Lovasrend�rs�g Magyarorsz�gon

A lovasrend�rs�g hivatalos neve Rend�szeti Biztons�gi Szolg�lat, Bevet�si Parancsnoks�g vagy Bevet�si Oszt�ly, Lovas Aloszt�ly. Sz�khelye a BRFK l�tes�tm�ny�ben tal�lhat�. amely �p�letet 1886-ban m�g a lovas csend�rs�g sz�m�ra �p�tett�k. A II. Vil�gh�bor� v�g�n a csend�rs�get a rend�rs�g v�ltotta fel, de a l��llom�ny a r�gi hely�n maradt. A Rend�szeti Biztons�gi Szolg�lat 2004 �ta m�k�dik ezen a n�ven, orsz�gos hat�sk�r� szervezet r�szek�nt, amelynek feladata f�leg a nagy t�megeket vonz� k�l�nb�z� rendezv�nyeket biztos�t�sa. A Lovas Aloszt�ly mellett olyan speci�lis szervezeteket is mag�ba foglal, mint pl. a Terrorelh�r�t� Szolg�lat �s az Aut�p�lya Rend�rs�g.  A lovasrend�rs�g feladata els�sorban j�r�rszolg�lat, amit eredetileg Budapest belter�letein m�k�d�tt, de m�ra kiterjedt a k�rnyez� telep�l�sekre is, s�t V�c �s Si�fok vonz�sk�rzet�re is. Nagyobb, parkos, ligetes ter�letek rend�ri ellen�rz�s�t l�tj�k el, melyek g�pkocsival nehezen megk�zel�thet�ek, �s gyalog nehezen �tj�rhat�k.  M�sik f� tev�kenys�gi k�r�nk a rendezv�nybiztos�t�s. Nagy t�megeket vonz� rendezv�nyeken csapater�ben szervezett rend�ri er�k vannak jelen. Ennek egy r�sz�t adja a Lovas Aloszt�ly.   �llami �nnepeken is, s�t, nagyobb lovas esem�nyeken is tal�lkozhatunk a Lovas Aloszt�ly k�pvisel�ivel. Ilyenkor d�szegyenruh�ban jelennek meg, amelyaz 1848-as 8. Husz�rezred d�szegyenruh�ja alapj�n k�sz�lt, az eredetinek megfelel�en.

Ebben a munk�ban sok k�ls� hat�s �ri a lovat �s sokf�le feladatnak kell megfelelnie. Idegrendszerileg stabilnak �s szervezetileg kem�nynek kell lennie ahhoz, hogy a v�rosi k�r�lm�nyeket, a zajt, t�meget, f�l napos betonon t�rt�n� j�r�st b�rja. Ez�rt az elv�r�sok a k�vetkez�k: sz�p, harmonikus megjelen�s, kb. 160-170 cm-es marmagass�g. Fontos, hogy j� fej�, b�tor, kiegyens�lyozott v�rm�rs�klet� lovak legyenek, hiszen csak �gy lehet eredm�nyesen egy�tt dolgozni. Somogys�rdon m�k�dik egy m�nes a rend�rs�g tulajdon�ban, innen ker�lnek „szolg�latba” kb. 3 �ves korban, teljesen nyersen. Az alapkik�pz�s gyakorlatilag ugyan�gy folyik, ahogyan a sportlovakkal kezdenek el foglalkozni. Nagyon fontos dolog, hogy felt�tlen fegyelemmel fogadja el a lovasa seg�ts�geit.  K�s�bb rendszeres ugr�gimnasztikai edz�sekkel, lehet�s�g szerint d�jugrat� versenyekkel jav�tj�k az egyens�lyt, fizikai befoly�st, feladatmegold� k�pess�get. Ezut�n k�vetkezik a vesz�lyesebb, bonyolultabb helyzetekre val� kik�pz�s. Ilyenkor a fiatalabb lovak is kij�rnak id�sebb, tapasztaltabb t�rsaikkal a forgalomba, j�r�r�zni, teh�t a t�meget, zajt m�r megszokt�k. A hanghat�sok szoktat�sa �gy t�rt�nik, hogy egy k�r�n nyugodt l�p�sben s�t�lnak a lovak, ez alatt el�sz�r messzebbr�l, majd egyre k�zelebbr�l g�ppisztollyal a leveg�be l�v�nk. V�g�l egysoros vonalban sorakoznak fel, �s el�tt�k, m�g�tt�k, �s a k�zvetlen k�zel�kben is leadnak l�v�seket. Rendk�v�l fontos a fokozatoss�g. A f�st �s a kellemetlen szagok elvisel�s�hez sz�nes f�stgyerty�kat haszn�lnak. A gyakorlat itt is az el�z�ek szerint megy. Az id�sebb lovak nyugalma �s magabiztoss�ga nagyon j� hat�ssal van a fiatalabb lovakra. A t�zh�z is hozz�szoktatj�k �ket, k�l�nb�z� gyakorlatok seg�ts�g�vel. El�sz�r szalma cs�kokon s�t�lnak �t, majd meggy�jtj�k ezeket a cs�kokat, eg�szen addig nehez�tik a gyakorlatokat, am�g t�zes akad�lyokon kelnek �t a lovak. Teh�t ezek a lovak t�z�n-v�zen kereszt�l mennek, ha kell.

Erre a kik�pz�sre az�rt is sz�ks�g van, mert a lovas rend�r nem csak turisztikai l�tv�nyoss�g, a t�megrendezv�nyek biztos�t�s�ban is jelent�s a szerep�k. A l� lend�lete er�teljes fegyver az oszlat�s sor�n, amelyet a XIX. sz�zadban �s a XX. sz�zadban egyar�nt el�szeretettel alkalmaztak a rendv�delmi er�k. Sajnos, ehhez sok esetben dicstelen meg�t�l�s is j�rult, amelyr�l term�szetesen nem a lovak, hanem az �ppen regn�l� politikai rendszer tehetett.