Embritltets - Hatsfoka, elõnyei, alkalmazsa
E havi sorainkbl egy jabb, a jvõ lehetõsgeit rejtõ szaportsi mdszert ismertetnk meg az olvaskkal. A biotechnolgia egyb mdszereire a kvetkezõ szmban trek ki. Ebben a szmban csak az ebritltetst (embrio transfer = ET) ismertetem rszletesebben, mivel ez az, amely jelenleg a mestersges termkenyts (AI) utn a legnagyobb gyakorlati jelentõsggel br. Nem tudhatjuk, mit hoz a jvõ, ezrt mindig fogkonyaknak kell lenni az j, vagy mg ksrleti stdiumban lvõ megoldsokra. Mg akkor is gy kell tenni, ha az elõszr hasznlatos protokolok (kivitelezsi formulk) nem hozzk meg azt az eredmnyt, amelyet a gyakorlat megkvnna.
Elõszr is nzzk meg, mi az oka annak, hogy foglalkozunk a biotechnolgia mestersges termkenytsen kvli, egyb szaportsi mdszereivel:
• a j kancktl nagyobb szm utd nyerhetõ
• a sportban aktv kanckat is be lehet vonni a tenysztsbe
• az idõsebb, mhproblmktl szenvedõ kanckat nem kell leselejtezni
• a j csiknevelõ, de gyenge genetikai kpessgekkel rendelkezõ kanck hasznosthatk anlkl, hogy a tenyszcl elrst htrltatnk
A biotechnolgiai mdszerekre ltalban igaz, hogy az emberi beavatkozs a tszõ ovulcija s a vehem kihordsa kztt trtnik. Csak emlkeztetõl vzolnm a vehem megtapadsig trtnõ esemnyeket.
1) Tszõrs: A petefszken nvekvõ tszõ tartalmazza a petesejtet. A tszõ egy bizonyos mret felett rett tszõ (Graaf-tszõ), amely rett petesejtet tartalmaz. Ez a petesejt alkalmas a megtermkenylsre.
2) Ovulci: A tszõ flreped, a petesejt a petevezetõbe kerl, ahol vndorol a mh fel.
3) Maturci: A petesejt az ovulci utn vndorlsa kzben mg tovbbi rsi folyamaton megy keresztl.
4) Fertilizci (termkenyls): A hmivarsejtek krlveszik a petesejtet, s egy kzlk megtermkenyti azt. Ahhoz, hogy ez bekvetkezhessen, a termszetes viszonyok kztt nem elegendõ egy spermium. A „szerencss” egy bejutst az teszi lehetõv, hogy a spermiumok specilis anyagot hordoznak, amely akkor szabadul fel, amikor a petesejt klsõ rteghez rnek. Amikor a felszabadult anyag elr egy meghatrozott mennyisget, egy hmivarsejt genetikai informcija bejut.
5) Barzdlds: A megtermkenyls utn egy bonyolult irnyts rvn elkezdõdik a sejtek sorozatos osztdsa, majd a diferencilds, s vgl kialakul a magzat. A lban a barzdlds a petevezetõben kezdõdik, s a zigta az 5. napon r le a mh regbe, ahol megtapad s kialakul a magzat.
Nhny llatnl, (pl.: szarvasmarha), a fent emltett folyamatok mindegyikt ltre lehet hozni mestersges krnyezetben is. A lnl ez mg nem mûkdik.
Az ET-re a 6.-8. nap kztt kerlhet sor. Elõtte az embri mg nem r le a mh regbe, utna tl nagy, ezrt srlkeny. ltalnossgban igaz, hogy minl fiatalabb az embri, annl kevsb srlkeny. Ennek oka valsznûleg rszben az is, hogy az egyedfejlõds sorn az osztd sejtek ksõbbi feladata egyre jobban meghatrozott, gy egyre kevsb tudjk helyettesteni egymst. Ez adhat nmi biztonsgot azoknak, akik flnek a mdszer kiprblstl. Amennyibe ugyanis srl az embri a procedra sorn, akkor azt vagy kpes teljesen kijavtani, vagy elpusztul. Ezrt az ET mechanikai beavatkozsai okozta fejlõdsi rendellenessg kialakulsnak eslye gyakorlatilag elhanyagolhat. Az ET sorn a zigtt a donor (ad) kanca mhbõl kimossk, brljk, majd a recipiens (kap, vemhet kihord) kancba beltetik.
