Aki m�g sohasem esett le l�r�l, nem is tud igaz�n lovagolni" vagy "a lovagl�shoz hozz�tartozik a lees�s is". Az ilyen �s hasonl� b�lcsess�geknek az a feladata, hogy vigaszt ny�jtsanak, ha az ember nem �nk�nt sz�ll le a l� h�t�r�l. Ha hisz�nk nekik (�s �n is ezt teszem), a bakkol� lovak egyenesen a legjobbak a lovagl�s megtanul�s�hoz, vagy tal�n nem?
A lees�s r�luk (illetve �t rajtuk, m�g�tt�k, mellett�k, alattuk) mindenesetre m�r el�g j�l megy. De b�r a l� �s a lovas k�nyszer� elv�l�sa az esetek t�bbs�g�ben nem j�r felt�tlen�l l�bt�r�ssel, term�szetesen �rdemes igyekezni a bakkol� l� h�t�n is fent maradni.

Mit �rt�nk bakkol�s alatt?

A fogalom olyan mint egy bakugr�s, ami szeml�letesen t�kr�zi, hogy a l� mozg�sa ezekben a pillanatokban a kosok ugr�s�ra eml�keztet.
A l� ilyenkor megg�rb�ti a h�t�t, �s mind a n�gy l�b�val egyidej�leg a leveg�be ugrik. A mozg�sokb�l minden l�gys�g elt�nik, rendk�v�l kem�ny, hirtelen �s energikus mozdulat l�p a hely�be.
A fejet m�lyen lehajtva a nyakb�l egyfajta cs�szda keletkezik. Mindenesetre a lovas csak �s�t� �ress�get l�t maga el�tt. A k�l�n�sen tehets�ges bakkol�k a n�gyl�bas ugr�s mellett ugyanabban a pillanatban m�g oldalra is tudnak fordulni. Mindezt egybev�ve a bakkol�s kem�ny vizsga a lovas sz�m�ra. A k�nnyebb v�ltozatokat ink�bb csak egyszer� "megugr�snak" h�vj�k, de ezt a j�t�kos ugr�st sem k�nny� "ki�lni".

Mi�rt ugr�lnak a lovak?

1. A l� els�, hogy �gy mondjuk "sz�zies" bakkol�sa kezdetben mindig �szt�neib�l k�vetkezik. A szabad �letben soha nem landol semmi m�s a h�t�n, mint hal�los ellens�ge, a ragadoz�. A bakkol� l� rendk�v�l megterhel� ugr�sai k�ts�gbeesett k�s�rletek arra, hogy mentse az �let�t �gy, hogy megpr�b�lja ler�zni a t�mad�j�t. A mifel�nk h�zi�llatk�nt feln�tt l�nak term�szetesen nem kell ragadoz�k t�mad�sait�l tartania. Ezeknek az �szt�n�knek a le�p�t�s�hez azonban val�sz�n�leg az evol�ci� �jabb l�pcs�j�re lenne sz�ks�g.
2. Aszerint, milyen siker koron�zta az els� bakugr�st, a lovak c�lzott �s meglehet�sen f�lelemmentes m�dszerr� fejleszthetik, hogy ledobj�k a nemk�v�natos lovasokat. Vagy egyszer�en munkamegtagad�sra haszn�lj�k.
3. A m�s karakter�, jellem� lovak, amelyek a nevezetes els� alkalom �ta hirtelen lovas n�lk�l maradtak, ezzel m�g f�lelm�k n�veked�s�t tapasztalt�k. N�luk az ism�telt bakugr�s nem a lovas ellen ir�nyul� c�lzott akci�, egyszer�en �jra �s �jra az �szt�n gy�z benn�k.
4. B�r sz�nd�k�t tekintve �rtalmatlan, k�vetkezm�nyeiben azonban sajnos ugyanolyan vesz�lyes a puszta �let�r�mb�l v�gzett bakugr�s. Els�sorban a fiatal �s j� kond�ci�ban l�v�, energikus lovak fejezik ki ezzel �r�m�ket a nap, a sz�l, a r�t �s az �let m�s sz�ps�gei felett.
A kellemetlen bakugr�sokat a nem megfelel� t�pl�l�s is okozhatja. Ha a l� zabbal vagy m�s gazdag t�pl�l�kkal t�bb energi�t nyer, mint amennyit le tud dolgozni, n�ha bek�vetkezik a klasszikus helyzet, amikor azt mondj�k: "ezt cs�pi a zab!"
6. Tov�bbi ok, amiben a l� nem b�n�s, hanem r�ad�sul szenved� alany is, a hi�nyos mozg�s. Azok az �llatok, amelyekt�l megtagadj�k a term�szetes �s napi mozg�st, gyakran - �rthet� m�don - vesz�lyes ugr�l�sokkal reag�lnak a szokatlan szabad t�rre.
7. Nem ritk�n a nem megfelel� vagy rosszul haszn�lt felszerel�s is felel�s lehet a "macskaugr�sok�rt", k�l�n�sen a rosszul felhelyezett nyereg okoz szokatlan �s nagyon vesz�lyes "robban�sokat". Ez�rt mindig ezt a lehet�s�get kell els�k�nt vizsg�lni �s kik�sz�b�lni, vagy okk�nt kiz�rni.

