A renesz�nsz - a lovasm�v�szet �jrafelfedez�se

A renesz�nsz kezdet�vel teljesen megv�ltozott ez az �llapot. F�leg It�li�ban lovasiskol�k j�ttek l�tre, ahol az ifj� nemes megtanult lovagolni �s a lovat kik�pezni. A renesz�nsz �l �let�rz�se az antik kor �s ezzel Xenoph�n �r�sainak �jrafelfedez�s�hez vezetett. A lovagl�s most m�r nem csak harci tev�kenys�g volt, hanem �n�ll� m�v�szet. A tud�snak azon �g�v� v�lt, amelyk �l�n�sen alkalmas volt arra, hogy a nemesember ezen kereszt�l bizony�thassa intelligenci�j�t �s �gyess�g�t. A renesz�nsz enn�l fogva a m�dszeres lovagl�s �s ezzel lovas �s l� rendszeres kik�pz�s�nek kezdetek�nt �rt�kelhet�. A n�polyi Grisone az akkori id�k egyik legh�resebb lovas akad�mi�j�t alap�totta meg. M�ve: "Ordini di Cavalcare" (1552) alapm�v� v�lt, �s t�bb nyelvre leford�tott�k. Eg�sz Eur�p�b�l felkerest�k, hogy a lovak gyors fordulatait �s �ri�si ugr�sait enn�l a mestern�l tanulj�k meg. Annak �rdek�ben, hogy meg�rts�k a renesz�nsz kor lovasm�v�szet�t, ismern�nk kell az akkori politikai k�r�lm�nyeket �s a korszellemet:

• Egyr�szt a machiavellizmus volt It�lia meghat�roz� �llamform�ja, vagyis egy mor�lis megfontol�sok n�lk�li �llamforma.
• M�sr�szt abb�l indultak ki, hogy a l� k�l�n�sen intelligens �llat, csak nagyon ellenszeg�l� term�szet�. A kik�pz�s�n�l az volt a c�l, hogy ezt az ellenkez�st kiirts�k bel�le.

A kik�pz�s m�dszerei ennek megfelel�en ink�bb durv�k �s kev�sb� bele�rz�ek voltak. A lovas legfontosabb seg�deszk�zei az �les zabl�k, az ostor �s az �les sarkanty�k voltak. Ehhez az is hozz�j�rult, hogy a lovas �llt a kengyelben, a vastag nyeregp�rn�k pedig megakad�lyozt�k a l� mozg�s�nak k�vet�s�t. Az �sszeszedetts�g kidolgoz�s�nak m�dszerei t�bbek k�z�tt a lejt�n v�gzett lev�d, a lejt�n felfel� val� h�tral�ptet�s, valamint az el�l megtart�s �s a h�tulr�l hozz�hajt�s voltak.