Egy ember, aki besz�li a lovak nyelv�t

Monty Roberts 1935. m�jus 14.-�n sz�letett egy Kaliforniai kisv�rosban Salinasban, a rode� haz�j�ban. Sz�lei lovakkal, lovasoktat�ssal foglalkoztak, �gy szinte az anyatejjel sz�vta mag�ba a lovak �s a lovagl�s szeretet�t.

A fiatal Monty alig volt egy�ves, amikor �desanyja lovagl�sa k�zben m�r mindenhov� mag�val vitte. K�t �vesen pedig, m�r napja nagyobbik r�sz�t saj�t lova h�t�n t�lt�tte. Egy 17 �ves westernl� volt a kis Monty „babysitter”-e.

Monty �desapja hamar felfedezte fia lovas tehets�g�t �s kamatoztatta is azt. Fi�t sorra nevezte be a western versenyekre, aki legt�bbsz�r meg is nyerte azokat. (Az els� verseny�t n�gy �vesen!) M�r fiatalon t�bbsz�r�s gy�ztes vagy vil�gbajnok volt western lovagl�sban, mint pl. a Team-Roping-ban (marha elfog�s lassz�val), Bullridind-ben (bikameg�l�s), Bulldogging-ban (marhaelfog�s l�h�tr�l ugorva), Cutting-ban, Horsemastership-ben, …stb. �s galoppversenyeken is.

A fiatal lovas „m�ss�g�ra” el�sz�r h�t�ves kor�ban der�lt f�ny. �desapja ekkor �rezte el�sz�r �gy, hogy fi�t be kell avatnia a „l�bet�r�s” mesters�g�be.

Monty apja a szok�sos m�don, er�szakkal t�rte be a lovakat. Az els� n�gy napban egyenk�nt kik�t�tte �ket egy er�s oszlophoz �s v�gig verte egy k�t�lre er�s�tett zs�kkal vagy ponyv�val, hogy az akaraterej�ket megt�rje �s minden nem� ellen�ll�sukat cs�r�j�ban elfojtsa. A k�vetkez� napokban mindez tov�bb folytat�dott, csak megk�t�z�tt l�bakkal. V�g�l, ha a megf�leml�tett l� megt�rt, egyik h�ts� l�b�t felk�t�tt�k �s felnyergelt�k �s �gy �ltek r�                                                                                     el�sz�r.

Montyra negat�v hat�ssal volt ez a fajta m�dszer. Elutas�totta az er�szakot, a l� megf�leml�t�s�t. � �pp ellenkez�leg, egy l� nyereg al� tan�t�s�t a l� bizalm�nak �s egy�ttm�k�dni akar�s�nak megnyer�s�vel k�pzelte. Szerinte az a l� ny�jt nagyobb teljes�tm�nyt, amelyik sz�vesen �s mag�t�l m�k�dik egy�tt az emberrel.

Kezdeti �szt�n�s pr�b�lkoz�sait egyes hasonl� gondolkod�s� tr�nerek m�dszerei, majd saj�t megfigyel�sei tov�bb csiszolt�k.

Nagy hat�ssal volt r� az egyik legeredm�nyesebb amerikai galopptr�ner, Farrell Jones tr�ningm�dszere.

Farell Jones versenylovakat, quarter horse-okat edzett oly m�don, hogy szint�n nem alkalmazott er�szakot, p�lc�t.  Elm�lete szerint nem a felpiszk�lt, ideges lovak startolnak els�nek �s futnak jobban, hanem azok, amelyek elengedettek, nyugodtak, ugyanis ezek nem fecs�rlik el feleslegesen az energi�jukat – p�ld�ul a startboxban idegesen izegve-mozogva. Szerinte a lovat az�rt megf�leml�teni, hogy f�lelemb�l fusson, nemcsak sz�ks�gtelen, hanem haszontalan is. A l�ra nem szabad r�k�nyszer�teni az akaratunkat, a „kell”, vagy a „musz�j” helyett a „szeretn�m, hogy megtedd” a helyes hozz��ll�s, illetve, hogy el�rj�k azt, hogy a l� mag�t�l is meg akarja tenni azt, amit t�le k�r�nk. A lovak magukt�l is akarnak versenyezni, ez vel�k sz�letett tulajdons�g. A tr�ning c�lja az, hogy ezt kihozzuk bel�l�k ahelyett, hogy erre er�szakkal (p�lc�val) k�nyszer�ten�nk �ket.

