Berber l�

Marmagass�ga: 147-160 cm

A berber l� nem mondhatni kecses l�nak. Feje egyenes, gyakran kosfej. Nyaka er�s, k�z�pmagasan illesztett, r�vid, alacsony. Kopony�ja sz�k, primit�v. Lapock�ja meredek, v�llak ki�ll�ak. �gy�ka feszes, h�ta nem hossz�, ink�bb r�vid. Fara �s a h�ts� v�gtagjai nem t�l t�k�letesek, ugyanakkor fara csapott, farka m�lyen t�z�tt. R�vidt�von gyors. V�gtagjai a betegs�gekkel szemben ellen�ll�ak. A fajta kem�nys�get, �leter�t sug�roz. Igaz r� a men�kedv. Mellkasa m�ly, bord�i nem el�g �veltek. Pat�ja rendk�v�l kem�ny. B�r szinte mindegyik sz�nv�ltozatban el�fordul, kiv�ve a tark�t, a sz�rke sz�n a legjellemz�bb r�. Eredeti sz�ne �ll�t�lag pej �s fekete volt.

A berber l� �szak-Afrik�b�l, Marokk�b�l sz�rmazik, feltehet�en helyi vadlovak lehetettek az �sei. A sz�ls�s�ges sivatagi k�r�lm�nyekhez alkalmazkodott fajta. Egyesek �regebbnek tartj�k m�g az arab l�n�ll is. Az �shonos fajt�k mellett a vand�lok �s g�tok �ltal �szak-Afrik�ban hozott �szaki, �s m�r h�d�t�ssal k�zre ker�lt hisp�niai lovak is szerepet j�tszottak a kialakul�s�ban.

Az arab ut�n a m�sodik azok a fajt�k k�z�l, melyek nagy szerepet j�tszottak a vil�g l�fajt�inak kialak�t�s�ban, k�zt�k az angol teliv�rr�ben is. Szint�n nagy szerepet j�tszott a lipicai, andal�z �s lusinato fajt�k l�trej�tt�ben. Az andal�z eredet� muszt�ngokn�l is j�l felismerhet�k a berber jellegek.