Ha a l� azt mondja: "Nem!"
Lusta lovak?

Ki szeret h�tramaradni a kilovagl�son, mert a l� egyszer�en nem hagyja hajtani mag�t? A d�jlovagl� n�gysz�gben "csoszogni" szint�n nem kellemes. Ugr�s el�tt a l� egyre lassul ahelyett, hogy h�zna az akad�lyra, mi lehet vele? Gyakran tal�lkozni l�-lovas p�rosokkal, amelyekn�l az el�rehalad�s f�rads�gos �s gyakran sikertelen k�nszenved�ss� v�lik. Ver�t�kben �sz�, lilul� fej� lovasokat l�tni olyan lovakon, amelyeken egy�rtelm�en l�tszik a kedvetlens�g, egy�ltal�n nem sz�m�t ritkas�gnak.

Jobb esetben a lovas megmarad a - sajnos hi�baval� - testi meger�ltet�sn�l. Rosszabb esetben a p�lca �s ostor szakszer�tlen haszn�lat�val pr�b�lj�k el�rehalad�sra k�sztetni a lovat. Elismerem, k�ts�gbeejt�, ha a l� minden f�radoz�sunk ellen�re �gyet sem vet r�nk. Egyszer� eszk�z�kkel egy�ttm�k�d�sre k�sztetni m�gis lehets�ges lehet.

Testileg �s lelkileg eg�szs�ges?

Az els� k�rd�s, mint mindig: nem betegs�g okozza-e a l� "lustas�g�t"? Nincsenek komoly eg�szs�gi probl�m�i, p�ld�ul l�g�ti megbeteged�se? A kehess�g p�ld�ul meglehet�s "f�kez� t�nyez�" lehet. Lehet, hogy k�lik�s, �s a has�ban l�v� leveg� miatt esik nehez�re a munka? Milyenek az inai �s �z�letei? Vannak-e h�tprobl�m�i? Lehet, hogy a pat�i vannak olyan rossz �llapotban, hogy a fut�s f�jdalmat okoz neki? Kiegyens�lyozott �s elegend� a t�pl�l�ka? Minden probl�m�n�l, ami a l�val kapcsolatban mer�l fel, els�k�nt az eg�szs�gre vonatkoz� k�rd�seket kell tiszt�zni. De a pszich�t is pontosan meg kell vizsg�lni �ppen a kedvetlens�ggel �s k�z�mb�ss�ggel �sszef�gg�sben. Tal�n csak nemr�g szak�tott�k ki a lovat szoci�lis k�rnyezet�b�l? Vagyis egy fontos fajt�rsa m�r nincs mellette? Milyen az elhelyez�se? Van el�g mozg�si lehet�s�ge, friss leveg�je, t�rsas�ga? Mindezek fontos szerepet j�tszanak a nyereg alatti teljes�t�k�szs�g szempontj�b�l is. Ha nem ezek az okai a munkamegtagad�snak, k�nyszer�en j�n a k�vetkez� k�rd�s: megfelel�-e a felszerel�s?

Megfelel� a felszerel�s?

M�r az is elveheti a l� kedv�t a mozg�st�l, ha nyomja a nyereg. Rosszul be�ll�tott kant�r, t�l �les zabla, nem megfelel� seg�dsz�rak ugyan�gy visszatarthatj�k a lovat a munk�t�l. Aki nem biztos a felszerel�s vonatkoz�s�ban, k�rjen tan�csot egy szakembert�l, �s k�ts�g eset�n reduk�lja �rtalmatlan minimumra a teljes nyereg- �s kant�rfelszerel�st. A l� most m�r tal�n fel�ledt el�rehalad�si hajland�s�g�nak kipr�b�l�s�t �vatoss�gb�l mindenesetre ink�bb szil�rd ker�t�sen bel�l, illetve lovard�ban v�gezze...

Hol lovagolok �s milyen az edz�s?

