Haz�ja: Magyarorsz�g Marmagass�g: 165cm S�lya: 500kg Sz�ne: a pej k�l�nb�z� �rnyalatai, vagy s�rga   Jellem: Feje nemes, megjelen�se eleg�ns. Nyaka k�z�pmagasan illesztett, el�g hossz� j�l �velt. Marja kifejezett, hosszan h�tba ny�l�. Lapock�ja d�lt, hossz�, el�gg� szabad mozg�s�. H�ta k�zepesen hossz�, �gy�ka n�ha a kellet�n�l hosszab. Fara k�zepes terjedelm�, enyh�n lejt�s, csak ritk�n csapott. Sz�gye k�zepesen sz�les izmolt. V�kony csontozat� szervezete �sszes�g�ben finom. L�ba v�kony, hossz�, szab�lyos. V�gt�ja hosszan ny�jtott, tetszet�s. Fejl�d�se gyors.   Nev�t teny�szhely�r�l kapta. A kisb�ri m�nest 1853-ban alap�tott�k. A m�lt sz�zad k�zep�t�l, a helyi kanca anyagot 8-10 nemzed�ken kereszt�l az angol teliv�r m�nekke p�ros�tott�k. Ez�rt a fajta alkat�ban �s bels� tulajdons�gaiban igen hasonl�t az angol teliv�rre, b�r a magyar �ghajlat, a takarm�nyoz�s sz�mos, a helyi viszonyokb�l k�vetkez� el�ny�s tulajdons�got is eredm�nyezett. Kisb�r Batty�ny K�zm�r birtoka volt, aki 1848-ban, az els� felel�s magyar korm�nyban k�l�gyminiszteri t�rc�t v�llalta. Az osztr�k udvar megtorl�s�ul minden birtok�t elkobozta, �s Kisb�ren ahol a Batty�nyiaknak is �rt�kes m�nese volt - nagy katonai m�nest hozott l�tre. A kisb�ri fajta kialak�t�s�ban nagy szerepet j�tszottak a teliv�rek. A 20-as �vek sor�n megv�ltoztak felhaszn�l�si ter�letei, a c�l az egyedek testt�meg�nek n�vel�se lett, �s felt�tlen�l tomp�tani akart�k, az angol teliv�rt�l �r�k�lt, t�l �l�nk v�rm�rs�kletet. Ennek �rdek�ben a helyi f�lv�r m�neket haszn�lt�k apa�llatnak. �gy az ut�dok tov�bbra is sz�p k�llem�ek maradtak, de er�teljesebbekk�, nyugodtabbak� �s munkab�r�s�akk� v�ltak. A fajt�t 1956 �ta S�tv�nyben teny�sztik.