A halad� vezet� leck�k a l� vezethet�s�g�t nagy fokban fogj�k jav�tani. Nagyon fontos, hogy minden, el�z�ekben le�rt gyakorlat sz�z sz�zal�kosan j�l menjen, miel�tt ezeket a z�r� gyakorlatokat csin�ln�nk. Ezek a gyakorlatok k�l�n�sen fontosak a m�nekkel val� foglalkoz�s sor�n a fedeztet�si szezon el�tt �s alatt. Nehezen kezelhet� m�nek is levetk�zik rossz viselked�s�ket, �s ezekkel a gyakorlatokkal tr�ningezni �s jav�tani lehet �ket. Ha ezeket a feladatokat v�gezz�k, nagyon pontosan kell dolgoznunk.

A halad� vezet�si leck�kkel a c�ljaink:

1. A l� orr�nak a jobb v�llunkn�l kell lennie.

2. Ha meg�llunk, a l�nak is meg kell �llnia, �s k�t l�p�st kell h�tr�lnia.

3. Ha h�tr�lunk, a l�nak is h�tr�lnia kell.

4. Ha a l� jobb el�ls� l�ba fel� indulunk, akkor a h�tuls� l�ba k�r�l kell fordulnia.

5. Ha balra fordulunk, akkor a l�nak k�rbe kell mozognia an�lk�l, hogy nek�nk j�nne, el�tne.

6. Ha szembefordulunk a l�val, �s felk�rj�k, hogy a h�tuls� l�b�t mozd�tsa, akkor a cs�p�j�vel el kell mozdulnia.

Ha megtan�tjuk a l�nak, hogy sose el�zz�n le minket, akkor j� es�ly�nk lesz r�, hogy ne rohanjon el, �s ne h�zzon el minket. Biztosnak kell lenn�nk benne, hogy a l� mindig enged, ha vezetj�k. Ha el�remegy a l�, akkor a h�tuls� l�ba nyomja a el�ls� l�bait el�re. Ha h�tral�p, akkor a el�ls� l�bai hajtj�k a h�tuls�kat h�tra.

K�nnyebb megtan�tani a lovat, hogy h�trafel� engedjen, mint r�venni arra, hogy k�vessen minket el�re. Ez�rt kezdj�k a h�trafel� enged�s tan�t�s�val.

Ha a k�t�f�ket haszn�lom, azon l�gok, akkor a l� fel fogja emelni a fej�t, �gy fog a nyom�sra reag�lni. Ha er�sen h�zom, akkor az elej�t addig fogja emelni, hogy a v�g�n �gaskodni fog.

Ha valaki meg akarja tanulni a halad� vezet�si leck�ket, akkor egy r�vid p�lc�t kell haszn�lni, hogy a l�bt� alatt a l� el�ls� l�bait megkopogtassuk. A p�lca fel fogja kelteni a l� figyelm�t, de nem okoz neki f�jdalmat, ha gondosan haszn�ljuk. Lehet a l� l�b�t l�bsz�rv�d�vel is v�deni, ha akarjuk. Ha a mells� l�bait „fenyegetj�k”, akkor le fog j�nni a l� feje. Ha h�tral�ptetni akarjuk a lovat, akkor nem szabad a l�bt� felett �t�getni. �ltal�nos szab�lyk�nt kell k�vetni: legfeljebb h�romszor �t�gess�nk a p�lc�val, azt�n hagyjuk abba, simogassuk meg a lovat, �s hagyjuk, hogy v�giggondolhassa, mit akarunk t�le.

Gyakran el�g csak a p�lca hangja is, hogy reakci�t v�ltsunk ki.

Ne legy�nk t�relmetlenek, �s ne kapkodjuk el. Ne k�rj�nk t�l sokat, hanem kis eredm�nyekkel is legy�nk el�gedettek, �s dics�rj�k vagy jutalmazzuk gyakran simogat�ssal.

Az els� c�lunk, hogy a l� orra a tr�ner v�lla mellett legyen. Ez az ide�lis poz�ci� vezet�sn�l.