F.J. a k�vetkez� k�pen szoktatta a csik�kat a startboxhoz:

A csik�t kant�rsz�r�n�l fogva el�sz�r -h�tulr�l el�re- �tvezette egy olyan startboxon, aminek az els� �s h�ts� ajtaja is nyitva volt. Ek�zben egy id�sebb l� mindig k�zvetlen�l mellett�k maradt. Ezt t�bbsz�r megism�telt�k mindaddig, m�g a l� m�r nem idegenkedett a startboxt�l. Ezt k�vet�n a feladatot m�r �gy hajtotta v�gre, hogy miut�n bevezette a lovat a boxba, becsukta az els� ajt�t. Hogy a l� j�l �rezze mag�t a boxban, el�be tettek egy v�d�r abrakot. Ek�zben az id�sebb l� j�l l�that� m�don a mellette l�v� boxban �llt. Ha a l� m�r megszokta a bez�rt boxban val� v�rakoz�st, kinyitotta az els� ajt�t �s ahelyett, hogy kivezette volna a lovat, id�t hagyott neki �s hagyta, hogy a l� d�ntse el mag�t�l, mikor akar kimenni.

A legk�zelebbi alkalommal m�r –mik�zben a l� a startboxban v�rakozott- az id�sebb l�val elindultak a p�lya hossz�ban. Ekkor, miut�n kiny�lt a box ajtaja, a csik� mag�t�l kistartolt �s id�sebb t�rsa ut�n eredt k�vetve azt v�gig a p�ly�n. Ha az id�sebb kanc�val gyors�tottak, a csik� is ugyan�gy tett, hogy utol�rje. Ezzel a m�dszerrel r�vid id�n bel�l F.J. el�rte, hogy a csik� nem f�lt a startboxt�l �s saj�t mag�t�l, fesz�lts�g n�lk�l alig v�rta, hogy olyan gyorsan ahogy csak tud rajtolhasson �s utol�rhesse a vezet� lovat. Fontos: a vezet� lovat kicsit mindig vissza kell fogni, hogy a csik� utol�rhesse �s „legy�zhesse” , hogy a verseny sz�rakoz�st, siker�lm�nyt jelentsen sz�m�ra.

Monty kilenc �ves volt, mikor nagyb�tyja elmes�lte neki, hogy hogyan fogt�k be a Cherokee indi�nok a vadlovakat: Az indi�nok p�r napig egyszer�en csak nyugodtan k�vett�k a m�nest, majd egyszer csak visszafordultak az ellent�tes ir�nyba. A lovak szint�n ezt tett�k, k�vett�k az indi�nokat, akik egy p�r holdas kar�mba vezett�k �ket.

Ezt a viselked�si m�dot nevezte Monty „jo-jo-effektusnak”. Ez az el�renyomul�s-visszavonul�s” elm�let k�pezte k�s�bb az alapj�t technik�j�nak a lovakkal val� foglalkoz�s ter�n. 

A salinasi rode�n minden �vben megrendezt�k az �gynevezett, vadl� (galopp)versenyt”. Ehhez �vente t�bb mint sz�z muszt�ngra volt sz�ks�g. Monty el�sz�r 12 �vesen v�llalta el, hogy megszervezi az �llatok befog�s�t.

Mik�zben t�rsaival �veken kereszt�l fogta be a vadlovakat a verseny sz�m�ra, Monty mind jobban �s jobban megismerte �s meg�rtette a vadlovak viselked�sm�dj�t.

