XVII. sz�zad - felvil�gosod�s a l� kik�pz�s�ben

Griosne egyik legsikeresebb tan�tv�nya Pignatelli volt. �gy fejlesztette tov�bb Griosne kik�pz�si rendszer�t, hogy kiiktatta a brut�lis �s durvas�g egy r�sz�t. Ezzel Pignatelli a l�kik�pz�sben bek�vetkezett a felvil�gosod�s id�szak�nak hat�rk�v�t jelenti, amely a k�s�bbi francia mesterekn�l teljesedett ki. Az � legh�resebb tan�tv�nya Pluvinel volt, akinek az akkori id�kig teljesen ismeretlen mott�ja abszol�t �jdons�gk�nt hatott: "B�ntet�s helyett dics�ret". Az olasz iskol�val szemben a francia iskola fejleszt�ja volt, amelyet h�rom vez�rgondolat f�mjelzett:

• a lovak egyedi kezel�se,
• a term�szetes mozg�folyamatok kidolgoz�sa �s fejleszt�se,
• a durva kik�pz�si m�dszerek elutas�t�sa

A lovasoktat�s menet�r�l teljesen �jszer� n�zeteket vallot. Mivel maga is k�s�bbi kir�lyok lovasoktat�jak�nt tev�kenykedett, nagyon j�l ismerte az illemszab�lyokat �s �rintkez�si form�kat. M�v�ben, a "La Manege royale"-ban k�ri, hogy az oktat� tan�tv�ny�val ne kiab�ljon, �t ne fenyegesse. "Sokkal jobban lehet egy tan�tv�nyt oktatni, ha keveset �s a megfelel� id�ben besz�l�nk, mivel ha mindig kiab�lunk, amint az a nagy t�bbs�g teszi, �gy e m�v�szet oktat�s�ban sok�ig lesz dolgunk a tan�tv�nnyal, am�g �gyes lovast faragunk bel�le". Ir�nyad� alapelve a k�vetkez�: "A l� is leljen �r�met a lovagl�sban, egy�bk�nt a lovasnak semmi sem fog siker�lni." Pluvinel �j �tleteivel �s pedag�giai k�pess�g�vel gondoskodott arr�l, hogy It�lia ut�n Franciaorsz�g is a lovaskik�pz�s k�zpontj�v� v�lt. Az angol lovagl�mester, Newcastle hercege �nc�lk�nt gyakorolta az idom�t� lovagl�st. Sz�m�ra ez a fajta munka volt, ami a lovak l�ny�nek �s k�pess�g�nek t�k�letesen megfelel. Lovas akad�mi�ja az akkori id�k netov�bbj�nak sz�m�tott, � maga egy zseni volt. Tan�tv�nyai eg�sz Eur�p�b�l sereglettek hozz�, k�l�n�sen azonban N�metorsz�gb�l �s a skandin�v orsz�gokb�l. Newcastle herceg�n�l ellentmond�sban volt egym�ssal az elm�let �s a gyakorlat. �gy p�ld�ul, mint t�ls�gosan er�ltetett m�dszert, elvetette a pil�rok k�z�tti munk�t, a lovakat azonban egy oszlop k�r�l a legkisebb �tm�r�j� k�r�n edzette �s a f�ld feletti iskola arr�l h�res�lt el, hogy az iskolaugr�sokat k�pes volt a lovaknak h�rom h�napon bel�l megtan�tani, sajn�lta azonban, hogy az �llatokat ezt k�vet�en gyakra t�bb� semmire sem lehetett haszn�lni. A XVII. sz�zadban sz�mtalan olyan �j�t�s sz�letett meg gondolatban �s ker�lt is �t a gyakorlatba, amely megvetette a lovagl�s pozit�v tov�bbfejl�d�s�nek alapjait; �gy p�d�ul Newcastle fejlesztette ki az els� oldalj�r�s el�dj�t, a "fejet a kisk�rbe" gyakorlatot. F�radoz�sai azonban akkoriban m�g szok�sos idom�t� �l�sen: a villa�l�sen, valamint a l�t�l el�re altartott l�btart�son vallottak kudarcot. A t�lzott m�ret� nyeregp�rn�k k�vetkezt�ben a lovas nem tudott a nyeregben �lni. N�h�ny mester m�r ebben az id�ben is felismerte az ebb�li hi�nyoss�gokat, �gy p�d�ul Pinter von der Aue, de csak Gu�rini�re-nek, XV. Lajos kir�lyi lovagl�tan�r�nak �s ist�ll�mester�nek siker�lt a XVIII. dz�zadban egy �j, p�rn�zat n�lk�li nyereg bevezet�s�vel a m�ly �l�s felt�teleit megteremtenie.