A melegv�r� �s a hidegv�r� fajt�k megk�l�nb�ztet�s�nek alapja term�szetesen nem sz� szerint �rtend�, azaz, nem az ereikben kering� v�r h�m�rs�klet�r�l van sz�, hanem legjellemz�bb tulajdons�gukr�l kapt�k ezt a nevet. A "hidegv�r�" az ide sorolhat� fajt�k v�rm�rs�klet�re utal, ugyanis �ltal�ban nugodtabbak, lomh�bbak melegv�r� t�rsaikn�l. De a k�llem�kben is sok a k�l�nbs�g. A hidegv�r� fajt�k t�megesebbek nagyobbak, er�s csontozat�ak. Legt�bbj�kn�l er�s bokasz�rzet tal�lhat�, �s m�g sz�rzet�k - els�sorban a s�r�ny�k �s a farkuk - is d�sabb, er�sebb sz�l�. A melegv�r� lovakat ink�bb munk�ra, nagy terhek vontat�s�ra �s mez�gazdas�gra haszn�lj�k. Munkab�r�sukat ink�bb nagy erej�ket, mintsem kitart�suknak k�sz�nhetik. A k�z�pkorban sok hidegv�r� lovat lovagoltak, mivel a p�nc�los lovagok neh�z, sokszor t�bb sz�z kil�s felszerel�s�t egy finomabb l� el sem b�rta volna, �s j� n�h�ny mai h�tasl� fajta �sei k�zt is tal�lunk hidegv�r� lovakat. A hidegv�r� fajt�k t�bbs�ge a mez�gazdas�g g�pes�t�sekor elvesztette eredeti jelent�s�g�t, �s ink�bb a teny�szt�k lelkesed�se, megsz�llotts�ga tartja �letben �ket, nem pedig a haszn�lhat�s�guk. Azokban az orsz�gokban, ahol a l�h�st rendszeresen fogyasztj�k, a hidegv�r� fajt�kat lev�g�sra teny�sztik.