s Pech-Merle, a spanyol Altamira-barlang festm�nyein gyakran zs�km�nyk�nt �br�zolt�k a lovakat. De m�g ezek a t�rt�nelem el�ttr�l, r�nk maradt rajzok is arr�l �rulkodnak, hogy az ember igaz�n fens�ges �llatnak tartotta a lovat. Az alkot� arra t�rekedett, hogy a barlang sziklafalainak maradand� v�szn�n visszat�kr�z�dj�k a l� sz�ps�ge.   A VOGELHERD L�. Szerencs�t hoz� m�gikus szobor a vad�szatban. Egy mamut agyar�nak csontj�b�l faragta ki az �st�rt�neti m�v�sz ezt a lovat mintegy 30.000 �vvel ezel�tt. A szobor 2 �s 1 h�velyk hossz� �s a 'Vogelherd l�' nevet kapta a n�metorsz�gi barlang ut�n, ahol megtal�lt�k. A r�g�szek �gy v�lik, hogy a kifaragott �llathasonm�sokat a vad�szok magukkal vitt�k, hogy szerencs�t hozzanak sz�mukra. A szobor sim�ra kopott, mivel cro-magnon-i tulajdonosa mag�n�l hordta, azt rem�lve, hogy �gy siker�l legy�znie n�h�ny val�di lovat a csal�d t�pl�l�s�ra. Az �st�rt�neti lovas m�v�szet barlangfest�i a l�val szembeni tiszteletet is �br�zolt�k. A sok rajz is bizony�tja, hogy a l� mennyire fontos volt a vad�szok sz�m�ra. K�l�n�sen figyelemrem�lt� k�t francia helysz�n: Lascaux, amelynek festm�nyei 17-18.000 �vvel ezel�ttre tehet�k. Az 1994-ben felfedezett Ard�che-szurdokban tal�lt m�vek pedig ak�r 20.000 �vesek is lehetnek. A cro-magnon-i m�v�sz �gyess�ge b�mulatos, f�leg, ha azt is figyelembe vessz�k, milyen kev�s anyag �llt a rendelkez�s�re. Val�sz�n�leg egy cserje kisebb �g�nak v�g�t megr�gva k�sz�tette el az ecsetet. Term�szetes anyagokat haszn�lt fest�kk�nt-agyagot, faszenet, �sv�nyokat, amelyeket �llati zs�rral kevert �ssze. Eur�paszerte tal�ltak ilyen festm�nyeket k�l�nb�z� barlangok falain. A sz�nek az eltelt 10-20.000 vagy m�g t�bb �v ellen�re is ragyog�ak maradtak.   A PRZEWALSKI L�. A barlangrajzok lovai. Sok, barlangfestm�nyen �br�zolt l� hasonl�t nagy, er�s fej�vel, egyenes s�r�ny�vel a mai kicsi, sz�v�s Przewalski l�ra. �gy tartj�k, hogy a Przewalski lovak egyenes- vagy oldal�gi �sei sok mai l�fajt�nak. A legr�gebb �ta l�tez� l� az Equus Przewalski. A sors ir�ni�ja, hogy csak 1879-ben fedezt�k fel. Nikolai Mikailovich Przewalski pillantotta meg, amikor Mong�lia t�voli v�lgyein utazott kereszt�l. Ez a l� jellegzetesen 130-140 cm magas, s�rg�s sz�ne, vil�gos orra, fel�ll� s�r�nye van, a h�t�n egy s�t�t s�v l�that�, a l�bai is s�t�t sz�n�ek. Haz�j�ban, Mong�li�ban tamariszkusszal, gyenge f�vel, a rebarbara feh�r gy�ker�vel t�pl�lkozik. Egyszer m�r kihal�s fenyegette, ez�rt az egykori Szovjetuni� mened�ket l�tes�tett sz�m�ra az 1970-es �vekben, hogy biztos�tsa fennmarad�s�t �s szabads�g�t. A 90-es �vek sor�n n�h�ny Przewalski l� visszat�rt a mong�liai term�szetv�delmi ter�letekre. B�r t�bb helyen a vil�gon, �llatkertekben fogs�gban tartj�k, sohasem lett t�nylegesen megszel�d�tve, �s ha fenyegetve �rzi mag�t, harap �s r�g. Mong�li�ban Taki-nak, Tachi-nak, Tag-nak is nevezik, ami szabad ford�t�sban lelket jelent.