A fejlettebb ltenysztssel rendelkezõ orszgokban (USA, Franciaorszg, Nmetorszg s nem utls sorban Brazlia, illetve Argentna) jelenleg az ET hasznlata sokkal elterjedtebb, mint Magyarorszgon. Ezt Dl-Amerikban az indokolja, hogy a legjobb pllovakat fiatalon adjk el. Ahhoz, hogy a tenyszetek fejlõdhessenek, szksg van az eladott kanck genetikai rtknek megõrzsre, amit az ET szleskrû hasznlatval rnek el. Franciaorszgban egy egsz mnest zemeltetnek, ahol csak recipiens kanckat tartanak. A termkenytst s az embrimosst alvllalkozk vgzik. A mosadkot gyorspostn kldik el az ET-centrumba, ahol az embrit megkeresik s valamelyik elõre „belltott” recipiensbe beltetik. A rendszer elõnye, hogy a kb. 200 recipiens kanct tart ET-centrumban mindig knnyen biztosthat a ciklus megfelelõ stdiumban lvõ kanca.
Az embri beltetse trtnhet transcerviklisan (mhnyakon keresztl), illetve vres ton (mûtttel). Utbbi eredmnyessge jval meghaladja az elõzõt. Ennek az oka az, hogy a transcerviklis beltets kevsb steril, mint a sebszi megolds. Ugyanakkor az is igaz, hogy a hasfalon keresztl a mûtttel vgzett beltets nyilvnvalan nagyobb kockzat. Mivel a recipiens kanck tbbnyire nem kpviselnek akkora rtket, mint a donorok, az eredmnyessgi eslyek miatt Eurpban egyre inkbb a vres beltetsi md terjed.
Az ET gyakorlatiassgt az embri mlyhûtse tudn nvelni. Az embrik mlyhûtse a sperma mlyhûtshez hasonlan lehetõv teszi a nagy tvolsgokra trtnõ szlltst, a tetszs szerinti felhasznlst. A mdszer alkalmazsa rvn nem kell figyelembe venni azt, hogy a donor s a recipiens a ciklus azonos stdiumban van-e, mert a flolvasztst csak akkor kell elvgezni, ha a recipiens elrte a kvnt llapotot. gy, nincs szkg arra, hogy a donor- s recipiens kanckat gygyszeres szinkronizlssal „egytt srl”-v tegyk. Az embri mlyhûts mr mûkdik a lban is, de sikeressgrõl eltrõ adatokat hallani.
Az ET sorn az egszsges, kzpkor vagy fiatal donoroktl kb. 60-70 %-ban moshat embri. (100 mossbl kb. 65 embri). 14 napos korban a beltetettek kb. 70-75 %-a vemhes, (65 beltetettbõl kb. 46), 50 naposan kb. 60-65 % (65 beltetettbõl kb. 41). Teht, 10 termkenytsbõl kb. 4 csiknak kellene szletni. Mskppen fogalmazva, minden 3. moss eredmnyez egy csikt. Ez nem is olyan rossz eredmny, de a fogad s a donor kanck szinkronizlsa nem mindig gy alakul, ahogy azt szeretnnk, ezrt a fenti szmok csak akkor igazak, ha megfelelõ szm recipiens ll rendelkezsre. (Egy donorhoz (2)-3 recipiens kell). Az embri mlyhûtse – rthetõ mdon – a szksges recipiensek szmt is tudja cskkenteni.