Megfigyelte, hogy a vez�rkanca (a m�nest, a hiedelemmel ellent�tben nem a vez�rm�n, hanem �ltal�ban a vez�rkanca ir�ny�tja) �gy tartatja be a m�nesbeli rendet a m�g rakonc�tlan csik�kkal, hogy miut�n r�t�mad a bajkever�re, kizavarja �s t�vol tartja azt a m�nest�l. A vez�rkanc�t�l, m�r am�gy is megrettent �llaton m�g jobban eluralkodik a f�lelem, mert az egyed�ll�t a hal�l�t jelentheti. Megpr�b�l visszat�rni a t�bbiek k�z�, de a vez�rkanca -aki �lland�an rajta tartja a szem�t- �jra �s �jra megakad�lyozza ebben. A bajkever� sz�m�zet�s�ben egy id� ut�n �rdekes mozdulatsorba kezd: el�sz�r kit�gult orrlyukakkal le-fel futkos, mik�zben csavargatja a fej�t, majd a megb�n�s jelek�nt, r�g� �s nyal� mozdulatokat tesz �s k�zben lassan a f�ldig hajtja a fej�t. A vez�rkanca, ha �gy �t�li meg, hogy elj�tt az id� a megbocs�t�sra, elford�tja tekintet�t a sz�m�z�ttr�l �s elfordul t�le.

Ez a n�ma testbesz�d a lovak nyelve, amit Monty a k�vetkez� k�pen ford�tott le mag�nak:

Ha egy l� bizalm�t �s egy�ttm�k�dni akar�s�t szeretn�nk elnyerni, el�sz�r meg kell k�rn�nk, hogy t�volodjon el t�l�nk az�rt, hogy majd k�s�bb megk�rhess�k, hogy t�rjen vissza hozz�nk.

Montynak a teliv�rekkel val� foglalkoz�s ter�n is volt gyakorlata. Ez�rt 1964-ben egy Hasting Harcoutr nev� amerikai milliomos felk�rte (western �s teliv�r) lovai tr�ningez�s�re �s versenyeztet�s�re. Miut�n bej�rta a vil�g legh�resebb teliv�r teny�szt� helyeit Angli�ban, Newmarketben, �rorsz�gban, N�metorsz�gban, Franciaorsz�gban, �jz�landon, Argent�n�ban, Ausztr�li�ban, …stb. H.H. k�r�s�re tervezett egy teliv�r teny�sz �s tr�ning farmot, amit Flag Is Up Farm n�ven a Santa Ynez V�lgyben, Kaliforni�ban �p�tettek fel. Ez a farm k�s�bb M.R. tulajdon�ba ker�lt. (Az �rdekess�g kedv��rt jegyzem csak meg, hogy: a farmon egy 80 boxos tr�ning ist�ll� mellett, teny�sz ist�ll�, m�nist�ll�, csik�ist�ll�, rehabilit�ci�s ist�ll�, labor, fedeles lovarda, fedett fut�sz�ras kar�mok, sz�nat�rol�k, takarm�nykever�, �sztat�medence, irod�k, szem�lyzeti sz�ll�sok kb. 70 f�re, gyakorl�p�ly�k,…stb. voltak!)

Montynak j� szeme volt a lovakhoz. Az �ltala v�s�rolt teliv�r csik�k j� eredm�nyeket mutattak fel: pl. egy Sharivari nev� csik� a Kentucky Derbyn a legjobb 3 �vesk�nt futott. Bahroona pedig 1965-ben az els� verseny�n Hollywood Parkban 15 l�hosszal gy�z�tt. Alleged nev� lova k�tszer megnyerte a Prix de L’Arc-de-Triomphe versenyt Longchampban, Franciaorsz�gban.

Monty technik�ja Eur�p�ban akkor v�lt el�sz�r ismert�, mikor 1989-ben az Angol Kir�lyn� megh�vta mag�hoz Londonba �s megk�rte, hogy mutassa be neki munkam�dszer�t. A sikeres bemutat� ut�n felk�rte �t, hogy orsz�gszerte tegyen egy k�rutat, hogy m�dszer�t m�sokkal is megismertethesse.

Ez ut�n a bemutatkoz�s ut�n Monty sorra kapta a felk�r�seket Eur�p�b�l , a gyakran probl�m�s lovak belovagl�s�ra, vagy „rendbet�tel�re”.

Ilyen probl�m�s l� volt pl. :

-„Stanley”, egy kezelhetetlen �r (Irish-Draugt) m�n, aki Monty m�dszere ut�n a fajt�ja legjobb ugr�lova lett �rorsz�gban.

