A k�rkar�mban t�rt�n� munk�val megkezd�dik az a tev�kenys�gi sorozat, melynek sor�n lovunkat kontroll al� vonjuk, �s megalapozzuk a j�v� tr�ningj�nek siker�t.

Megkezd�dik a munka

Azzal kezdj�k, hogy a lovat mozg�sra sz�l�tjuk fel. Egy 18 m-es kar�mban kb. 6 m-re �lljunk a l�t�l. A lehet� legfinomabban, de hat�rozottan adjuk a jelet. Egy vadl�nak el�g egy felemelt k�z a k�v�nt mozg�s el�r�s�hez. Ha emberekkel m�r gyakrabban tal�lkozott tr�ningben lev� lovunk, valamivel er�sebben kell nyomat�kos�tanunk, mert gyakorlatilag nem f�l t�l�nk. Az is lehet, hogy k�tel�nket fel� kell dobnunk, vagy a k�t�l v�g�t a h�ts� l�ba fel� kell pattintanunk, am�g meg nem mozdul. Mind k�z�l a legvesz�lyesebbek azok a lovak, amelyek nem akarnak megmozdulni. Ezek �ltal�ban kem�ny di�k a tr�ning sor�n is. Ilyenkor k�zelebb kell menni hozz�juk, �s valamivel agressz�vebben kell k�sztetni �ket a mozg�sra. Fontos a legnyugodtabb l�n�l is, hogy engedjen k�vetel�s�nknek. Meg kell szabnunk egy viselked�smint�t, ami az �ltalunk feltett k�rd�sekb�l, k�vetel�sekb�l, �s az erre v�rt v�laszokb�l �ll. R� kell venn�nk a lovat, hogy k�rbehaladjon a k�rkar�mban. K�t dolog nem vit�s: ha a l� menni akar, nem tudjuk megakad�lyozni ebben, viszont mi d�ntj�k el, hogy mikor �llhat meg. Ha nem is tudjuk meg�ll�tani a lovat, a mozg�s�ban lehet�s�g�nk van ir�ny�tani. Megakad�lyozni nem tudjuk, ha menni akar, de kontroll�lhatjuk a mozg�s ir�ny�t �s a j�rm�dot. Meghat�rozhatjuk, mennyi ideig kell haladnia, valamint, hogy mikor �llhat meg. Ha a l� egyszer m�r konstat�lta, hogy mi �tkozottul komolyan vessz�k a parancsainkat, miszerint mozognia kell, k�t lehet�s�ge van. El�sz�r is �tg�zolhat rajtunk. M�g ha legritk�bban is hozz�k a lovak ezt a d�nt�st, legy�nk felk�sz�lve, �s helyezz�k k�szenl�tbe a k�telet, lassz�t vagy az ostort, hogy t�vol tudjuk tartani magunkt�l a lovat, �s hogy ezt a kib�v�si m�dszert a lehet� legkellemetlenebb� tegy�k sz�m�ra. Lovunkat uralnunk kell, mint egy fuldokl�t a menteni akar�ja. Uraljuk a lovat, hogy ne tudjon kereszt�lszaladni rajtunk.

A m�sik lehets�ges reakci�, hogy csak �ll �s b�mul r�nk. Ez megint csak nemk�v�natos d�nt�s. A l� nem mondhatja, hogy ma p�ntek van, �s nincs kedvem megmozdulni. Ha a l� nem akar elindulni, hajtsuk a k�t�llel, ostorral, m�g el�rj�k, hogy mozg�sba lend�lj�n. Annak �rdek�ben, hogy mozg�sban maradjon, folytassuk tov�bb az akci�nkat. Ha mag�t�l is megy m�r, hagyjuk abba a zavar� moleszt�l�st. A l� v�g�l is el�re tud menek�lni a zavar� hat�sok el�l, �s amikor elindult, pontosan a k�v�nt m�don reag�lt, megkezdhetj�k vele a munk�t.

�rj�k el n�la, hogy v�gt�zzon. Ebben a j�rm�dban jobban meger�lteti mag�t, mint �get�sben, �s hamarabb elf�rad. Saj�t maga ellen dolgoztatjuk a test�t. Amikor m�r f�jni kezd a t�deje �s az izmai, v�g�l ezt fogja gondolni: „Hogy jutok ki innen �lve?”

Mikor mozg�sban van a l�, vegy�k szem�gyre, hogyan viszonyul hozz�nk. Az is kellemetlen, ha t�l gyorsan k�zeledik hozz�nk. Az a j�, ha engedelmes tisztelettel k�zeledik. Ha ez amozdulatsor t�l heves, �jra fel�dobjuk a k�telet. Ezzel azt fejezz�k ki: „Nem tetszik, ahogyan k�zeledsz hozz�m.” Ha t�ls�gosan megriad �s az a vesz�ly fenyeget, hogy �tugrik a pal�nkon, hagyjuk abba a noszogat�s�t, egyszer�en ne hajtsuk tov�bb, engedj�k, hogy visszav�ltson �get�sbe.