Az ET protokoll sorn mind a donor, mind a recipiens kanckat gyakori (minimum napi egyszeri) vizsglat al kell vetni. A moss nem ignyel specilisan felszerelt labort, de a keress, a brlat s a beltets igen. A friss embrit csak specilis szllt tptalajban lehet trolni, szlltani s 24 rn bell be kell ltetni. A szlltott embrik beltetsre mindenkpp clszerû a vres mdot hasznlni.
A sok vizsglat, az esetleges mlyhûts, a tbb recipiens, a panzis, illetve a tvolsg miatt keletkezõ kltsgek rvn a mdszer jval drgbb, mint a mestersges termkenyts. (Franciaorszgban egy embritltetett vemhes kanca ra kb. 5000-6000 Euro.) Valsznûleg a jvõben is csak a jobb kanckat fogjk bevonni az ilyen programokba, de azok krben akr a mestersges termkenytshez hasonl elterjedsggel alkalmazhatjk. (Gondoljuk csak meg, hogy Magyarorszgon mennyire volt elterjedt a lovak mestersges termkenytse 15-20 ve.) Tudomsom szerint az ET-t Magyarorszgon a Balaton mellett, Budapesten, Kecskemten s Nyregyhzn vgzik szolgltatsszerûen.
Vgl mg nhny – tudomnyosan nem megalapozott – megfigyelsre szeretnm felhvni a figyelmet. Az ET legalbb 20 ve megvalsthat a l esetben is, de mg sincs igazn elterjedve. Ennek a kltsgek s a „macera” mellett rszben az az oka, hogy a csikk nem hozzk a vrt teljestmnyt. Az ok feldertshez tbb dolgot kell figyelembe venni. (Mg egyszer hangslyoznm, hogy az albbiak csak a sajt vlemnyemet tkrzik. Cljuk inkbb csak elgondolkodtats, mint tnykzls.)
• Az ET nem klnozs, teht nem az anyt sokszorostjuk. Az, hogy az anynak milyen az trktõ-kpessge, ugyangy vltozik, mint a mnek esetben. Nem vrhatjuk el, hogy a csik teljesen olyan is legyen, mint a mn, meg olyan is, mint a kanca.
• El kell dnteni, hogy a kanca csiki azrt jk-e, mert j csiknevelõ, (az ilyen inkbb recipiensnek val), vagy azrt, mert sajt genetikai rtkeit megbzhatan rkti. Ez utbbi azonban sokszor nem nagyon adja t a mn rklhetõ tulajdonsgait. Ebbõl kvetkezõen a mnt is nagyon gondosan kell kivlasztani. Vlemnyem szerint gy, hogy annak „ttõkpessge” azonos legyen a kancval. Ha a kanca „ttõ ereje” kicsi a mn nagy, akkor inkbb a mn tulajdonsgait sokszorostjuk. Ez is lehet cl, de a kltsgek miatt itt klnsen oda kell figyelni a mn minõsgre.
• A kanca s a krnyezet fl ves korig egytt befolysolja a csik fejlõdst. Ebben az idõszakban a krnyezet ingereire adott vlaszt a csik az anyjtl ltja. Ha figyelembe veszzk egy hidegvrû s egy telivr kanca reakciit „letstlust”, akkor azonnal rthetõv vlik, hogy mi a klnbsg a kt kanca csiknevelse kztt. A tej mennyisge s sszettele szintn ms lehet a klnbzõ kancatpusoknl. Nem biztos, hogy egy puha szervezetû, tlmretes csik a cl. A javaslatom ezrt ltalban az, hogy a csik tpustl lehetõleg ne nagyon trjen el a recipiens kanca tpusa. Flvr donorok esetben inkbb nyugodt, j csiknevelõ flvr vagy knnyû hidegvrû recipiens kanckat vlasszunk, mint hidegvrût.
sszegezve teht, az ET egy j lehetõsg a tenyszts gyorsabb haladshoz, de krltekintõ hasznlat szksges ahhoz, hogy ne csak flsleges kltsget, hanem eredmnyt is hozzon.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