-„Lomitas”, egy nagy rem�nyekkel indul� n�metorsz�gi 1988-as sz�let�s� angol-teliv�r m�n (anyja: La Colorada –Surumu-t�l, apja: Niniski, tulajdonosa: Walter J. Jakobs) aki egy id� ut�n nem akart t�bb� a startboxba bemenni. Lomitas 1990-ben kezdte siker-p�lyafut�s�t. � volt a legt�bbre becs�lt k�t �ves N�metorsz�gban. Probl�m�ja 1991-ben kezd�d�tt, azzal, hogy egy id� ut�n alig-alig lehetett m�r a l�sz�ll�t�ba is bevezetni a startboxr�l nem is besz�lve. A dolog od�ig fajult, hogy a startbox iszonya miatt t�bbsz�r kiz�rt�k, majd v�gleg eltiltott�k a versenyz�st�l. Monty a tulajdonos k�r�s�re Kaliforni�b�l N�metorsz�gba rep�lt. El�sz�r megpr�b�lta letesztelni, mi lehet a l� probl�m�j�nak oka. A l�nak klausztrof�bi�ja volt. Ha Monty oda�ll�totta a fal mell� �s megpr�b�lta neki nyomni, a l� mindig kir�gott.

A probl�ma megold�s�hoz egy k�rkar�mra volt sz�ks�g, ahol szabadon engedhette a lovat. Sajnos ez azonban csak egy t�volabbi helyen volt, ahova el kellett volna sz�ll�tani a lovat. A l� tulajdonosa �s gondoz�i nem sok rem�nyt f�ztek a sz�ll�t�shoz. M. eddigi tapasztalatai alapj�n azonban b�zott a sikerben. Hozatott egy l�sz�ll�t�t. A sof�r szok�s szerint az ist�ll� ajt�ba akart betolatni –mint ahogy szokt�k, hogy a l� ne tudjon a j�rm� mellett kit�rni. M. azonban az udvar k�zep�re �ll�ttatta az aut�t. F�l �r�n kereszt�l dolgozott a l�val k�zen, majd egyszer�en csak bevezette azt az ut�nfut�ba. A gondoz�k sietve be akart�k csukni a fut� h�tulj�t, hogy a l�, ha egyszer m�r v�gre fent van, ne tudjon letolatni. Monty azonban nem engedte ezt, annak ellen�re, hogy t�bben v�ltig �ll�tott�k, hogy ha egyszer ki engedi j�nni a lovat, azt t�bbet vissza nem vezeti. M. csak miut�n 15-20-szor elism�telte a le-fel vezetget�st, akkor engedte csak becsukni az ajt�t. A sz�ll�t�s z�kken�mentesen siker�lt. Meg�rkeztek a fedett lovard�ba, ahol sebtiben �p�tettek egy k�rkar�mot. 15-20 perces join-up gyakorlat ut�n kialakult k�zte �s a l� k�z�tt a v�rt kapcsolat. Hogy ezt tov�bb er�s�tse, elbontatta a kar�mot �s tov�bb dolgozott a 45 x 30-as lovard�ban. M�snap megpr�b�lta a lovat a startboxba bevezetni, �gy hogy el�re ment �s a l� engedelmesen k�vette. Ez �gy ment minden d�lel�tt, eg�szen a pr�ba startig –ami sikerrel v�gz�d�tt. Az egy h�t m�lva tartott 2. sikeres pr�bastart ut�n, m�r h�rom nappal a l� ism�t versenyen indulhatott.

Monty seg�ts�g�vel a probl�ma teh�t megold�dott �s Lomitas �jra elindulhatott a siker �tj�n, ami a „Champion”, „az �v lova”, c�mek mellett, nem kevesebb, mint 1,5 milli� DM-t jelentett.