A lovak a szok�s rabjai, �s sok dologban nagyra �rt�kelik a rendszeress�get. Ha azonban hetente h�t napon �t ugyanazon a helyen �lland�an visszat�r� feladatokat kap, azt m�g a legj�indulat�bb l� is egyszer�en unni kezdi. Persze ez a le�r�s a legt�bb esetben biztosan t�lz�s - b�r pontosan ezt a helyzetet m�r megfigyeltem, �s nagyon sajn�ltam az illet� lovat. Ennek ellen�re a l� n�vekv� kedvetlens�ge eset�n a tr�ningprogramot az �lland� ism�tl�sek tekintet�ben is meg kell vizsg�lni. Tal�n m�gis be lehet �p�teni valami �jat? Az idom�t�si, d�jlovagl� gyakorlatokat n�ha az ugr�p�ly�n is el lehet v�gezni, vagy ak�r egy kilovagl�s alkalm�val. A k�zen t�rt�n� munka minden kik�pz�s c�lszer� �s v�ltozatoss�got ny�jt� kieg�sz�t�se. Az ugr�gimnasztika sok egy�b el�nye mellett szint�n haszn�l a munkaterv �rdekesebb� t�tel�ben. A libik�k�val, repked� szalagokkal vagy traktorgumikkal a sportlovakn�l is ellen�rizni lehet a bizalmat �s a lovas seg�ts�geinek korrekt elfogad�s�t, �s jav�tani is lehet rajta. Der�tse ki, mivel tudja legink�bb fel�breszteni a l� �rdekl�d�s�t. Olyan gyakorlatokat, amelyek l�that�an kedv�re vannak, takar�kosan (a megszok�s elker�l�se v�gett), de c�lzottan be�p�thet a kik�pz�si programba.

Mennyire helyesek a seg�ts�geim?

Erre a k�rd�sre �szint�n �s j� adag �nkritik�val kell v�laszolni. T�ny, hogy a legt�bb "lust�nak" tartott l� olyan zavaros seg�ts�geket kap a lovas�t�l, hogy egyszer csak elhat�rozza, az egyszer�s�g kedv��rt t�bbet nem figyel oda r�juk. Ez persze csak a j�indulat�bb lovak hozz��ll�sa.
A harcias szellem� �llatok ugyanezt a lovast esetleg egyszer�en levetn�k a h�tukr�l. Miel�tt teh�t "fegyverhez" ny�lna, hogy a lovat a rossz lovagl�s ellen�re el�rehalad�sra b�rja, s�rg�sen aj�nlott saj�t seg�ts�gad�si k�pess�geinket fel�lvizsg�lni �s jav�tani. Sok gond megint csak a lovas �l�s�ben gy�kerezik. Aki p�ld�ul megpr�b�l a saj�t el�remozg�s�val a nyeregben hajtani, ezzel csak a saj�t erej�t pazarolja. A lovat annyira zavarja mozg�sfolyamat�ban, hogy hamarosan m�r egy�ltal�n nem lesz kedve el�re menni. Ez annak a l�nak a cikk elej�n le�rt helyzet�re hasonl�t, amely �ppen az ugr�sra t�rt�n� r�lovagl�s k�zben lassul le. Ez a viselked�s azzal magyar�zhat�, hogy sok lovas az akad�ly el�tti utols� m�tereken - a jobb hajt�s �rdek�ben - m�g egyszer alaposan bele�l a nyeregbe, akkor, amikor m�r �ppen ki kellene k�nny�tenie.
Ha t�nyleg nem tud puh�n, l�gyan �s korrekt�l �lni, zavar� f�radoz�s�val annyira g�tolja a l� el�remen�s�t, hogy az a lovasa elleni v�dekez�s�l megmerev�ti a h�t�t, �s saj�t szabad fut�s�t akad�lyozza.

Seg�ts�gek: a kevesebb t�bb

Akinek nem el�g a saj�t ereje (�s k�pess�ge), nem csak ostor�rt �s p�lc��rt ny�l. Hiszen a l�nak m�g a nyak�t is "be kell g�rb�tenie", vagyis m�g egy seg�dsz�rat csatolnak fel r�. �gy felszerelkezve a lovasnak m�r csak el�re kell h�znia, hogy a fej leker�lj�n, h�tul pedig szurk�lni �s a p�lc�t haszn�lni, hogy az el�rehalad�st el�rj�k...
Aki csod�lkozik, hogy a l�nak ilyenkor elmegy a kedve az eg�szt�l, tal�n m�g nem gondolkodott el ezen igaz�n. Ha a l� teljes�teni akarja a p�lca �s a sarkanty� k�sztet�s�t, �s gyorsabb akar lenni, r�gt�n az �rz�ketlen kezekben l�v� seg�dsz�rakba �tk�zik. Ha visszatartja mag�t a kem�ny sz�rakt�l, h�tulr�l kapja meg a "b�ntet�s�t". Sok esetben �rdemes a l� felszerel�s�t egyszer a nyeregre �s egy csik�kant�rra cs�kkenteni.
Persze nem szabad a viselked�s azonnali megv�ltoz�s�t v�rni. A lovasnak ezzel az int�zked�ssel �sszef�gg�sben minden utas�t�st a szabad �s k�nyszermentes el�rehalad�sra kell korl�toznia, m�ghozz� hosszabb id�n �t. A l�nak val�sz�n�leg el�g sok id�re lesz sz�ks�ge, hogy meg�rtse az �j helyzetet, �s t�nyleg �r�me teljen az el�rehalad�sban. A lovasnak ebben az id�ben a seg�ts�gad�sait is f�leg a l� term�szetes mozg�s�nak enged�s�re kell reduk�lnia, �s megpr�b�lnia a lehet� legjobban t�mogatni �s a lehet� legkev�sb� zavarni azt.

