Tan�tsuk meg az id�sebb l�nak, hogy hagyja mag�t vezetni

N�ha tal�lkozhatunk olyan id�sebb l�val, aminek m�r van tapasztalata emberekkel, �s hi�nyzik az alapnevel�se, valamint a k�t�f�kes �s vezet�si tanulm�nyai. Ilyen l�n�l a Lovas�let szeptemberi �s okt�beri sz�m�ban le�rtakat kell v�gig csin�lni, majd a k�t�f�ket feltenni.

Ha nem tetszik neki, hogy fel akarjuk tenni a k�t�f�ket, akkor ez egyel�re nem gond. Dolgozzunk tov�bb a k�rkar�mban azon, hogy jobbra �s balra forgassuk, �s felsz�l�tsuk, hogy fel�nk forduljon ahelyett, hogy a fej�vel a kar�m sz�l�n "l�gna". Egy id� ut�n a l� meg fogja unni ezt, �s azt gondolja mag�ban: "Istenem, b�rcsak hagyn� m�r, hogy meg�lljak, �s tenn� m�r r�m a k�t�f�ket."

Ha az id�sebb l� m�r elfogadja a k�t�f�ket, akkor �gy folytatjuk, mint a csik�kn�l. Oldalra �llunk, lassan h�z�st �p�t�nk fel a k�t�llel, �s azonnal laz�ra engedj�k, ha a l� el�sz�r a fej�vel, k�s�bb az eg�sz test�vel k�vet minket. Gyakran fog az id�sebb l� ellenkezni, amikor el�re kellene l�pnie, �s ellen fog h�zni, ha h�z�st �rez a k�t�f�ken. Ennek a reakci�nak az er�ss�ge att�l f�gg, hogy mennyire �rzi mag�t a l� "csapd�ban". Persze nem akarunk k�t�lh�z�si versenyt rendezni vele. Ez nagy hiba lenne, hiszen egy k�t�lh�z�si harc csak azt �rn� el a l�n�l, hogy ellenkezzen, �s rohanva h�trah�zzon, ha megk�tve �rzi mag�t.

Eml�kezn�nk kell r� folyamatosan, hogy a gyakorlatok, amiket csin�lunk, mind-mind �p�t�kocka. Minden �p�t�kocka fontos, �s alapul szolg�l a k�vetkez�nek. Ha v�letlen�l megmutattuk a l�nak a kik�pz�s valamelyik fok�n, hogy elrohanhat, akkor a k�s�bbi tr�ning sor�n is el� fog j�nni ez a hiba. Gyakran a probl�m�k gy�kerei a rossz alapoz�sban vannak.

Mindig, ha egy l� h�trah�z vagy megmerevedik, el kell t�r�teni azonnal, azzal, hogy - valahogy - r�vessz�k, hogy mozogjon. Ezut�n figyelj�nk arra, hogy a kell� ir�nyba mozogjon. Mik�zben megkapjuk a mozg�st, figyelj�nk r�, hogy a l� ne forduljon ellen�nk.

Ha a l� h�z�dozik att�l, hogy el�remenjen, vegy�k kisk�rre.

Mint ahogy az emberek sem, a lovak sem reag�lnak egyform�n. Vannak olyan lovak, amik a k�t�len azonnal elszaladnak, ha lehet, �s �gy k�nny� a k�t�l h�z�s�t fel�p�teni n�luk, vannak olyan lovak is, amik nem hajland�ak egy l�p�st sem el�re megtenni.

Az alapoz� k�rkar�mos tr�ning megtan�tja a l�nak, hogy forduljon, �s a tr�nerre n�zzen. Ha ezt m�r megtanulta, egy id�sebb l�n�l lehet, hogy nehezebb lesz el�g t�volra elk�ldeni el�g ideig ahhoz, hogy megtanulja a nyak�t hajl�tani, �s a k�t�l h�z�s�ra engedni. Pr�b�ljuk meg minden eszk�zzel a lovat elhajtani magunkt�l - hangos zajokkal, a fut�sz�raz� ostorral, lassz�val, vagy ami �ppen az esz�nkbe jut. Ha a l� elt�volodik, fejts�nk ki enyhe h�z�st a k�t�llel. Ha a l� ezt meg�rzi, el�fordul, hogy n�h�nyat bakol. Ha ez t�rt�nik, akkor val�sz�n�leg p�r bakol�s ut�n meg fog �llni, fel�nk fog fordulni, �s r�nk fog n�zni. Mi�rt teszi ezt? Mert m�r megtanulta, hogy b�k�n fogom hagyni, ha ezt teszi. Ha ebben a szakaszban nem tudjuk r�venni a lovat, hogy mozduljon, �s megfesz�lve �llva marad, akkor a k�vetkez� alkalommal sokkal nagyobb probl�m�nk lesz. An�lk�l mozgassuk meg a lovat, hogy a k�t�len h�zn�nk k�zben. Ne felejts�k el: csak mozg�sban tudjuk r�venni, hogy reag�ljon a k�r�seinkre.