Az els� kapcsolat

A bakugr�s leggyakoribb kiv�lt� oka a nyereggel val� els� kapcsolat. F�leg a heveder megh�z�sa okoz f�lelmet �s ijeds�get a l�ban. Nemcsak t�mad�t sejt a h�t�n, hanem ugyanakkor m�g egy tov�bbi ragadoz�t is, amely alulr�l t�madja. Teh�t f�leg a fiatal lovak belovagl�s�n�l kell k�l�n�sen �gyelni az els� felnyergel�sre val� felk�sz�t�sre. N�ha csak egyszer�en felteszik a nyerget, szorosra h�zz�k a hevedert, majd a lovat fut�sz�ron vagy szabadon futni engedik, m�g - na igen, m�g mi nem t�rt�nik? Term�szetesen azt rem�lik, hogy a fiatal �llat egyszer�en "kiugr�lja" mag�t, bel�tja, hogy nem szabadul meg a nyeregt�l �s att�l kezdve kellemetlen ugr�sok n�lk�l lehet lovagolni. A magabiztos, intelligens �s f�leg nagyon ellenszeg�l� lovakn�l ez esetleg c�lravezet� m�dszer lehet. Az intelligensek hamar �szreveszik, mir�l van sz�. Az ellenszeg�l�kn�l val�sz�n�leg etikusan elfogadhat� ink�bb a l� lelki nyugalm�t kock�ztatni, mint a saj�t �let�nket. Az �rz�keny, f�l�nk �s ink�bb buta lovakr�l azonban szerintem ezzel t�l sokat t�telez�nk fel. Sz�ks�gtelen f�lelmeket �llnak ki, fenn�ll a vesz�lye, hogy teljesen kimer�lnek, an�lk�l, hogy t�nyleg felfogn�k, mi t�rt�nik.

El�vigy�zatos kezd�s

Akinek siker�l egy fiatal lovat bakugr�sok n�lk�l hozz�szoktatnia a nyereghez �s a lovashoz, �ltal�ban nyert �gye van. Ehhez rengeteg t�relemre van sz�ks�g, �s nagyon kis l�p�sekkel haladva kell az �llatot megismertetni az �j helyzetekkel. Soha nem szabad egyszerre t�l sok �j dolgot z�d�tani az �llatra. Megszokott k�rnyezet�ben, ismer�s emberekkel lesz a legegyszer�bb meggy�zni a nyereg vesz�lytelens�g�r�l. K�zben egy kis csemeg�vel megk�n�lni - ez szint�n j� m�dszer a fesz�lts�g levezet�s�re. Az ember keze, amelyt�l a l� m�r nem f�l, kezdetben a nyereg �s a l� h�ta, vagy a heveder �s a l� hasa k�z�tt szint�n seg�t jobban elfogadni az idegen t�rgyat. Lassan el lehet venni a kezet, ha a l� ellazult. A hevedert sohasem szabad r�gt�n szorosra h�zni. Csak enyh�n, de vil�gosan kell �reznie a has�n a hevedert, persze ne is csiklandozza, �s a nyereg ne cs�szhasson el. Ha a l� megtesz �gy n�h�ny l�p�st �s nyugodt marad, lehet h�zni egy kicsit a hevederen. �gy l�p�sr�l l�p�sre el�rj�k a viszonylag szorosan megh�zott hevedert, ami az els� lovagl�si k�s�rletekn�l term�szetesen �letfontoss�g�. Ezt az id�t �s t�relmet a l� azzal fogja megh�l�lni, hogy �ltal�ban a kezdetekt�l f�lelem n�lk�l egy�ttm�k�dik vel�nk, �s elmaradnak a fesz�lts�g kiv�ltotta bakugr�sok. Ezeknek az els� l�p�seknek a t�nyleges siker�hez azonban rendk�v�l fontos, hogy ne csak a f�ldr�l, hanem a nyeregb�l is �n�ll�an, fesz�lts�gmentesen �s kiegyens�lyozottan dolgozzunk a l�val. A legjobb el�k�sz�t�st is t�nkreteszi, ha az els� lovas oroszl�nk�nt kapaszkodik a l�ba.