-Prince of Darkness nev�, az �tlagosn�l nagyobb termet� m�nnek (egy Newmarketben, Sir Mark Prescott �ltal tr�ningezett teliv�rnek) szint�n a startbox-szal voltak probl�m�i. M. itt is megpr�b�lta letesztelni a lovat, hogy probl�m�j�nak ok�t kider�tse. M�r majdnem feladta, mert a l� nem szenvedett klausztrof�bi�ban �s nem f�lt a sz�ll�t�st�l sem. A probl�ma oka, mint ut�bb kider�tette: a startboxban l�v� fell�p� deszka volt. (Ezt nem tudom micsoda �s hogy hogyan h�vj�k, de itt valamilyen a startboxban l�v�, a l� fara magass�g�ban felszerelt deszk�r�l volt sz�.) A l� termete miatt hozz��rt ehhez a deszk�hoz �s ett�l p�nikolt be. A megold�s egy, a l� h�ts� r�sz�t v�d� takar� lett, amit k�s�bb „Monty Roberts takar�”-nak neveztek el. Ennek a takar�nak a haszn�lat�val elker�lt�k, hogy a l� k�zvetlen�l hozz��rjen a deszk�hoz �s �gy elmaradt az ezt k�vet� p�nik is. 

Monty Roberts Join Up (csatlakoz�s-bizalom elnyer�s�nek) m�dszere, l�p�sr�l l�p�sre

Ez a m�dszer mindazok sz�m�ra megtanulhat�, akik b�znak magukba �s nem f�lnek a l�t�l. Ehhez azonban el kell felejts�k mindazt, amit eddig a „csik�bet�r�sr�l” tanultak. Viszont ne feledkezzenek meg azokr�l a tapasztalatokr�l, amikb�l megtanult�k, hogy a l�t�l nem kell f�lni, de a k�zel�ben �gy kell mozogni, hogy az biztons�gos �s hat�rozott legyen.

Mindig szem el�tt kell tartani, hogy a l�nak az emberrel szembeni reakci�i –f�leg egy m�g be nem lovagolt csik� eset�n- a legt�bb estben, mag�t�l az embert�l f�ggnek. Lovask�nt, l�bar�tk�nt ha a lovat a tanul�sra r�k�nyszer�tj�k, kevesebbet tudunk neki megtan�tani, mint ha olyan helyzetet teremt�nk a sz�m�ra, amelyb�l mag�t�l tanulhat. Az ember eset�ben is �gy van ez: ha egy tanul�t tanul�sra k�nyszer�t�nk, az kevesebbet tanul. Ha viszont saj�t maga is tanulni szeretne, sokkal t�bbre lesz k�pes.

A tett t�bbet mond minden sz�n�l.

Ezt k�nnyen kimondjuk, csak �ppen nem mindig tartjuk magunkat hozz�.

A lovak egy kiismerhet�, felismerhet�, val�s�gos nyelvvel rendelkeznek. A „l�nyelvhez” a lovak sz�m�ra nincs tolm�csra sz�ks�g, mert �k a vil�gon mindenhol meg�rtik egym�st. Mi emberek, akik a legmagasabb intelligenci�val rendelkez�nk, viszont nem mondhatjuk el ugyanezt magunkr�l. Mint ahogy minden m�snak a megtanul�sa, ugyan�gy a „l�nyelv” megtanul�sa is id�t �s energi�t ig�nyel. Aki nem hisz abba, hogy a lovat a saj�t nyelv�n kereszt�l meg�rtheti, �s saj�t tr�ningm�dszer�vel, a l�nak f�jdalmat okozva dolgozik, az is tud eredm�nyeket el�rni. Viszont ezzel a m�dszerrel nem tud lov�val bar�ti viszonyt kialak�tani. K�pzelj�k csak el, mi lett volna, ha di�kkorunkban tan�runk az els� napon l�ncot h�zott volna a sz�nkba, vagy az orrunkra �s azt r�ngatva pr�b�lt volna tanul�sra k�nyszer�teni. Vagy, ha az ellen�ll�sunk�rt cser�ben, p�lc�val „biztatott” volna. Ez tetszett volna nek�nk? Sz�vesen j�rtunk volna iskol�ba?

Att�l, hogy a l� intelligenci�ja nem olyan magas, mint a mienk, bizonyos fokig hasonl�an reag�l dolgokra, mint mi.

