A western lovagl�s eredete

T�rt�nelmi utaz�sunk abban az id�ben kezd�dik, amikor spanyol telepesek a meggazdagod�s rem�ny�ben megh�d�tott�k a mai Egyes�lt �llamok d�l-nyugati r�sz�t. A kontinens v�gtelen t�vols�gait azonban �gy t�nt, hogy csup�n lovakkal lehet legy�zni.
Kalifornia akkoriban olyan spanyol kol�nia volt, mely 150-200 �vig a vil�gt�l elszigetelten l�tezett. Az egykor a h�d�t�kkal �rkezett lovak – a szarvasmarh�khoz hasonl�an – teljesen szabadon �ltek, s �k alkott�k a vadon �l� mustang m�nesek �llom�ny�t. A telepesek a legjobb lovakat befogt�k �s bet�rt�k.
Ez a vid�k �s �letforma sz�ks�gess� tette a lovagl�st. A spanyolok a vaquer�k (Spanyolorsz�gban �gy h�vt�k a tehen�szeket) lovas hagyom�nyait is �polt�k. A kaliforniai zabla �s a western nyereg a spanyol zabl�kb�l �s nyergekb�l alakult ki.
A lovagl�s �j ir�nyzatainak kifejl�d�s�ben fontos szerepet j�tszott az �szak- �s kelet-eur�pai telepesek el�renyomul�sa Amerika keleti r�sz�r�l. Megkezd�d�tt az „aranyl�z” korszaka. A spanyol telepeseket a mai Texas, �j Mexik�, Arizona �s Kalifornia ter�let�r�l Mexik�ba �ld�zt�k.
A 19. sz�zadban kezd�d�tt meg a keleti nagy�zemekben a h�sfeldolgoz�s, ez�rt az elvadult texasi szarvasmarha csord�kat befogt�k, �s a marhak�zpontokba (Abilene, Dodge City, Witchita, Tombstone) hajtott�k, majd onnan vas�ton keletre sz�ll�tott�k �ket. Mintegy 30 �vig ezek a nagyszab�s� j�sz�gterel�sek form�lt�k a nyugat t�rt�net�t, melyek a mai western lovagl�si st�lus kialakul�s�ban is nagy szerepet j�tszottak.
K�t lovagl�si m�d alakult ki ebben az id�szakban: a kaliforniai �s a texasi st�lus.
A kaliforniai st�lust a nagy, szabad ter�leteken dolgoz� vaquer�k alak�tott�k ki, akik a hagyom�nyt k�vetve, meggy�z�d�sb�l voltak lovasok. El�deik Spanyolorsz�gban bikaviadalokon vettek r�szt, �s harci lovakat k�peztek ki, melynek technik�j�b�l a vaquer�k �tvett�k azokat az elemeket, melyeket a marh�kkal val� munka sor�n alkalmazni tudtak. Sz�mukra m�nesekkel dolgozni gener�ci�k �ta megszokott dolog volt. Lovuk leg�rt�kesebb tulajdonuk volt.
A texasi st�lus szint�n a spanyol lovagl� hagyom�nyokon alapul, �m els�sorban a marhahajt�s gyakorlati r�sz�nek k�vetelm�nyeit tartotta szem el�tt.
A nagy marhahajt�sok a legend�s Chislholm –�sv�nyen folytak. Ebben az id�szakban 4 milli� szarvasmarh�t tereltek texasb�l a teherp�lyaudvarokra.
A marhacsord�k tulajdonosai otthontalan f�rfiakat fogadtak fel, akik n�h�ny doll�r�rt v�llalt�k a megpr�b�ltat�sokat. Vad lovakat fogtak be, n�h�ny h�t alatt k�pezt�k ki �ket, s m�r akkor belovagoltnak sz�m�tottak, ha embert t�rtek meg a h�tukon. Ezeket a lovakat az �t v�g�n eladt�k.
A texasi farmokon dolgoz� lovast - eredetileg id�nymunk�st – a sors v�ltoztatta lovass�. Sz�m�ra a marh�k �rz�se volt a legfontosabb, s ennek kiv�l� eszk�ze volt a l�.
A 19. sz�zad egyik borzalmasan hideg tel�n majdnem az �sszes �szaki �llamban �l� szarvasmarha elpusztult. Az eddig csup�n szezonmunk�sk�nt alkalmazott marhap�sztorokat innent�l kezdve eg�sz �ven �t foglalkoztatt�k. Megv�ltoztak a szarvasmarh�k �s a lovak fajt�i is. Tudatos teny�szt�ssel a t�mad� kedv� longhornb�l er�s h�s-marha fajta alakult ki, m�g a f�lvad lovakb�l k�l�nf�le keresztez�sekkel kialak�tott�k a k�zismert quarter horse fajt�t. (V. Mell�klet: Szemelv�nyek a Vadnyugat �let�b�l.)

�sszegezve teh�t a kaliforniai st�lust szinte minden k�ls� befoly�s n�lk�l eg�szen a 20. sz�zadig �polt�k �s fejlesztett�k. A mai napig a kaliforniai hat�s jellemzi Kalifornia, Oregon �s Nevada �llamok lovagl�si st�lus�t. A texasi st�lus a mai Texas k�rny�k�n kialakult spanyol-mexik�i lovagl�si m�d, melyre hat�ssal volt az angol lovagl�si m�d. Arizona, �j-Mexik�, Colorado, Kansas, Nebraska �s Oklahoma �llamok j�r�szt a texasi st�lust vett�k �t. A st�lusfajt�k kevered�se figyelhet� meg Washington, Montana, Idaho, Wyoming �s Utah ter�let�n.

Forr�s: Magyar Westernlovas Egyes�let