A vogelherd l� �s a barlangrajzok

Egy mamut agyar�nak csontj�b�l faragta ki az �st�rt�neti m�v�sz ezt a lovat mintegy 30. 000 �vvel ezel�tt. A szobor 2 �s 1 h�velyk hossz� �s a 'Vogelherd l�' nevet kapta a n�metorsz�gi barlang ut�n, ahol megtal�lt�k. A r�g�szek �gy v�lik, hogy a kifaragott �llathasonm�sokat a vad�szok magukkal vitt�k, hogy szerencs�t hozzanak sz�mukra. A szobor sim�ra kopott, mivel cro-magnon-i tulajdonosa mag�n�l hordta, azt rem�lve, hogy �gy siker�l legy�znie n�h�ny val�di lovat a csal�d t�pl�l�s�ra.
Az �st�rt�neti lovas m�v�szet barlangfest�i a l�val szembeni tiszteletet is �br�zolt�k. A sok rajz is bizony�tja, hogy a l� mennyire fontos volt a vad�szok sz�m�ra. A K�korszak barlangrajzainak seg�ts�g�vel pillanthatunk be el�sz�r a l� �s az ember kapcsolat�ba. A Franciaorsz�gbeli Lascaux �s Pech-Merle, a spanyol Altamira-barlang festm�nyein gyakran zs�km�nyk�nt �br�zolt�k a lovakat. De m�g ezek a t�rt�nelem el�ttr�l, r�nk maradt rajzok is arr�l �rulkodnak, hogy az ember igaz�n fens�ges �llatnak tartotta a lovat. Az alkot� arra t�rekedett, hogy a barlang sziklafalainak maradand� v�szn�n visszat�kr�z�dj�k a l� sz�ps�ge. K�l�n�sen figyelemrem�lt� k�t francia helysz�n: Lascaux, amelynek festm�nyei 17-18. 000 �vvel ezel�ttre tehet�k. Az 1994-ben felfedezett Ard�che-szurdokban tal�lt m�vek pedig ak�r 20.000 �vesek is lehetnek. A cro-magnon-i m�v�sz �gyess�ge b�mulatos, f�leg, ha azt is figyelembe vessz�k, milyen kev�s anyag �llt a rendelkez�s�re. Val�sz�n�leg egy cserje kisebb �g�nak v�g�t megr�gva k�sz�tette el az ecsetet. Term�szetes anyagokat haszn�lt fest�kk�nt-agyagot, faszenet, �sv�nyokat, amelyeket �llati zs�rral kevert �ssze. Eur�paszerte tal�ltak ilyen festm�nyeket k�l�nb�z� barlangok falain. A sz�nek az eltelt 10-20. 000 vagy m�g t�bb �v ellen�re is ragyog�ak maradtak.