A var�zssz�: �rz�kenny� tenni

K�ts�gtelen�l el�fordul az a helyzet is, hogy egy alapj�ban m�r meglehet�sen j� lovas t�k�letesen eltompult l�ra akad, amely m�r egy�ltal�n nem reag�l a korrekt �s finom seg�ts�gekre. Tudatosan mondom: "m�r nem"! Egy ilyen �llat is k�sz volt egykor hallgatni a lovasra. Az �lland� nem megfelel� seg�ts�gekkel val� munka �s rossz lovasok �ltal egyre ink�bb a kedvetlen k�z�ny �llapot�ba s�llyedt. Val�sz�n�leg m�g csak nem is sz�nd�kosan - �rz�ketlenn� tett�k. Ebben a sz�ban m�r a megold�s is benne foglaltatik: �rz�kenny� tenni! Ez alatt azt az elj�r�st �rtj�k, hogy a megfelel� seg�ts�gek haszn�lat�nak er�ss�g�t addig cs�kkentj�k fokozatosan, m�g a l� ism�t nem reag�l a legenyh�bb s�ly-, csizma- �s sz�rseg�ts�gekre is, �s nincs sz�ks�g tov�bbi seg�t� int�zked�sekre. Ezt a m�dszert csak tapasztalt lovasok alkalmazz�k, vagy legal�bb szak�rt� fel�gyelete mellett.

Hogyan?

Az "�rz�kenny� tenni" munkafolyamata a k�vetkez�k�ppen n�z ki: a l�nak kezdetben alapvet�en finom seg�ts�geket adnak. Ha nem reag�l r�juk, nem lassank�nt fokozz�k az er�ss�g�ket, hanem azonnal kimondottan vil�gos utas�t�st adnak. �gy v�ltogatj�k �ket, de k�zben a l�nak hagynak egy kis id�t, hogy a finom seg�ts�gre is reag�ljon. A pillanatnyi siker �ltal�ban m�r kev�s "korrepet�l�s" ut�n jelentkezik. Ahhoz m�r t�bb t�relemre van sz�ks�g, hogy ezeket a reakci�kat r�gz�ts�k. A lovasnak semmik�ppen sem szabad ism�t minden l�p�st "kih�zni a l�b�l", �s minden seg�ts�get t�zszer "el�re megr�gni", m�g v�gre el tudja hat�rozni mag�t. A l�nak k�vetkezetesen hosszabb id�n kereszt�l (az id�tartam minden egyes l�n�l k�l�nb�z�) kell tiszt�zni, hogy a lovagl�s kellemesebb, �s m�g sz�rakoztat� is lehet, ha a t�rsak k�lcs�n�sen hallgatnak egym�sra. Ez azt az utas�t�st is mag�ban foglalja, hogy egy j�rm�dot vagy temp�t alapvet�en addig tartson, m�g a lovas �j seg�ts�ggel v�ltoz�st nem jelez.

A z�rt h�t

A lovas sz�m�ra tov�bbi kih�v�st jelentenek azok a lovak, amelyek csak l�tsz�lag engedelmeskednek. P�ld�ul �get�sre v�ltanak, de sebess�g�k a legcsek�lyebb m�rt�kben sem utal erre. �ppen ellenkez�leg, min�l jobban igyekszik a lovas, ann�l lass�bb� v�lnak. K�l�n�sen k�nnyen v�gzik ezt a gyakorlatot a r�vid h�t� lovak. A h�t ugyanis ennek a viselked�snek a kulcsa. Ha a l� semmilyen j�rm�dban nem hagyja el�re hajtani mag�t, k�zenfekv� a felt�telez�s, hogy f�leg h�tban teljesen elz�rja mag�t a lovasnak. Elfogadja a k�l�nb�z� j�rm�dokra adott utas�t�sokat, lend�let�nek kifejleszt�se azonban teljesen lehetetlen, mert blokkolt h�t�val nem tud el�reviv� energi�val futni. Annak, mi�rt tartja ennyire feszesen mag�t a l�, k�l�nb�z� okai lehetnek. A leggyakrabban tart�s lovagl�si hib�k k�vetkezm�nye, mind az alap�l�s�ben, mind a kik�pz�s fel�p�t�s�ben. Annak, aki elhanyagolja a laz�t� f�zist, aki sokat lovagol egyenesen, aki seg�dsz�rakkal dolgozik a lov�n, aki figyelmen k�v�l hagyja az alapj�rm�dok term�szetes ritmus�t �s �sszekeveri a siet�s fut�st a k�zepes temp�val, a legjobb es�lyei vannak r�, hogy z�rt h�tat lovagol a lov�ba. �s min�l r�videbb a l� h�ta, ann�l k�nnyebben.