Ha a l� nem akar mozdulni a k�t�llel, akkor t�vol�tsuk el azt, �s t�rj�nk vissza a tr�ning el�bbi szakasz�ra, amikor mozgattuk, ford�tottuk, �s elk�ldt�k jelre. Ebben az esetben a k�vetkez�k�ppen kell elj�rni:

1. T�rj�nk vissza a tr�ning azon r�sz�re, ahol "j� v�laszokat" kapunk a l�t�l. Ebben az esetben ez azt jelenti, hogy a lovat k�t�f�k n�lk�l r� tudjuk venni, hogy a felsz�l�t�sunkra mozogjon.

2. Kapjuk meg a "j� reakci�t" �jra �s �jra.

3. Ezekre a reakci�kra tudunk �p�teni a k�s�bbiekben. Ebben az esetben ez azt jelenti, hogy a lovat k�t�f�kkel �s k�t�llel is r� tudjuk venni, hogy mozogjon el t�l�nk. Ha ezt el�rt�k, akkor a k�vetkez� l�p�st is megpr�b�lhatjuk. Ez az lesz, hogy a lovat a k�t�l v�g�ig el tudjuk k�ldeni, �s ott meg tudjuk �ll�tani. Ezen a ponton kis h�z�st fejt�nk ki a k�t�lre, hogy a l� a nyak�t meghajl�tsa fel�nk.

Gyorsabb, jobb reakci�t �rhet�nk el a l�n�l, ha egy gyorsabb j�rm�dban tudjuk elk�ldeni magunkt�l. Ha ekkor t�l er�sen h�zna, t�rj�nk vissza egy lassabb j�rm�dra.

Ezut�n azt k�rj�k a l�t�l, hogy el�tt�nk menjen a k�r�n. A l� val�sz�n�leg a h�z�s ellen fog dolgozni, �s megpr�b�l minket elh�zni. Mik�zben �gy k�rberohan, megfigyelhetj�k, hogy v�g�l fel�nk hajl�tja a nyak�t, �s abbahagyja a fej�vel val� csapkod�st is. A h�z�s a k�t�len is kisebb lesz, ha fel�nk hajl�tja a nyak�t. A gyakorlat ism�telget�se ut�n a l� el fog lazulni, meg fogja szokni a k�t�l h�z�s�t, �s enged neki.

A vezet�s teh�t csak azt jelenti, hogy a l� a k�t�f�k nyom�s�ra enged. Minden gyakorlatunkat �gy kell fel�p�ten�nk, hogy a l� meghajl�tsa a nyak�t, �s engedjen a nyom�snak.

Halad� gyakorlat lesz, amikor a k�telet �tvezetj�k a l� nyaka felett. Amikor h�zzuk a k�telet, al� enged a nyom�snak, �s k�veti a h�z�s ir�ny�t a fej�vel �s test�vel (elfordul t�l�nk). Ez neh�z lesz a l�nak, hiszen megszokta, hogy a nyom�sra fel�nk forduljon.

Kezdj�k el el�sz�r arra az oldalra h�zni, amerre a k�t�l vezet, azt�n menj�nk a m�sik oldalra a l� m�g�tt, �s h�zzuk tov�bb arra. Ha a l� j�l csin�lja, akkor m�r nem kell k�zben oldalt v�ltanunk, hogy vezess�k vele a lovat, hogy k�vesse.

Ha ezeket a gyakorlatokat v�gig csin�ljuk, akkor a l� hagyni fogja mag�t minden gond n�lk�l vezetni. Min�l t�bbsz�r gyakoroljuk ezeket a feladatokat, ann�l jobb lesz az eredm�ny.

Visszah�z�s - ha nem hagyja mag�t kik�tni

A legt�bben k�z�l�nk m�r tal�lkoztak olyan l�val, ami a kik�t�sz�r ellen harcolt, �s h�trafel� h�zott. Olyan lovakat is, amik �veken �t �gy viselkedtek, meg lehet tan�tani, hogy hagyj�k magukat kik�tni, �s nyugodtan �lljanak. A leck�t ehhez �gy kell fel�p�teni, hogy a l� meg�rtse, �s senki - se �llat, se ember - ne s�r�lj�n.