Ez�rt, a join-up m�dszer l�nyege egy, a l� �s lovas k�z�tti bizalmon alapul� kapcsolat ki�p�t�se. Ez egy olyan kapcsolatot jelent, melyben id�vel a l� az emberrel k�z�s „csapatba” szeretne tartozni, �s a join-up-ba k�zrem�k�dni. �gy gondolom, hogy �ltal�ban a legt�bb hagyom�nyos m�don belovagolt l� viszonya az emberhez, akinek dolgozik, ellens�ges. Ha el is �ri a l� a megk�vetelt teljes�tm�ny szintet, azt kelletlen�l teszi.

A csik� belovagl�s�ra vonatkoz� els� tan�cs: F�JDALOM N�LK�L!

Az emberhez szoktat�s sor�n a lovat nem szabad meg�tni, rugdosni, r�ngatni, h�zni, megk�t�zni, zabl�t a sz�j�ba tenni. Ha a fegyelmez�s nem ker�lhet� el, akkor is csak finoman tegy�k. Ink�bb biztat�sra, mint k�vetel�sre �p�lj�n. Abban a kapcsolatban, amit a l�val ki szeretn�nk alak�tani, nincs keresnival�ja a „kell” fogalm�nak. Jelezz�k a l�nak, hogy szeretn�nk, ha valamit megtenne nek�nk, de ne �gy, hogy azt a bizonyos dolgot meg kell tennie.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                             

A l� igazi menek�l� �llat. Vesz�ly eset�n ink�bb elmenek�l minthogy felvegye a harcot.

A t�mad�s-h�tr�l�s jelens�ge �ltal�nos �rv�ny� szab�ly az �llatvil�gban, mind a k�l�nb�z� fajok k�z�tt, mind a fajokon bel�l, de m�g az emberek k�z�tt is megtal�lhat�. 

A csik� nyereg al� szoktat�s�nak k�vetkez� m�dszere is ezen alapszik:

A c�l az, hogy a l� elfogadja a nyerget, a kant�rt �s a lovast, an�lk�l, hogy ez sz�m�ra lelki megr�zk�dtat�st okozna.

A bemutat�kon olyan teljesen nyers csik�k szerepelnek, melyek m�g soha sem voltak felnyergelve, felkant�rozva, vagy lovagolva, hogy a n�z�k nehogy azt gondolj�k, hogy a lovak b�rmi m�don „el� vannak k�sz�tve". A csik�k, �gy is kb. f�l �ra m�lva eljutnak od�ig, hogy mind a felszerel�st, mind a lovast elfogadj�k. Otthon, ahol van id�, �rdemes p�r napot arra sz�nni, hogy az els� nyeregbe sz�ll�s el�tt, hozz�szoktassuk a lovat a zabl�hoz �s a fut�sz�rhoz.

A k�vetkez�ket kell a lovas al� szoktat�shoz el�rni:

join-up, follow-up, �rz�keny testr�szek, pat�k felv�tele, nyeregal�t�t, nyereg, kant�r,   fut�sz�r, lovas, teljes k�r balra, egy l�p�s h�tra, teljes k�r jobbra, egy l�p�s h�tra.               

Sz�ks�ges felszerel�sek:     1. 2 db 9 m-es fut�sz�r2. Csik�zabl�s kant�r3. Nyereg (mindegy milyen) 4. nyeregal�t�t5. kengyelsz�j6. K�t�f�k (a lovon) 7. K�rkar�m (kb. 16-18m �tm�r�vel)

Otthon a k�nnyebbs�g kedv��rt k�rkar�mban (round pen) a legjobb dolgozni. Egy 16 m �tm�r�j�, 2,4 m magas, z�rt oldal�, fedett, 6 cm vastagon homokkal bor�tott talaj� k�rkar�m, optim�lis �tm�r�j�, k�z�p m�ret� lovak eset�n. A kik�pz�shez nem felt�tlen�l sz�ks�ges a k�rkar�m, lehet kar�m n�lk�l �s n�gysz�gletes (valamilyen m�don lekerek�tett sark�) kar�mban is dolgozni, de �gy nehezebb.