Fontos m�rlegel�sek

Ha a lovas lov�val a k�rkar�mban, m�s n�ven pal�nkkal, illetve ker�t�ssel k�rbevett fut�sz�ras k�rben dolgozik, tudatalattij�ban gondolnia kell egyes rizik�faktorokra. Egyik ezek k�z�l a h�s�g. Ha a h�m�rs�klet 30 fok f�l� emelkedik, ezt figyelembe kell vennie a l�val szembeni elv�r�sain�l, mert a l� esetleg h�gut�t kaphat.

A h�rom legfontosabb testr�sz, ill. szerv, amire a k�rkar�mmunka sor�n tekintettel kell lenni:

1. A l� t�deje. Ez az a szerv, amely el�sz�r k�rosodhat.

2. A l� l�bai. Vegy�k figyelembe, hogy nem minden aljazat ide�lis. A m�ly homok hamar kif�rasztja a l�bakat – mindenekel�tt az inakat –, �s min�l meger�ltetettebbek az inak, ann�l nagyobb a s�r�l�svesz�ly. A kem�ny talaj pedig �gy hat, mint egy kalap�cs, amely minden talajjal val� �rintkez�s alkalm�val enyh�n a l�bakra �t.

3. A folyad�kvesztes�g. Vegy�k figyelembe mind a h�m�rs�kletet, mind a leveg� nedvess�gtartalm�t. 40 fok feletti h�m�rs�klet eset�n a l�nak m�r kem�ny munk�t kell v�geznie ahhoz, hogy testh�m�rs�klet�t norm�lis szinten tudja tartani.

Ha a l� izzad, �s eg�sz teste habos, tudom�sul kell venni, hogy rendk�v�l kem�nyen dolgozik. Ebben a temp�ban nem tudjuk vele sok�ig folytatni a munk�t. Adjunk neki lehet�s�get n�h�ny percenk�nt, hogy l�gz�s�t rendezze. Ha pedig sz�ks�ges, tegy�k meg ezt gyakrabban.

Gondoljunk arra, hogy a lovak sok vizet vesz�thetnek an�lk�l, hogy k�l�n�sen felt�n�en izzadn�nak. Semmi esetre sem szabad h�sz percn�l hosszabb ideig izzadniuk.

Egy�bk�nt is, ha felmer�l benn�nk, hogy a l� a tov�bbi munk�hoz t�l kimer�lt lehet, hagyjuk abba azonnal. V�g�l is nem akarunk k�rt tenni lovunkban.

Ezek mindenesetre csak �ltal�nos ir�nyvonalak, ha k�ts�geink vannak, k�rdezz�k meg ink�bb az �llatorvost�l.

Ha a k�rkar�mban dolgozunk, soha ne engedj�k, hogy valaki m�s folytassa a megkezdett munk�t – mindegy, mennyire   vagyunk f�radtak. Ha pihenni akarunk, hagyjuk lovunkat is pihenni. Ha valaki m�s folytatja a munk�nkat, nem �rz�kelj�k lovunk �llapot�t, ami forr�s�g eset�n n�veli a h�guta vesz�ly�t. Gondoljunk arra, hogy ha nek�nk m�r nem esik j�l a munka folytat�sa, akkor a l�nak sem.

Nincs pontos szab�ly, mennyi ideig szabad dolgozni a l� �ps�ge vesz�lyeztet�se n�lk�l. Lehet, hogy a munk�t   egy �r�n kereszt�l minden �rz�kelhet� probl�ma n�lk�l v�gezz�k, a l� t�dej�ben m�gis komoly k�r keletkezhet, ha edzetlen�l egy �r�t dolgoztatjuk. Mindig �jra �s �jra lehet�s�get kell adni neki a szusszan�sra. Teh�t m�g egyszer: soha ne �rtsunk a l�nak a k�rkar�mban folytatott leck�k sor�n.

Hogy lehet motiv�lni a lovat?

Motiv�lnunk kell a lovat ahhoz, hogy megv�ltoztassa be�ll�totts�g�t.

Min�l er�sebb a motiv�ci�, ann�l hamarabb �r�nk el v�ltoz�st. Hozz�tartozik m�g: min�l term�szetesebb a motiv�ci�, ann�l k�nnyebben �s tart�sabban �rj�k el a l� k�v�nt reakci�j�t.

Sz�p lenne, ha csak etet�ssel �s jutalommal r� tudn�nk venni a lovat, hogy minden helyzetben azt tegye, amit mi szeretn�nk, de ez sajnos �ltal�ban nem �gy van. T�bbnyire ez arra sem el�g, hogy megsz�ntess�k a l� t�l�nk val� f�lelm�t. M�g ha a motiv�ci� ezen m�dja a tr�ning sor�n nagy szerepet j�tszana (�s j�tszik is), akkor sem vezetne a v�gs�, �ltalunk megk�v�nt eredm�nyhez.