Elk�pzelhet�nk egy h�romsz�get, �s a lovat ebben igaz�tjuk fel bizonyos l�p�sekben.

El�sz�r nem akarunk t�l sokat. Nem korrig�ljuk a lovat addig, m�g a h�romsz�g�n bel�l van. Id�vel a ter�let, amit elfogadunk, egyre kisebb lesz, �s nemsok�ra a l� orra (b) a v�llunk mellett (a) lesz.

A h�romsz�get gondolatban k�t r�szre osztjuk. A rajzon l�that� m�don, mint a vil�gos �s a s�t�t k�t f�l. Nem szabad, hogy a l� a s�t�t r�szre menjen. Ha az orr�val a felez�vonalon t�lhalad, a tr�nert megel�zi, akkor korrig�lni kell. Ha a l� kint van a vil�gos h�romsz�g�n k�v�l, akkor t�l messze van, hogy korrig�ljuk. �lljunk meg, ir�ny�tsuk a lovat a h�romsz�g�n bel�lre, �s kezdj�k el�lr�l.

Eleinte haszn�lhatunk egy ker�t�st, hogy a l� egyenesen menjen h�tra.

Tartsuk a vezet�sz�rat a bal kez�nkben, �s k�rj�nk p�r l�p�st h�trafel� a l�t�l. Ezut�n �ll�tsuk meg, �s jutalmazzuk. Ha jelezz�k a l�nak, hogy menjen h�tra, �s nem teszi, akkor a jobb kez�nkben tartott p�lc�val csapkodjunk a f�ldre vagy a csizm�nkra. Ha erre sem megy h�tra, akkor kopogtassuk meg a l�b�t a l�bt�ve alatt. Nek�nk kell eld�nteni, hogy haszn�ljuk-e a p�lc�t, de ha haszn�ljuk, akkor legy�nk egy�rtelm�ek.

Ha el�re pr�b�l indulni, akkor maradjunk mellette, �s tegy�k el� a p�lc�t, m�g meg nem �ll. Ezut�n tegy�nk r�la, hogy menjen p�r l�p�st h�tra.

Addig kell ezt gyakorolni, m�g nem hajland� k�szs�gesen h�tramenni. Tartsuk k�zben a k�telet laz�n, ne fesz�lj�n meg.

Ebben a st�diumban keveset, vagy egy�ltal�n nem c�lszer� el�refel� vezetni, hanem �ltal�ban h�trafel� dolgozzunk. Ha a l� megtanulta, hogy az orr�t a v�llunk mellett tartsa, akkor j�n el az ideje, hogy el�refel� vezess�k – szint�n �gy, hogy az orra a v�llunk magass�g�ban legyen –, �gy tr�ningezz�k.

A v�llunkkal jelezz�nk a l�nak, ne a k�t�llel. �gy nem kell, hogy magunk m�g�tt h�zzuk a lovat. A v�llmozg�sunk megmutatja sz�nd�kunkat: induljunk teh�t el. Ha megtan�tjuk a l�nak, hogy vegye fel a mi temp�nkat, akkor egy-k�t l�p�ssel lesz m�g�tt�nk. Nem szabad, hogy a k�t�l megfesz�lj�n. Ha eld�ntj�k, hogy 3 kil�s h�z�sra induljon a l�, akkor ezt kell mindig haszn�lni, nagyobb er�vel h�zni nem szabad.

R�vid�ts�k meg a k�telet annyira, hogy a k�t�f�k alatt 10-15 centire fogjuk, �gy el�g k�zel van, ugyanakkor megvan a t�vols�g, hogy el�rhess�k a cs�p�j�t is. Ha t�l k�zel j�n az orr�val, akkor a p�lca fenyeget�s�vel hajtsuk od�bb. Engedj�k viszont meg a l�nak, hogy szabadon j�jj�n mellett�nk, ne legyen t�l behat�rolva. Ebben a st�diumban a h�romsz�g�n bel�l mozoghat, ugyanakkor ne hagyjuk, hogy teljes k�rt tegyen meg k�r�l�tt�nk. Ha elkezdene k�r�zni, akkor tudassuk vele a p�lca jelz�s�vel a l�bt� alatt, hogy t�l messzire ment.