Vezess�k be a k�t�f�kkel felszersz�mozott lovat a k�rkar�mba �s vigy�nk magunkkal egy k�nny�, 9 m-es fut�sz�rat. �lljunk a l�val egy�tt a k�r k�zep�re �s ismerkedj�nk meg vele. D�rzs�lgess�k (de nem veregess�k) a tenyer�nkkel a homlok�t. Ha m�r ismerj�k a lovat, akkor is tegy�k ezt.

Ezut�n induljunk el a l� fej�t�l a h�tulja ir�ny�ba, de k�zben figyelj�nk arra, hogy nehogy megr�gjon benn�nket. Ha a l� m�g� ker�lt�nk - mindegy, hogy az �llva maradt, vagy elindult- dobjuk a fut�sz�rat a l� fel�. A fut�sz�r r�eshet a h�t�ra, vagy a far�ra, de MEG�TNI A LOVAT NEM SZABAD.     

Legk�s�bb ekkor a csik� menek�lni kezd �s a k�rkar�mban k�rbe-k�rbe fog rohanni. Mivel most a csik� menek�l, nek�nk „t�madni” kell. Tartsuk meg ezt a helyzetet azzal, hogy k�r�nk�nt kb. k�tszer haj�tsuk fel� a fut�sz�rat, tegy�nk p�r l�p�st a l� ir�ny�ba -de ne menj�nk olyan k�zel, hogy megr�ghasson-, vagy tegy�k mindig azt, amit sz�ks�gesnek tartunk, hogy a l� ebben a menek�l� poz�ci�ban maradjon. Vegy�nk fel ehhez agressz�v testtart�st: n�zz�nk mereven az �llat szem�be, �s v�llunk legyen p�rhuzamos a l� test�vel. Pr�b�ljuk meg el�rni, hogy tegyen meg 5-6 k�rt k�nny� galoppban, el�sz�r az egyik k�zre, majd a m�sikra. Ezut�n pedig kezdj�k az eg�szet el�lr�l, de �gy, hogy vegye �szre a l�, hogy ha m�r nincs kedve tov�bb rohanni, jelezheti ezt nek�nk.

El�sz�r a l� bels� f�l�re figyelj�nk, hogy a k�r k�zepe fel� mutat-e. A l� bels� f�le fokozatosan egyre lassabban �s lassabban fog mozogni, m�gnem teljesen „megnyugszik”, m�g a k�ls� tov�bbra is mozg�sban marad �s figyelmesen felfogja, ami a k�rnyezet�ben t�rt�nik. Ezut�n a l� a fej�t lejjebb engedi, a bels� f�l�t befel� ford�tja, orr�t kifele ford�tja, a nyak�t kicsit leereszti, hogy feje a k�r k�zepe fel� k�zel�tsen. Val�sz�n�, hogy ek�zben a l� nyal� �s r�g� mozdulatokat tesz �s majd v�g�l kiny�jtott nyakkal a fej�t a f�ldig engedi.

A befel� ford�tott f�l az ember elfogad�s�t jelzi, mint ahogyan a k�zeledni akar�sa is. A nyal�-r�g� mozdulatok azt jelentik, hogy „�n egy menek�l� �llat vagyok, �n legelek, mert, ugye nem kell t�led f�lnem”. A f�ldig ny�jtott nyakkal pedig azt szeretn� kifejezni, hogy hajland� „t�rgyalni” �s f�n�k�nek elfogadni benn�nket.

Min�l t�bbet gyakoroljuk ezt, ann�l fog�konyabbak lesz�nk a l�val val� ilyen jelleg� kapcsolatteremt�sre.

Teh�t, ha a l� az eml�tett tart�st felveszi, ezzel azt k�ri, hogy ne gyakoroljunk r� t�bb nyom�st �s hagyjuk pihenni. Ekkor tekerj�k fel a fut�sz�rat �s vegy�nk fel egy ink�bb al�zatos testtart�st: ne n�zz�nk tov�bb a szem�be �s tekintet�nket ir�ny�tsuk lefel�. V�llunkkal forduljunk el a l�t�l, �gy hogy az 45’-os sz�get z�rjon be a l� test�vel. Ezzel k�rj�k meg arra, hogy fejezze be a fut�st �s j�jj�n oda hozz�nk. Ha odaj�n, az nagyon j�. Ha nem j�n oda hozz�nk, de meg�ll �s figyel minket, menj�nk oda hozz�, de ne egyenes vonalon, hanem �vesen, vagy f�lk�rben, �gy hogy v�llunk 45’-os sz�get z�rjon be a test�vel, teh�t majdnem h�ttal. Ha ek�zben elfordul t�l�nk, hajtsuk p�rszor �jra k�rbe �s ism�telj�k meg az el�z�eket m�g egyszer. A l�nak mag�t�l kell hozz�nk odaj�nnie �s a v�llunkat az orr�val megb�knie.

