Western l�fajt�k

AZ APPALOOSA

A pettyes lovak t�rt�nete messzire ny�lik vissza. A franciaorsz�gi Lascaux barlangjaiban Kr. el�tt 18000 �vvel ezel�ttr�l sz�rmaz�, pettyes lovakat �br�zol� falfestm�nyeket is tal�ltak. Ezek az �llatok m�g csup�n �lelemk�nt, nem h�tasl�k�nt tartoztak el�deink �let�hez.

A f�lvad pettyezett h�zilovak a spanyoloknak k�sz�nhet�en terjedtek el Mexik�ban, majd a mai USA ter�let�n. A spanyolok h�d�tani akartak az �jvil�gban, �gy legkiv�l�bb lovaikat vitt�k magukkal, �m �ltal�ban otthagyt�k �ket, amikor visszat�rtek Eur�p�ba. Az elvadult m�nesek �gy fokozatosan sz�tsz�ledtek. Az indi�nok kezdett�l fogva tisztelt�k a lovakat. Megtanultak b�nni vel�k, �s f�leg teherhord�sra haszn�lt�k �ket. A 18. sz�zad elej�re m�r valamennyi indi�n t�rzs ismerte a lovakat, melyek jelent�s v�ltoz�st vittek addigi �letm�djukba: vad�szatok sor�n �s a t�rzsi harcokban is n�lk�l�zhetetlenek lettek sz�mukra. A kult�r�jukba is belevont�k kedves t�rsukat: dalaikban, im�ikban is szerepeltek a lovak, �s a halott indi�n mell� temett�k a lov�t is. Az indi�n lovak f�vel �s fak�reggel t�pl�lkoztak, �s ugyanolyan j�l t�rt�k a n�lk�l�z�st, mint gazd�ik.
Az appaloosa fajta t�rt�nete szorosan �sszefon�dik a nez perc� indi�nokkal. Ez a t�rzs csak a 18. sz�zad elej�n - a sos�ni indi�nokkal folytatott cserekereskedelem sor�n - tal�lkozott el�sz�r ezzel a j�vorszarvas nagys�g�, er�s, rendk�v�l bar�ts�gos �llattal. A nez perc� t�rzs, melynek tagjai kor�bban szinte kiz�r�lag hal�szattal foglalkoztak, a lovak kedv��rt hamarosan �tt�rtek a nom�d vad�szok lovas �letform�j�ra.

Igazi szelekt�v teny�szt�sr�l is itt, a Washington, Oregon �s Idaho t�rs�g�ben �l� nez perc� �s palouse t�rzsekn�l besz�lhet�nk el�sz�r. Ezek az indi�nok k�l�n�s �r�met leltek a lovaikban, �gy alig n�h�ny �vtized alatt a komoly kiv�logat�s eredm�nyek�nt kiteny�sztettek egy k�zepes nagys�g�, nagyon f�rge �s intelligens h�taslovat. Rendk�v�l j� tulajdons�gai k�vetkezt�ben hamarosan m�sok is megkedvelt�k ezt a fajt�t, s mivel a Palouse-foly� k�rny�k�n terjedtek el legink�bb, palouse horse n�ven v�ltak ismertt�. Ebb�l alakult ki azt�n a palousy, majd k�s�bb a faj mai neve, az appaloosa.

Az indi�nok ellen folytatott 19. sz�zad v�gi kegyetlen hadj�ratok sor�n a nez perc� t�rzs is, �s az appaloosa fajta is a kihal�s sz�l�re ker�lt. Az indi�noknak egyik napr�l a m�sikra kb. 900 appaloos�juk elveszt�s�t kellett v�gign�zni�k, amikor egy 400 m�ter sz�les foly�n �tkelve pr�b�ltak menek�lni. A t�rzsb�l �letben maradt indi�noknak 1877 �sz�n rezerv�tumba kellett vonulniuk, a megmaradt lovak pedig az amerikai katon�k �s az �j telepesek kez�re ker�ltek. Ez csaknem a fajta kihal�s�hoz vezetett.

Egy f�l �vsz�zadon �t semmi nem t�rt�nt az appaloosa fajta meg�rz�se �rdek�ben, azonban 1938 december�ben Oregon �llamban �sszefogott a pettyes lovakat kedvel� emberek egy csoportja, �s alap�tottak egy nemzetk�zi szervezetet, az ApHC-t (Appaloosa Horse Club) az appaloosa fajta megment�s�re, teny�szt�s�nek fejleszt�s�re. Az akkor 113 lovat sz�ml�l� fajt�nak ma m�r k�zel 600 ezer regisztr�lt egyede van.

