Fekete (1): A l� fed�sz�re, s�r�nye �s farka is fekete. Semilyen m�s sz�rsz�n nem megengedett, kiv�ve a feh�r jegyeket.
	S�t�tpej (2): A fed�sz�rt fekete �s barna sz�rsz�lak kever�ke alkotja, ami �sszess�g�ben s�t�tbarna sz�nt ad. A s�r�ny, a fark �s a l�bv�gek sz�rzete t�lnyom�r�szt fekete.
Pej (3): A fed�sz�r sz�ne a mahag�ni �s a vil�gosbarna k�z�tt v�ltozik, a s�r�ny, a farok �s a l�bak v�ge fekete. A vil�gospej lovak �gy�k�n, hasalj�n a sz�rzet csaknem karamellsz�n�. A s�t�tpej l� orra gyakran vil�gosabb.
	S�rga (4): �rnyalatai a s�t�tbarn�t�l (m�js�rga) az aranys�rg�ig terjednek. A s�r�ny, a farok �s a l�bak uyanolyan sz�n�ek vagy egy �rnyalattal s�t�tebbek, mint a fed�sz�r, fekete sz�lak sehol nem tal�lhat�k. A palomin�k fed�sz�re aranys�rga, s�r�ny�k �s farkuk pedig szalmas�rga, de k�v�natos a min�l feh�rebb sz�n.
Deres (5): A fenti sz�nek b�rmelyike, feh�r sz�n� sz�rzettel keveredve. A s�rga �s a feh�r sz�rsz�lak kever�k�t v�rcsederesnek, a pej �s a feh�r kever�k�t pejderesnek, a fekete �s a feh�r kever�k�t pedig vasderesnek nevezz�k.
	Fak� (6): A fak� sz�n a pej egy v�ltozata, amelyet feket�s alm�zotts�g �s a gerinc�len v�gigfut� fekete cs�k (az �n. sz�jalt h�t) jellemez. A fak� l� fed�sz�r�nek sz�ne s�rg�sbarna vagy eg�rsz�rke.
Sz�rke (7): A lovak sz�re id�sebb korukra fokozatosan kivil�gosodik, csaknem feh�r vagy s�rg�sfeh�r lesz. Az alm�zott sz�rke sz�nt feh�r �s s�t�t alapsz�n� sz�rzet alkotja.
	S�rg�sfeh�r vagy alb�n� (8): R�zsasz�n vagy pigment n�lk�li b�r�n feh�r vagy kr�msz�n� a sz�rzet, melyhez r�zsasz�n� vagy vil�gosk�k szemsz�n t�rsul (cs�kaszem).
Tarka (9): A pint�nak is nevezett lovak test�n az alapsz�nt szab�lytalan feh�r foltok tark�tj�k. A fekete-tarka v�ltozaton j�kora fekete �s feh�r foltok vannak, a s�rga-tark�n a feh�r mellett a feket�n k�v�l b�rmilyen sz�n el�fordulhat, a foltos lovakon pedig (p�ld�ul az appaloosa) k�l�nb�z� sz�n�ek �s m�ret�ek a foltok. A mint�zat t�pusa szerint lehet takar�mint�s, m�rv�nymint�s, p�rductarka, h�pehelyfoltos �s fagymint�s.