Bakugr�s "el�re megfontolt sz�nd�kkal"

K�ts�gtelen�l vannak lovak, amelyek a meglehet�sen j� bakugr�sokat szisztematikusan haszn�lj�k, hogy megszabaduljanak kellemetlen dolgokt�l - mint p�ld�ul a lovasukt�l. Az ilyen �llatok �tnevel�s�hez l�nyeg�ben k�t felt�telre van sz�ks�g: el�sz�r is egy lovasra, aki nem esik le, m�sodszor pedig olyanra, aki nem kellemetlen a l� sz�m�ra! Ennek a k�t lovasnak lehet, de nem kell felt�tlen�l ugyanannak lennie. Vannak akrobatikus egyens�lyoz� m�v�szek a lovon, akik sajnos egy�ltal�n nem k�pesek a l�nak �tadni a k�z�s munka feletti �r�met. M�sr�szt a meg�rt� �s a seg�ts�gad�st tekintve nagyon j� lovasok nem mindig k�pesek fennmaradni a hirtelen bakugr�sokn�l. El�sz�r a l� k�s�rleteinek siker�t kell megsemmis�teni. Akinek ez nem siker�l, az legal�bb mindig �jb�l sz�lljon fel a l�ra �s ne adja fel, ne a bakkol� l� nyerjen! Egy ilyen �llatot �gy visszavezetni az ist�ll�ba vagy a legel�re, hogy a lovas utolj�ra sem saj�t akarat�b�l sz�llt le a nyeregb�l, csak cselekedet�nek helyess�g�nek meger�s�t�s�t jelenti a renitensked� l�nak.

Ha m�r bakugr�s, akkor parancsra

Aki k�pes r�, j�, ha m�g meg is pr�b�lja kiprovok�lni a bakugr�st. Ebben az esetben ugyanis a lovas m�r el�re felk�sz�lhet az ugr�sokra. Ez az els� l�p�s ahhoz, hogy elvegy�k az ir�ny�t�st a l�t�l. Ha siker�l a bakugr�sokkal tov�bb lovagolni, a l�nak egy�rtelm�en megmutatjuk, mennyivel kellemesebb elviselni a lovast a h�t�n. Ehhez hozz�j�rulhat egy kis alma vagy m�s is, de az a legfontosabb, hogy mostant�l k�nnyed�n �s laz�n dolgozunk tov�bb.
Term�szetesen a bakugr�sokhoz szokott l� nem adja fel k�nnyen a szok�sait. Val�sz�n�leg m�g gyakran pr�b�lja meg �rv�nyes�teni akarat�t bakugr�sokkal, f�leg akkor, ha a lovagl�s t�l meger�ltet� vagy egyszer�en terhes lesz a sz�m�ra. Ez�rt az ilyen �llat viselked�s�nek alapvet� megv�ltoztat�sa a legt�bb esetben hossz� �s k�vetkezetes korrekci�t ig�nyel. �ltal�noss�gban meg kell gondolni, ez-e az a l�, amellyel magasabb lovassportbeli k�vetelm�nyeket szeretn�nk teljes�teni. M�g ha a tud�snak nem is �rt a bakugr�s, meg kell fontolni, mennyiben nem vesz�nk tudom�st az �llat nyilv�nval�an hi�nyos teljes�t�k�szs�g�r�l.

Bakugr�s f�lelemb�l

A bizonytalan �s f�l�s lovak minden lehet� �s lehetetlen dologra h�tuk megfesz�t�s�vel, felp�pos�t�s�val �s v�g�l bakugr�sokkal reag�lnak. Nem a lovast szeretn�k levetni a h�tukr�l. �ppen ellenkez�leg: ha a lovas is leesett, utols� t�maszukat is elvesztett�k, �s egyenesen elveszthetik a fej�ket. Term�szetesen itt is minden esetben meg kell pr�b�lni fent maradni a nyeregben.
Az el�z� ponttal ellent�tben itt a jav�t�s nem a nyeregben, hanem a talajon, az ist�ll�ban, a r�ten, k�zzel t�rt�nik. Gyakran olyan lovak ezek, amelyek t�rsas�gban nyugodtan �s b�k�sen mennek az �ton, a mag�nyos kilovagl�sn�l azonban minden lev�l m�g�tt ragadoz�t l�tnak. Hi�nyos az �nbizalmuk, er�s vezet�re van sz�ks�g�k. Mivel azonban heves f�lelmi reakci�kat mutatnak, amint egyed�l maradnak a lovassal, bizonytalans�guk oka k�zenfekv�.