Amit mi akarunk, az egy v�ltoz�s a l� gondolkod�sm�dj�ban, ami egy viselked�sv�ltoz�st eredm�nyez. A motiv�ci� k�zvetlen�l v�ltoz�shoz vezet. A l� v�ltoz�s�ra ir�nyul� motiv�ci�j�hoz a t�dej�t �s izmait haszn�ljuk – ha   �get, dolgoznak izmai, ha galoppozik, m�g er�sebben m�k�dnek.

El�sz�r elfut t�l�nk a l�. Arra gondol: „Hogy a csud�ba fogok innen kikeveredni?” Ezut�n �szreveszi, hogy a fut�s�nak ir�ny�val kapcsolatosan speci�lis k�v�ns�gaink vannak. Mialatt k�r�ket tesz meg, t�deje elkezd jeleket k�ldeni az agyba. Felsz�l�tja az agyat, gondoljon ki valamit, ami az er�sen ig�nybevett t�d�nek megk�nnyebb�l�st okoz. Ez okot ad a l�nak, hogy megv�ltoztassa viselked�s�t, mert amit abban a pillanatban tesz, nem alkalmas arra, hogy a t�dej�t vagy ak�r az izmait „megv�ltsa”.

Elkezd h�t az agy m�s lehet�s�gek ut�n kutatni. Megszabadulhatna a kellemetlens�gekt�l, ha megfordulna? Esetleg meg�llhat? Ki tud tal�n a ker�t�s felett vagy alatt menek�lni? Vagy esetleg megr�ghatn� vagy m�sk�nt t�madhatn� gy�tr�j�t?  

A l�nak sz�mtalan lehet�s�ge van, nem csak kett�, �s fontos, hogy ezt figyelembe vegy�k a tr�ningprogram sor�n.

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy lovunk csak jobbra tud fordulni, ha a jobb sz�rat h�zzuk. A val�s�gban azonban van m�g egy-k�t vari�ci�: K�t l�bra �llhat, lefek�dhet, tolathat, el�re mehet, f�ldre vetheti mag�t, foroghat b�rmely ir�nyba stb. A jobbra fordul�s teh�t k�zel sem az egyetlen alternat�va a sz�m�ra. A k�rkar�mban t�rt�n� munka sor�n sincs ez m�sk�nt.

Ha a lovat k�rbehajtjuk, elkezdj�k neki tan�tani, amit tulajdonk�ppen akarunk t�le. Gyorsan meg fogja �rteni, hogy abban az esetben, ha r�nk n�z, nem kell tov�bb futnia, teh�t dolgoznia. �gy megk�nnyebb�l, t�deje visszaigazolja sz�m�ra d�nt�se helyess�g�t.

Teh�t a   t�dej�n kereszt�l el�rj�k, hogy kifulladjon. Mivel term�szetesen nem akarunk k�rt tenni a l�ban, �vatosan �s meggondoltan kell cselekedni. Ha a l� t�deje f�j, meg fogja v�ltoztatni viselked�s�t. Figyelj�k meg azonban a k�l�nbs�get: ha f�j a t�deje, nem jelenti azt, hogy elf�radt.

F�lre�rt�sek elker�l�se v�gett tiszt�zzuk: a f�jdalomnak k�l�nb�z� megjelen�si form�i vannak, �s amir�l itt most besz�l�nk, a l� sz�m�ra sokkal kev�sb� f�jdalmas, mint sok m�s edz�si proced�ra. A f�jdalom, amire most gondolok, ugyanolyan, mint amikor futunk, �s alig kapunk leveg�t. Ez a fajta f�jdalom a l�nak elegend� alkalom (vagy motiv�ci�) arra, hogy megv�ltoztassa vel�nk szembeni be�ll�totts�g�t.

Ha ez megt�rt�nt, a tanul�si folyamat mindk�t r�sztvev� sz�m�ra egyszer�bb lesz.

Ha a l� 15 km/h sebess�ggel eg�sz k�nyelmesen fut, emelj�k temp�j�t j� 20 km/h-ra. Fontos, hogy sebess�g�t kontroll�lni tudjuk mi is �s a l� is.

Ezen folyamat alatt   elkezd�nk egy nagy �llatot kontroll�lni, an�lk�l, hogy b�rmikor is megfogtuk volna. A l� �s az edz� sz�m�ra ez egy id�ben v�lik vil�goss�. A tanul�s idej�n a l� v�g�l egyre t�bb �s t�bb kontrollt ad �t nek�nk, az idom�rnak – egyre magasabbra ker�l�nk a rangsorban. Lovunk ugyan�gy, ahogy a term�szetben, egy rangosabb fajt�rsnak a sz�ks�ges figyelmet szenteli, nek�nk is megadja azt.

Ezek a leck�k ann�l er�sebben v�s�dnek be, min�l ink�bb l�p�sr�l l�p�sre tanulta meg a l�.   �s enn�l biztosabban �s tov�bb maradnak a tudat�ban, mert õ maga j�tt r� a j� megold�sra.