A l� haszn�lata egy�b ter�leten Eur�p�ban a XV-XVI. sz�zad a renesz�nsz kora. A lovagl�s ekkor m�r m�v�szetet is jelentett. A XVI. sz�zad elej�n a tehet�sebb kir�lyi udvarok, legf�k�pp a franci�k, lovagl�tan�rokat alkalmaztak. Nekik k�sz�nhet� a lovagl�s nagym�rt�k� fejl�d�se. Az akad�miai lovagl�m�v�szet alapk�ve a spanyol l� volt. Term�szetesen, ennek harc�szati vonatkoz�sai is voltak, a lovak ekkor m�g nem mentek ki a "divatb�l". S�t, �j fegyvernemek j�ttek l�tre, mint pl. a husz�rs�g, melyben a magyarok is meghat�roz� szerepet j�tszottak. Az els� cs�sz�ri magyar husz�rezredet 1688. december 10-�n alap�tott�k meg, utolj�ra a II. vil�gh�bor�ban alkalmaztak lovas alakulatokat, magyar husz�rokat is. A l�por feltal�l�sa ut�n a legfontosabb fegyverkez�sinem a t�z�rs�g lett, itt a lovak szerepe annyi volt, hogy ezt a „modern” strat�giai eszk�zt az optim�lis kil�v�si �ll�sba kellett vontatni. Ezeket a lovakat a II. vil�gh�bor�ban is alkalmazt�k, mint t�z�rh�rmas hatosfogat. Az 1789-1832 k�z�tt zajl� ipari forradalom megszabad�totta ugyan az embereket a neh�z fizikai munk�t�l, de a t�bbmilli�s l��llom�nyt nem �rintette, ugyanis a fejletlen �th�l�zat, a motoros j�rm�vek hi�nya vagy kev�s sz�ma miatt m�g mindig a lovak igaerej�re alapoztak. T�bb mint egy �vsz�zadon �t a vas�t volt az egyik legnagyobb l�felhaszn�l�. Nagy szerepe volt a lovaknak a szem�lysz�ll�t�sban is. A m�lt sz�zad v�g�n Londonban naponta 11300 lovas taxi j�rta az utakat. New Yorkban 1880-ban 150000-re becs�lt�k a lovak sz�m�t.