Ha a l� m�r nem esik vissza, �s a mi el�remozg�sunkra � is el�rej�n, akkor cs�kkents�k a h�romsz�g ter�let�t. Ha a l� m�r j�l dolgozik egy behat�rolt ter�leten, akkor jav�tsunk rajta azzal, hogy a ter�letet, ahol el�re- �s h�tradolgozunk, lecs�kkentj�k. Ha a l� m�r megtanult el�refele ell�pni, meg�llni, �s k�t l�p�st h�tral�pni, �gy, hogy k�zvetlen�l a v�llunkn�l marad, akkor k�szen �ll a k�vetkez� gyakorlatra.

Menj�nk jobbra sz�k k�r�n a l� orra fel� – a l�nak kiss� h�tra kell helyeznie mag�t, �s a h�tuls� l�bai k�r�l el kell fordulnia t�l�nk az elej�vel.

Ez a gyakorlat seg�t, ha a l� t�l k�zel j�n hozz�nk vezet�s k�zben, vagy, ha a l� ferd�n j�n m�g�tt�nk �gy, hogy a feje t�l k�zel van, a fara viszont oldalra elt�volodik. Ha a l� nem akar mozdulni, akkor a p�lc�val kopogtassunk az orra oldal�ra vagy a nyak�ra, hogy elforduljon t�l�nk.

Min�l �rz�kenyebben reag�l a l� a tr�ner mozg�s�ra, ann�l ink�bb k�zel fog j�nni hozz�nk, vagy nek�nk is j�n. Gyakoroljuk e h�rom gyakorlatot folyamatosan, am�g a l� meg nem �rti. Ha m�r hat�rozott minden reakci�ja, akkor megpr�b�lhatjuk �get�sben is.

A k�vetkez� gyakorlat az, hogy engedj�k a lovat k�r�l�tt�nk menni an�lk�l, hogy nek�nk j�nne. A feladat v�grehajt�s�n�l elv�r�s, hogy a l� engedjen, hajl�tsa meg az eg�sz test�t, ha k�sz a fordulat, �lljon meg, �s k�t l�p�st l�pjen h�tra. Vegy�k le a vezet�sz�rat �s k�t�f�ket a l�r�l, �s gyakoroljuk ugyanezt szabadon a k�rkar�mban. Ek�zben nagyon pontos jelz�seket kell adnunk a l�nak, ugyan�gy, mintha meg lenne k�tve.

Most menj�nk egy nagyobb ter�letre, �s pr�b�ljuk meg �jra ugyanezt a feladatot. A gyakorlatok ut�n remek kontrollunk lesz a l� felett. Ha a feladatokat begyakoroljuk, akkor meg tudjuk csin�lni azt, hogy el�red�ntj�k a fels�test�nket an�lk�l, hogy a l�bunkat mozd�tan�nk, �s a l� is el�re fog d�lni vel�nk, an�lk�l, hogy el�rel�pne.

A k�vetkez� neh�zs�gi foka a vezet�snek, hogy egy kis ugr�st v�gre tudjon hajtani a l�.

Kez�nkben a k�t�llel �lljunk az akad�ly egyik oldal�ra, �s hagyjuk, hogy a l� fel�nk ugorjon. Persze csak akkor csin�ljuk ezt a gyakorlatot, ha az el�z� feladatokat m�r sz�z sz�zal�kosan v�gre tudjuk hajtani. Ez a gyakorlat megtan�tja a l�nak, hogy el�g messze landoljon t�l�nk, ha valamit �t kell ugrania, vagy �t kell kelnie valamin.

A legt�bb l� – fajt�t�l f�ggetlen�l – kis akad�lyokat probl�ma n�lk�l �t tud ugrani. Sok l� nagyobb akad�lyokon is j�l �s sz�vesen ugrik. A k�zen ugrat�s nemcsak egy j� vezet�si gyakorlat, hanem a l�nak is, �s nek�nk is sok �r�met okozhat.