A l� megjelen�s�t tekintve a legfelt�n�bb a mint�s sz�rzete: a s�t�t alapon l�v� n�h�ny feh�r pettyt�l kezdve az eg�sz test�n p�tty�kkel tark�tott l�ig mindenf�le kombin�ci� megtal�lhat� az appaloosa rajzolat�n. Ez a fajta pettyezet egyed�l�ll� megk�l�nb�ztet� jegye ennek a fajt�nak, mely a b�r�n tal�lhat� pigment foltoknak k�sz�nhet�. A mint�zaton �s a p�tty�k�n k�v�l jellegzetes appaloosa tulajdons�g a hossz�ban cs�kos pata is. Sokak �ltal nagyon kedvelt von�sa, hogy ennek a l�nak feh�r sz�n� a szemfeh�rje (sclera), emiatt gyakran hasonl�tj�k az emberi szemhez.

Az appaloosa j�l alkalmazhat� a marh�k k�r�li munk�ban, azonban m�r a kezdetekt�l fogva gyakran bevetett�k �ket a l�versenyeken is. A n�pszer� h�tv�gi rendezv�nyek az �vek sor�n nemzetk�zi showm�sorokk� n�tt�k ki magukat, ennek k�vetkezt�ben pedig olyan speci�lis sport�gak is kifejl�dtek, mint a pleasure, a reining vagy a cutting. Ezekre a versenyekre m�r tudatosan kellett fejleszteni a teny�szeteket. �gy az appaloosa fajt�ban is speci�lis v�rvonalak alakultak ki, melyek k�l�n�sen alkalmasak egyes versenysport�gakhoz. A western rendezv�nyeken ma m�r n�lunk is szinte hagyom�nynak sz�m�t az indi�n koszt�m�s appaloosa show. Ezeken a l�tv�nyos bemutat�kon a lovakat indi�n kant�rzatban vezetik f�l, �s a lovas is indi�n �lt�z�ket visel.

Sokoldal�s�g�nak k�sz�nhet�en lovasp�l�kon, vad�szatokon �s egy�b lovassportokban is remek�l bev�lt ez a fajta. Egy biztos: b�rmire haszn�lj�k is, egy appaloosa mindig felt�n� jelens�g.

A PAINT HORSE

A paint �s a pinto foltos lovat jelent. Az els� sz� angol eredet�, az ut�bbi pedig a mexik�i hat�r k�zel�ben l�v� spanyol nyelvter�leten alakult ki. Ezek a foltos lovak - melyeket szint�n a spanyol felfedez�k hoztak �szak-Amerik�ba - kezdett�l fogva nagyon kedveltek voltak mind az indi�nok mind a lovas marhap�sztorok k�r�ben. Eredeti sz�rmaz�si hely�k feltehet�leg az arab vid�k lehetett, mivel a foltos l�alak gyakran megjelenik az �kori k�z�p-keleti m�v�szetben. Az orosz sztyeppek vadlovainak domin�ns tobiano mint�zata pedig arra enged k�vetkeztetni, hogy ez a mint�zat m�r a R�mai Birodalom idej�n elterjedhetett Eur�p�ban.

Amerik�ban is gyorsan elterjedtek a felt�n� foltokkal tark�tott vad m�nesek, melyeket sz�vesen h�zias�tottak az �slakosok, mialatt az eur�paiak tov�bbra is rengeteg j�l bev�lt, kiv�l� v�rvonal� lovat sz�ll�tottak az �j kontinensre. Hamarosan sz�ks�gesnek l�tt�k a fajt�k keresztez�s�t, hogy nagy m�ret�, megnyer� k�lsej� lovakat teny�sszenek ki, melyek nehezebb k�r�lm�nyek k�z�tt is j�l b�rj�k a megfesz�tett munkatemp�t. A l�tv�nyos, kiv�teles mint�zat� foltos vadnyugati lovak �gy v�ltak Amerika jellegzetess�g�v�.

A texasi Fort Worthben 1965-ben alap�tott Amerikai Paint Horse Sz�vets�g (APHA) a foltos lovakb�l - tiszt�n teny�szt�si c�llal - egy �j l�faj�t hozott l�tre. A paint horse-nak keresztelt fajta egyedeit az APHA bejegyzi. Napjainkban kb. 400 ezer bejegyzett p�ld�nyt tartanak nyilv�n.