A lovas a v�delmez�

Az ember �s �llat k�z�tti bizalmi �s dominanciaviszony itt m�g nem er�s�d�tt meg pozit�van. Ez�rt el�sz�r azon kell dolgozni, hogy a lovas minden �lethelyzetben a l� bar�tja �s v�delmez�je legyen. A k�vetkezetes nevel�s az ember egy�rtelm� vezet� szerep�vel egyre jobban elveszi az �llat f�lelm�t. Hogy a lovagl�sn�l szint�n domin�ljon, megfelel� lovastud�sra �s k�l�n�sen vil�gos �s k�vetkezetes seg�ts�gad�sra van sz�ks�g.
A j� (= nagy dics�ret) �s rossz (= nyugodt, de hat�rozott korrig�l�s) egy�rtelm� megk�l�nb�ztet�s�vel a lovas k�z�lheti a l�val, hogy a nyeregb�l is a kez�ben tartja a dolgokat, ez�rt meg tudja v�deni t�rs�t a vesz�lyekt�l. Fontos, hogy maga a lovas is higgyen ebben! Ha k�ts�gei vannak, a legjobb seg�ts�gek sem csapj�k be a lovat a lovas gyenge alap�ll�s�r�l. Ebben az esetben tal�n jobb, ha elv�lnak �s mindketten �j, magabiztosabb t�rsat tal�lnak.

Bakugr�s �let�r�mb�l

Azok a bakugr�sok, amelyek puszta mozg�skedvb�l erednek, �ltal�ban ink�bb �rtalmatlanok, �s viszonylag k�nnyen ki�lhet�k. T�bbnyire hosszabb galoppugr�sokr�l van sz� kiss� er�sebb tendenci�val felfel�.
Ha azonban a lovas f�lelemmel �s g�rcs�sen reag�l ezekre az ugr�sokra, az �rtatlan j�t�kb�l c�lzott bakkol�s fejl�dhet ki. A kapaszkod� l�bakra �s a kontroll�latlan sz�rh�z�sra sok l� szint�n ink�bb p�nikkal reag�l. Ha ez�rt a v�gta egyszer kiss� "r�z�sabb" lesz, ink�bb �rizz�k meg a nyugalmunkat, �s lovagoljunk tov�bb. A kontroll�lt v�lt�s �get�sre azt�n lehet�v� teszi a l� �s a lovas sz�m�ra, hogy ebben a lend�letes, de kiss� kev�sb� mozgat� j�rm�dban engedje ki az els� mozg�sk�nyszert. Nincs �rtelme, s�t ink�bb k�ros megb�ntetni �let�r�m��rt azt a lovat, amelynek nincsenek gonosz sz�nd�kai.

Ha "sz�r" a zab

K�rem, ne tekints�k ezt a bekezd�st felsz�l�t�snak, hogy a temperamentumosabb lovakat �heztess�k! Ez abszol�t �llatk�nz� �s becstelen m�dszer lenne a l� megf�kez�s�re! Az ellenkez�je azonban, vagyis a t�lt�pl�l�s energi�ban gazdag t�pl�l�kkal, szint�n nem tesz j�t sem az embernek, sem az �llatnak. A lovak nem tudj�k, mit kezdjenek az erej�kkel, �gy ment�lisan is megterhelj�k �ket. Bakugr�sok keletkeznek, amelyekkel nem csak a lovast, hanem magukat is vesz�lyeztetik. Az ilyen �llatokat lovagl�s el�tt szabadon futni hagyni vagy c�lzottan k�rbe hajtani egy�ltal�n nem l�nak megfelel� megold�s. A felhalmozott energia azonnali tombol�st v�lt ki.
Az inaknak, szalagoknak �s �z�leteknek felt�tlen�l sz�ks�ges bemeleg�t�st teljesen figyelmen k�v�l hagyj�k. Ezzel m�g jobban megn� az �sszevissza ugr�l�sban m�r am�gy is megl�v� s�r�l�svesz�ly. Ha teh�t a l� k�l�n�sen nyugtalan, �lland�an fesz�lt �s a legkisebb indokkal k�sz a robban�sra, �rdemes legal�bb megpr�b�lni az er�t�pl�l�kot (sohasem a vizet �s a sz�lastakarm�nyt!) legal�bb egy h�ten �t cs�kkenteni. Az eredm�ny akkor tekinthet� pozit�vnak, ha a t�lcsordul� energia cs�kken, �s a l� l�that�an laz�bb lesz, de nem gyeng�l a kond�ci�ja.