Meg kell hat�roznunk, hogy mi a probl�ma oka. Ez seg�t, amikor a l�val meg akarjuk �rtetni, hogy nem szeretj�k, ha az oszlopot, f�t, vagy ak�r minket "gy�kerest�l t�p ki".

Ha egy l� a kik�t�sz�r ellen h�z, akkor a nyom�s, illetve h�z�s ellen harcol, amit a k�t�f�k �ltal �rez. Nincs k�l�nbs�g, hogy mi h�zzuk a lovat el�re, vagy � h�zza mag�t h�tra. A l� sz�m�ra mindkett� egyforma �rz�s.

A c�lunk az, hogy r�vegy�k a lovat, hogy megk�tve nyugodtan �lljon. Nem j�, ha az ellenkez� lovat egyszer�en egy el�g er�s oszlophoz k�tj�k ki, amit nem tud elh�zni, mert �gy a tan�t�si leck�t a v�g�n�l kezdj�k. Ha m�gis ezt tessz�k, akkor csak azt �rj�k el, hogy egyre er�sebb k�t�f�ket, k�telet kell beszerezn�nk, �s egyre er�sebb oszlopokat kell keresn�nk, �s csak n�ni fog a l� ellenkez�se. Ehelyett meg kell �rtetn�nk a l�val, hogy nem kell ellenkeznie, ha nyom�st �rez a tark�j�n a k�t�f�k �ltal. Meg kell tanulnia, hogy engedjen ennek a nyom�snak.

Miel�tt ezt a leck�t elkezden�nk tan�tani, m�r az �sszes vezet�si gyakorlaton t�l kell esn�nk, ami id�sebb lovakhoz van. Akkor is, ha m�r j�l vezethet�, de nem hagyja mag�t kik�tni, menj�nk �t �jra a vezet�si alapgyakorlatokon. Koncentr�ljunk az els� k�rkar�mos leck�re. Ezut�n, ha k�t�f�ket �s vezet�sz�rat haszn�lunk, vegy�k �jra azt a gyakorlatot, ahol elk�ldj�k a lovat, majd fel�nk ford�tjuk.

V�g�l hajtsuk a lovat �gy, hogy m�g�tte megy�nk, onnan ir�ny�tjuk, �s ford�tsuk �gy, hogy a k�telet a h�ta f�l�tt h�zzuk. Mindegyik gyakorlatn�l meg kell v�rnia a l�nak a jelet, hogy mikor forduljon meg, vagy mikor forduljon fel�nk, �s n�zzen r�nk. Figyelj�nk arra, hogy el�sz�r a nyak�t hajtsa meg a k�v�nt ir�nyba, miel�tt a l�bait mozgatn�, �s fel�nk fordulna. Mik�zben ezeket a gyakorlatokat csin�ljuk, olyanok vagyunk, mint egy mozg� oszlop, amihez a l� ki van k�tve. A k�vetkez� l�p�s, hogy fokozzuk egy kicsit a temp�t, miel�tt a lovat fel�nk ford�tan�nk. Egy enyhe h�z�snak is el�gnek kell lennie v�g�l, hogy a l� �get�sben meghajl�tsa a nyak�t �s elengedett legyen, amikor a fordulatot v�grehajtja.

Amikor elkezdj�k h�zni a k�telet, tegy�k ezt a l� h�ta m�g�tt, hogy a nyom�s h�tulr�l j�jj�n, �s a l� er�sebben �rezze. Ez seg�t abban, hogy a lovat a gyorsabb �s hirtelenebb meg�ll�sra tan�tsuk. Ez a hirtelen meg�ll�s el� fogja k�sz�teni a lovat arra az �rz�sre, amit akkor �rez, hakik�tve r�nt egyet az oszlopon.

Mik�zben a l� kivitelezi a fordulatot, a fej�t a h�z�s ir�ny�ba ford�tja, amivel jelzi, hogy k�sz fordulni. Ez j�, mert azt is mutatja, hogy k�sz a meg�ll�sra. K�s�bb, amikor kik�tj�k, akkor is azt akarjuk, hogy abbahagyja a mozg�st �s meg�lljon.