A paint horse �s a pinto k�z�tti k�l�nbs�get teh�t nem a sz�rzetben vagy a mint�zatban kell keresn�nk, hanem a v�rvonalakban. A paint lovaknak kett�s bejegyz�st is enged�lyeznek mint pinto lovak. A quarter horse-szal is k�zeli rokons�gban �ll: a paint gyakorlatilag nem m�s, mint egy foltos quarter l�, amelyiknek t�bb feh�r jegye van, mint amit az AQHA teny�szt�si szab�lyzata a quarter horse-ok sz�m�ra megenged. Ha valaki quarter lovon szeretne lovagolni, s kedveli a foltos lovakat, egyszer�en paintet v�laszt. �rdemes megjegyezni, hogy nem minden paint horse foltos, ugyanis a szab�lyzatoknak megfelel�en paint horse-k�nt regisztr�lj�k azokat a nem foltos egyedeket is, melyeknek sz�lei fajtatiszta (ak�r foltos ak�r nem) paint horse-ok. Mind az AQHA mind az APHA elfogadja a paintnek a quarter l�val t�rt�n� p�ros�t�s�t.

A paint lovakn�l h�romf�le f� sz�nez�st k�l�nb�ztetnek meg: a tobianot, az overot �s a toverot.

A paint horse a szabadid�s �s a versenysport ter�let�n egyar�nt sokoldal�. A quater l�hoz hasonl�an kiv�l� teljes�tm�nyt ny�jt a trail, a pleasure, a reining, a cutting, a working cowhorse �s a western t�ralovagl�s ter�let�n. K�l�n�sen j� term�szete �s er�s idegzete rendk�v�li csal�dszeretet�vel p�rosul, ez�rt a paint horse ide�lis t�rs a szabadid� elt�lt�s�ben is.

A PINTO

Ahogy mondani szokt�k, a pinto nem egy igazi fajta, hanem egy sz�nteny�szet. A paint lovakn�l eml�tett sz�n szerinti csoportos�t�s mellett (tobiano, overo, tovero) ez�rt igaz�b�l nem is eml�thetn�nk saj�tos fajtajegyeket sem. A k�l�nb�z� haszn�lati c�lok �s ter�letek k�vetkezm�nyek�nt azonban a pinto lovaknak k�l�nb�z� testfel�p�t�s� v�lfajai fejl�dtek ki. Jelenleg a pinto lovakat 5 k�l�nb�z� t�pusba szok�s sorolni (stock, hunter, pleasure, saddle, pony t�pus).

AZ AMERIKAI QUARTER HORSE

A quarther horse �szak-Amerik�ban kiteny�sztett l�fajta, amit fajtatiszta teny�szt�si elj�r�ssal, esetenk�nt angol teliv�rrel val� cseppv�rkeresztez�ssel teny�sztenek. A teny�szt� sz�vets�g megalap�t�sa �ta a teny�szanyag szelekci�ja a versenyteljes�tm�nyeken kereszt�l t�rt�nik. A vonalteny�szeteken �t speci�lis tulajdons�gok szil�rdultak meg, amelyek k�t f� teny�szir�nyt alak�tottak ki: a versenyl�k�nti �s a sportl�k�nti hasznos�t�st.

A fajta alapj�t f�leg a spanyol h�d�t�k �ltal Amerik�ba bevitt lovak �s azok lesz�rmazottai alkott�k. A k�s�bbi angol bev�ndorl�k �ltal meghonos�tott l�versenyek d�nt� m�don befoly�solt�k a fajta alakul�s�t. A versenyteljes�tm�ny �s a gyorsas�g fokoz�sa c�lj�b�l Angli�b�l import�ltak versenylovakat, melyeket a m�r megl�v� �llom�nnyal kereszteztek.