A h�t nyit�sa

A megold�s m�r a probl�ma le�r�s�b�l kit�nik. A szil�rdan tartott h�t� lovakat l�p�sr�l l�p�sre egyre tov�bb kell vezetni a gimnasztikai munk�ba. �vatosan kell elj�rni, hogy ne terhelj�k t�l a teljesen megfesz�lt h�tizmokat, hanem lassan ny�jtsuk �ket. Aki t�l gyorsan t�l sokat k�vetel, csak azt �ri el, hogy a l� m�g jobban megfesz�ti mag�t. Ha azonban azt�n sok laz�t� munk�val, mint pl. lovagl�s �ves vonalakon, gyakori �tmenetek, ugr�gimnasztika, szabad el�rev�gtat�s a terepen �s m�g sok minden m�s, ism�t meg/kinyitja a h�tat, biztos�tani kell, hogy a lovasnak �rz�keny lovagl�ssal �s korrekt seg�ts�gekkel es�lye legyen a lovat maga el�tt tudni.

Ha semmi sem seg�t - a tot�lis munkamegtagad�s

Ha n�ha-n�ha el�fordul, hogy a lova egyszer�en meg�ll, �s l�that�an semmivel sem lehet el�rehalad�sra �szt�k�lni, ism�t t�bb ok is sz�m�t�sba j�het. Tal�n egyszer�en csak nem akarja otthagyni fajt�rsait. Ezt k�nny� ellen�rizni, ha ism�t hazafel� vessz�k az ir�nyt. Ha megint megj�n a kedve a munk�hoz, k�nnyen felismert�k a hi�nyos mozg�sig�ny ok�t. A jav�t�sa - mint oly gyakran - az ist�ll�ban kezd�dik, a legel�n, k�zen. Az ember �s a l� viszony�t �jra fel kell �p�teni az ember els�bbs�g�nek �rtelm�ben. Ha az ember vezet�s ir�nti ig�nye azt�n mag�t�l �rtet�d�v� v�lt a l� sz�m�ra, mag�t�l is oda fog menni, ahov� a "f�n�k" akarja.
A v�ratlan ellenkez�s m�sr�szt arra is utalhat, hogy az �llat pszich�je s�lyosan zavart. Ezt pontos �s folyamatos megfigyel�ssel kell ellen�rizni, �s esetleg szakemberekkel is meg kell besz�lni.

Ha a l� �gy �rzi, t�lterhelik

Az - emberi szemsz�gb�l - "but�nak" nevezett lovak is hajlamosak n�ha egyszer�en meg�llni, �s sem az el�rehajt� seg�ts�gekkel, sem m�s hat�sra egy tapodtat sem mozdulni. Ennek oka gyakran az, hogy a pillanatnyi helyzetet nem tudj�k feldolgozni, �s tot�lisan elbizonytalanodnak. Egy l�p�st sem mernek megtenni.
Ebben az esetben el�sz�r �vatosan meg lehet pr�b�lni megford�tani a lovat. V�g�l is ez semmi m�s, mint pr�b�lkoz�s, hogy kibillents�k egyens�ly�b�l, m�g a l�b�t fel kell emelnie, hogy az �thelyezett s�lypontot k�vetni tudja. Ha ez sem seg�t, alig marad m�s h�tra, mint egyszer�en kiv�rni, m�g a l� mag�t�l megmozdul, vagy lesz�llni, lentr�l ism�t mozg�sba hozni, majd a vissza�l�s ut�n el�lr�l kezdeni a pr�b�lkoz�st.
M�s lovak t�rsas�ga m�g s�lyosb�thatja is a helyzetet. V�gs� soron azonban elengedhetetlen meggy�zni r�la a lovat, hogy az ember olyan fontos �s megb�zhat�, hogy minden helyzetben lehet k�vetni az utas�t�sait. Ehhez az is hozz�tartozik, hogy helyesen becs�lj�k fel lovunk felfog�k�pess�g�t, �s ne t�masszunk t�lzottan magas k�vetelm�nyeket vele szemben.