Neh�zlovas

A neh�zlovasokat a hozz�juk hasonl� ellens�g ellen fegyverezt�k fel. Az egyenes, k�t�l� kard n�lunk is gyorsan elterjedt. Az els� egyenes kardok a normann kardt�pushoz tartoztak, jellemz�j�k pedig a r�vid, t�mzsi keresztvas �s a d�szes markolatgomb volt. G�za fejedelem m�r ezzel fegyverezte fel sereg�t. K�s�bb m�r a rom�nkori kardt�pus j�tt „divatba”, melyen meg n�vekedett a keresztvas, a markolat kisebb, f�lk�r alak� lett. A penge �s a markolat hossza el�rte az egy m�tert.

Az ellens�g ellen haszn�lni kezdt�k a kor�bban szersz�mk�nt szolg�l� hossz� b�rdot �s a r�videbb szekerc�t, de tov�bbra is megmaradt fegyvernek a hagyom�nyos magyar fokos- �s cs�k�nybalta.

A p�nc�los ellenfelek k�z�tti csat�ban terjedt el �jra az egyik leg�sibb fegyver, a bunk�sbot korszer�s�tett v�ltozata a buzog�ny. Ez a fegyvernem val�sz�n�leg keletr�l ker�lt hozz�nk.

A mai buzog�nyform�k j�val k�s�bb alakultak ki, amikor ez a fegyver vez�ri jelk�pp� v�lt.

A r�gi k�nny�lovas harcmodor elt�n�s�vel megn�tt a kopja szerepe, megjelentek a pajzsok tetej�n a kopj�k sz�m�ra kialak�tott f�lk�r alak� bev�g�sok.