A l� h�zias�t�sa kb. 5000 �vvel ezelõtt kezdõd�tt, a T�vol-Keleten. Kezdetben a primit�v t�rzsek az�rt k�vett�k a vadlovak csapatait, hogy levad�ssz�k õket h�suk�rt. A fiatal lovak, akiket befogtak, �s akiknek ist�ll�t k�sz�tettek, fokozatosan hozz�szoktak az ember k�zels�g�hez. A nom�d l�tart�k r�j�ttek, hogy a lovak nem csak t�pl�l�k szempontj�b�l �rt�kes �llatok, hanem sz�ll�t�sra is alkalmasak. Elkezdt�k h�t m�lh�slovakk�nt haszn�lni õket. A l�, ami�ta csak az ember k�zel�ben �l, a legk�l�nf�l�bb "munkak�r�kben" tûnik fel. De egy biztos: minden l�nak kem�nyen meg kell dolgoznia a kenyer��rt, legyen h�tas-vagy versenyl�, ig�sl�, stb. Kezdetben teh�t a lovakat csak sz�ll�t�sra haszn�lt�k. A r�gm�lt korokban a kistestû lovakat fogt�k be e c�lra, a nagyobb testûek pedig harci feladatokat l�ttak el. A lõfegyverek megjelen�se a kor�bbi v�rtezet feleslegess� v�l�s�t eredm�nyezte, a l� harci jellege is megv�ltozott. Ez�ltal a nagy testû lovakat m�s munk�kra ir�ny�tott�k. Amikor az ipari forradalom bek�sz�nt�tt, egyre nagyobb t�megû �rut kellett mozgatni, egyre nagyobb t�vols�gra. Kialakultak a hidegv�rû fajt�k, melyek erre a feladatra alkalmasak voltak. A 19. sz�zadban a lovakat telepeken �s b�ny�kban haszn�lt�k anyagmozgat�sra. A lovak fontos szerepet j�tszottak a mezõgazdas�gban is. A kistestû l�fajt�knak ez t�l neh�z feladatnak bizonyult. A 18. sz�zadban terjedtek el a k�l�nb�zõ mezõgazdas�gi eszk�z�k, melyek vontat�s�hoz gyorsas�g, erõ �s bizonyos intelligencia is sz�ks�geltetett, �gy a hidegv�rû fajt�k hamarosan hely�kre tal�ltak a f�ldeken. Ahogy az utak minõs�ge a 19. sz�zadban egyre javult, �s a fogatk�sz�t�s kifinomultabb� v�lt, sz�ks�g volt olyan lovakra, amelyek eleg�nsak �s gyorsak voltak. Ilyen l� p�ld�ul a hackney. A vas�t, majd a g�pj�rmûvek megjelen�s�vel a l�nak mind a sz�ll�t�sban, mind a mezõgazdas�gban halv�nyult a jelentõs�ge. �gy tûnt, a hidegv�rû fajt�k napjai meg vannak sz�ml�lva, de ma egyre t�bben ismerik fel, hogy kis t�vols�gok eset�ben a l�vontat�s sokkal gazdas�gosabb, mint a teheraut