Az ugrat�s a laikusok sz�m�ra azt jelenti, hogy a l� kisebb nagyonn akad�lyokat ugrik �t. Sokfajta verseny l�tezik azonban, eg�szen k�l�nb�z� k�vetelm�nyekkel. Egy ugrat�derby eg�szen m�s dolog, mint egy g�tverseny vagy egy staf�taugrat�s. A standard ugrat�versenyeken a versenyp�lya ,eghat�rozott mennyis�g� akad�lyb�l �ll, amelyeket megsz�moztak, �s bizonyos, el�re megadott sorrendben kell �ket megugrani. A hib�k�rt b�ntet�pont j�r. A legt�b versenyen m�rik az id�t, egyeseken azonban els�sorban vagy kiz�r�lag a st�lust �rt�kelik. Az id�m�r�s n�lk�li ugrat�s eset�ben a gy�ztest egy vagy t�bb �sszevet�sben v�lasztj�k ki. A C tipus� b�r�l�elj�r�sn�l a versenyeket id�re lovagolj�k, �s a hib�kat b�ntet�m�sodpersekre sz�molj�k �t. A kitart�sos ugrat�verseny speci�lis versenyek k�z� tartozik. A norm�lis parcours (1. fordul�) n�gy-hat darab, mintegy 180cm magas akad�lyb�l �ll. Az �sszevet�sben (2. fordul�) azt�n kett�-n�gy, kb. 20cm -el megemelt akad�lyt kell a lovakanak legy�zni�k. Az id�t azonban enn�l a versenyt�pusn�l nem �rt�kelik. Csak a l�nak az a k�pess�ge sz�m�t, hogy k�l�n�sen massz�v, magas, illetve meredek t�volugr�sokat tudjon megugrani minden z�kken� n�lk�l.

A k�tszakaszos ugrat�verseny. Egyes versenyek k�t szakaszb�l �llnak. A parcours-t ilyenkor szakaszonk�nt lovagolj�k: minden r�sztvev�, aki az els� szakaszban (egyszer� parcours) hib�tlanul lovagol, azonnal tov�bbindul a m�sodik szakaszra. Csak a m�sodik versenyszakasz �sszpontsz�m�t �rt�kelik. Az ezt k�vet� �sszevet�s k�l�n�sen fontos lehet pontegyenl�s�g eset�n. Pontverseny eset�n hat-nyolc akad�lyb�l �ll� p�ly�t kell legy�zni. Az akad�lyokat k�nny�-k�zepes-neh�z sorrendben �p�tett�k fel, �s a lovas a h�b�tlan teljes�t�s�rt egy, k�t, h�rom stb. pontot kap. Ha a l� hib�zik, a versenyz� enn�l az akad�lyn�l term�szetesen egyetlen pontot sem kap. A "pontvad�szatn�l" az egyes akad�lyok a neh�zs�gi fokukt�l f�gg�en 10-100 pontot jelentenek. Az akad�lyokat meghat�rozott id�n bel�l, �mde tetsz�s szerinti gyakoris�ggal �s szabadn megv�lasztott sorrendben lehet ugrani. Viszont minden ugr�st legfeljebb k�tszer �rt�kelnek.

A hagyom�nyos ugrat�versenyen sok term�szetes akad�lyt kell �tugrani: rick, fal, kapu, vizes�rok stb. A versenyre egy hossz� (�ltal�ban 1350m) parcours-on ker�l sor legkevesebb 17 akad�llyal (24 ugr�s), amelyb�l mintegy 30% term�szetes akad�ly. A standard ugrat�verseny �s a military terepp�ly�ja k�zti megold�sr�l van sz�, ahol nagyon fontos mind a l� kitart�sa, mind pedig az ugr�sk�szs�ge. Staf�taugrat�sn�l a csapat lovasai egym�s ut�n l�pnek a p�ly�ra. Amint az els� csapat tag �tl�pi a c�lvonalat, indulhat a m�sodik, miut�n �tvette az els�t�l a staf�tabotot (egy lovagl�p�lc�t). A hib�kat m�sodpercekre sz�molj�k �t. A stopper�r�t akkor ind�tj�k, amikor az els� lovas startol, �s akkor �ll�tj�k meg az id�t, amikor a versenylovagl�s v�g�n az utols� csapatag is �thalad a c�lvonalon. A k�vetelm�nyek a verseny tipus�t�l f�gg�en v�ltozhatnak. A rel�versenyen a p�lca �tad�sa egy beker�tett helyen (rel��llom�s) t�rt�nik. A kies�ses szerencsestaf�ta-ugrat�verseny a hib�t v�t� versenyz�t azonnal lev�ltj�k, �s a k�vetkez� versenyz� innen folytatja a versenyt. Az ugrat� csapatversenyek. Egy versenyz�csapat 3 vagy 4 tagb�l �ll. A k�l�nb�z� csapatok a verseny jelleg�t�l f�ggetlen egy vagy k�t menetben l�pnek fel egym�s ellen. A helyez�sek meg�llap�t�s�n�l csup�n a h�rom legjobb teljes�tm�nyt ny�jt� lovas eredm�nye sz�m�t.