A quater l� neve a negyed m�rf�ldes l�versenyb�l (quarter miles race) sz�rmazik. Ez egy kb. 400 m�teres r�vidt�vfut� versenyt takar, mely k�t versenyl� k�z�tt d�l el. A negyed m�rf�ldes verseny az Egyes�lt �llamokban m�r a 18. sz�zad k�zep�n is igen k�zkedvelt volt. A kezdeti id�szakb�l maradt r�nk Steel Dust legend�ja. A t�rt�net sz�nhelye egy texasi kistelep�l�s, az alig p�r tucat h�zb�l �ll� McKinney. A l�versenyt a f�l m�rf�ld hossz� f�utc�n rendezt�k, ez�rt nagy volt a ny�zsg�s, az emberek mustr�lgatt�k a k�t indul� lovat, fogad�sokat k�t�ttek r�juk. Az egyik egy fiatal, t�zes versenyl� volt, Old Monmouth. Megjelen�se mindenki tetsz�s�t elnyerte, hiszen tele volt energi�val, �s sug�rzott r�la, hogy alig v�rja, hogy futhasson. Ezzel szemben a vet�lyt�rsa, Steel Dust egy�ltal�n nem n�zett ki �gy, mint egy versenyl�. 150 cm-es termet�vel, hidegv�r�ekre eml�keztet� form�j�val, t�lzott nyugodts�g�val szemmel l�that�an semmi es�lye nem volt a gy�zelemre. Ami azonban v�gk�pp nevets�gess� tette sok n�z� szem�ben, az a kora volt. Az emberek csod�lkozva k�rdezgett�k, mit kereshet egy 12 �ves "matuzs�lem" egy gyorsas�gi versenyen. A hangulat lassan a tet�fok�ra h�gott. A lovak starthoz �lltak. Rajt! �s a k�t l� elindult. Old Monmouth hatalmas ugr�sokkal haladt, de a kicsi m�n a nyom�ban. Amikor a k�t l� m�r majdnem a t�v fel�hez �rt, Old Monmouth lovasa a p�lc��rt ny�lt, m�g a Steel Dust lovasa semmit nem tett. �s l�ssatok csod�t! Steel Dust 3 l�hosszal megverte fiatalabb t�rs�t. A c�lbafut�s ut�n a kis m�n lovasa egy �les fordulattal visszaford�totta �s hirtelen meg�ll�totta lov�t. A m�sik m�n a lovas�val a h�t�n vadul elsz�guldott mellett�k, �s elt�ntek a f�k k�z�tt. Old Monmouth versenyt�vja egy m�rf�ld volt, Steel Dust� pedig negyed m�rf�ld. A kis Steel Dust ezzel a gy�zelm�vel �j ir�nyzatot ind�tott el az amerikai sportban. Negyed m�rf�ldes t�von a quarter horse m�ig is a leggyorsabb, legy�zhetetlen fajta.

A quarter horse fajta a maga k�zel 4 milli� bejegyzett p�ld�ny�val az USA - �s az eg�sz vil�g - legt�bbet lovagolt, rendk�v�l sokoldal� lova. Eur�p�ban, ahol 20 �ve m�g szinte ismeretlen volt, m�ra kb. 60 ezer p�ld�nya �l. A l� a maga 145-155 cm-es magass�g�val kimondottan harmonikus testfel�p�t�s�, izmos �s er�s �llat. Startol�si k�szs�ge �s k�nnyeds�ge, melyekkel a h�ts� l�bain fordul �s meg�ll, a quarter horse-t kiv�l� western l�v� nemes�tette. Ehhez p�rosul higgadt term�szete, munkaszeretete �s szorgalma, egyszer� tart�sa �s etet�se. Ide�lis munka- �s csal�di l�.
Quarter lovak mindenf�le sz�nben el�fordulhatnak. T�lnyom� r�szt v�r�sek �s barn�k, fak�k �s isabell�k, feket�k, esetleg deresek. A foltoz�s ebben a teny�szetben nem megengedett. A foltos lovakat, ha bizony�tottan megfelel� qh sz�rmaz�s�, paint horse-k�nt jegyzik be a teny�szk�nyvbe.

Az 1940 �ta m�k�d� Amerikai Quater Lovas Sz�vets�g (AQHA) els�dleges c�lja, hogy a kiemelked� lovakat regisztr�lj�k �s tervszer�en teny�ssz�k. Amerik�ban ezt a fajt�t a western lovassportban, a galoppversenyeken, az ugr�sportban, a militaryben, a d�jlovagl�sban, a fogatsportban, a farmok munkalovak�nt valamint hobbyl�k�nt is haszn�lj�k. Eur�pai teny�szt�s�nek c�lja a western sportl�k�nti �s hobbyl�k�nti hasznos�t�sa. 1997 �prilisa �ta haz�nkban is m�k�dik a Magyarorsz�gi Quarter Horse Teny�szt�k Egyes�lete, a HQHA (Hungarian Quarter Horse Association). 

Forr�s: Magyar Western Egyes�let