A k�vetkez� gyakorlathoz ism�t a l� h�t�n vezess�k �t a k�telet, hogy h�z�sn�l elforduljon t�l�nk, mint a vezet�si leck�n�l. K�rj�k a l�t�l ugyanezt a gyakorlatot, csak most nagyobb sebess�ggel. Ha a l� meg�ll, de nem hajl�tja a nyak�t a h�z�s ir�ny�ba, �s nem fordul, akkor fent kell tartanunk a h�z�st addig, m�g enged �s fordul. Ne f�lj�nk att�l, hogy van-e a h�z�shoz el�g er�nk. Egy 5 kil�s h�z�s ugyanannyira hat, mint egy 100 kil�s, csak lassabban. Egyszer�en nem szabad feladni. Egy l�, amelyik h�trafel� r�ngat, az ideges. Ez azt jelenti, hogy "�ram alatt" van, �s fesz�lt. Ez�rt �p�tj�k fel ezt a gyakorlatot tudatosan �gy, hogy amikor enged, ellazulhasson, ekkor abbahagyja a h�z�st, �s v�g�l abbahagyja a mozg�st is. A gyakorlat sor�n a l� v�g�l is a meg�ll�sra gondol, mi pedig arra, hogy mozgassuk. Ha v�g�l a kik�t�oszlophoz megy�nk, a l� m�g mindig a meg�ll�sra fog gondolni - �s pont ezt akartuk el�rni.

Ha a l� m�r a legkisebb h�z�sra is nyakb�l enged, akkor mehet�nk a kar�mhoz. A kar�mn�l azt fogjuk szimul�lni, hogy a l� ki van k�tve. Ehhez a k�telet �tvezetj�k az oszlop m�g�tt �gy, ahogy a 2. k�pen is szerepel. Ne k�ss�k m�g ki a k�telet az oszlophoz, �s ne is hurkoljuk �gy k�rbe, hogy megfesz�lve maradhasson. Fontos, hogy szabadon cs�szhasson.

Nem kell, hogy valami nagyon stabil oszlop legyen - csak az fontos, hogy a l� ne s�r�lhessenmeg, ha nekiugrana, nekimenne. Semmik�ppen se csin�ljuk ezt a gyakorlatot sz�gesdr�tn�l, vagy b�rmilyen m�s dr�tos ker�t�sn�l.

Eleinte hagyjuk a k�telet olyan laz�ra, hogy a l� 3-5 m�teren szabadom mozoghasson az oszlop el�tt. Ezut�n vegy�k r�, hogy mozogjon. Ha ezt teszi, akkor egy kev�s h�z�ssal vegy�k r�, hogy odaforduljon a ker�t�shez �s r�n�zzen. Ha a l� nem fordul, hanem h�trafel� r�ngat, akkor engedj�k el a k�telet, �s t�rj�nk vissza a megk�t�tts�g gyakorlathoz oszlop n�lk�l. Ha ez m�r j�l siker�l, akkor ism�t megpr�b�lhatjuk a ker�t�sn�l.

Ha a l� a ker�t�s mell� befordul, akkor menj�nk �t a l� m�sik oldal�ra, k�zben a k�telet lengess�k a teste �s a feje felett �t �gy, hogy a m�sik oldalr�l ism�t h�zhassuk. Ha a l� a k�t�lbe akadna vagy f�lne, akkor engedj�k el a k�telet, �s kezdj�k el�lr�l. Ha a l� elkezdene h�trafel� h�zni, akkor engedj�k el a k�t�l v�g�t, menj�nk a l�hoz, �s fogjuk meg a k�telet az oszlop m�sik oldal�n�l, amikor �tcs�szik. Tartsuk a kez�nket legal�bb m�sf�l m�terre a ker�t�st�l, mik�zben a k�telet tartjuk. �gy el lehet ker�lni a s�r�l�seket.

Vegy�k r� �jra a lovat, hogy a ker�t�sn�l/kar�mn�l �jra ide-oda mozogjon. Gondoljunk k�zben arra, hogy azt szeretn�nk, ha a l� elmenne a k�t�l v�g�ig, ott egy enyhe nyom�sra/h�z�sra megfordulna �s meg�llna. Ha v�grehajtjuk a gyakorlatot, akkor ism�t mozgassuk a lovat, majd hajtsuk v�gre a m�sik oldalr�l, majd megint err�l. Ha m�r jobban megy a gyakorlat, �s a k�t�l h�z�s�ra gyorsabban reag�l, akkor r�vid�ts�nk a k�t�len, �s vegy�k r� a lovat, hogy a ker�t�shez k�zelebb hajtsa v�gre. Ism�telgess�k ezt a gyakorlatot, �s ha a l� k�sz egy-egy l�p�st el�re, az oszlop fel� is engedni, akkor r�vid�ts�nk a k�t�len mindig egy kicsit addig, m�gel nem �rj�k, hogy a l� az oszlop k�zel�be nem ker�l. Csak ha m�r az oszlopn�l is nyugodtan �s ellazultan tud �llni, akkor k�ss�k ki.

Csin�ljuk meg t�bbsz�r ezt a gyakorlatot �gy, �s �szre fogjuk venni, hogy mekkora k�l�nbs�g lesz a lovunk viselked�s�ben kik�t�s, vagy vezet�s k�zben.