Ez a JOIN-UP m�dszere.

Ha ez megt�rt�nt, �s meg tudjuk a fej�t �rinteni, d�rzs�lgess�k meg a homlok�t (a szeme k�z�tt). Ezut�n t�volodjunk el t�le, el�sz�r jobbra �s tegy�nk meg egy kb. 3 m-es sugar� k�rt. Tegy�k meg ezt balra is, majd ism�telj�k meg az eg�szet t�bbsz�r. A fordulatok k�zben a l�nak k�vetnie kell benn�nket, ha ezt nem teszi, legal�bb a fej�vel k�vetnie kell minket. Ha a l� nem reag�l a megfelel� m�don, menj�nk hirtelen m�g� �s hajtsuk p�rszor �jra k�rbe �s ism�telj�k meg az el�z�eket m�g egyszer. Ezzel a technik�val, el�bb-ut�bb siker�lni fog a join-up -- follow-up (csatlakoz�s-visszat�r�s) m�dszere.

Ha siker�lt el�rn�nk, hogy a l� odaj�jj�n hozz�nk �s k�vessen benn�nket, menj�nk a l�val k�z�pre �s l�pj�nk egy l�p�ssel tov�bb: foglalkozzunk a l� leg�rz�kenyebb testr�szeivel. Kezdj�k a l� baloldal�val. Mindk�t kez�nkkel massz�rozzuk v�gig a l� nyak�t, marj�t, h�t�t, cs�p�j�t, l�gy�k�t �s a hevedert�j�k�t. Ism�telj�k meg az eg�szet a l� jobboldal�n is. Ha ez siker�l, akkor m�r ott tartunk, hogy felemelhetj�k a l�bait is. Emelj�k fel teh�t egyenk�nt a l� l�bait, de k�zben ne feledkezz�nk meg a l�val val� b�n�sm�d szab�lyair�l.

Ha mindezt sikeresen v�grehajtottuk, behozhatjuk a k�rkar�mba a nyerget �s a kant�rt. Helyezz�k a felszerel�s�nket a kar�m k�zep�n a f�ldre �s hagyjunk id�t a l�nak, hogy j�l megn�zhesse azokat. Menj�nk el t�bbsz�r a felszerel�s �s a l� k�z�tt, oda-vissza, m�g a l� k�v�ncsis�ga meg nem sz�nik �s ink�bb minket k�vet.

Ha a l� �rdekl�d�se ism�t r�nk ir�nyul, kapcsoljuk r� a fut�sz�rat a k�t�f�kre �s a karabinert�l, kb. 1 m-re helyezz�k azt a bal kez�nkre. Ezut�n tegy�k fel a nyeregtakar�t a l� marj�ra �s onnan cs�sztassuk a h�t�n a hely�re. Ha a l� ek�zben elindulna (ami csak ritk�n t�rt�nik meg), ne b�ntess�k �rte, hanem helyette hagyjuk ink�bb k�nnyed�n k�rbefutni, mik�zben ism�telj�k meg a join-up-ot.

Ha a nyeregal�t�t a hely�n van, vegy�k k�zbe a nyerget, aminek a kengyeleit felh�ztuk, vagy felhajtottuk. �lljunk k�zvetlen a l� baloldal�n a v�lla mell� �s helyezz�k az addig a jobb cs�p�nk�n tartott nyerget, �vatosan a l� h�t�ra. Ezut�n el�lr�l ker�lj�k meg a lovat �s simogassuk meg a nyak�t a jobboldalon. Majd k�sedelem n�lk�l, lassan �s �vatosan engedj�k le a hevedert. Menj�nk vissza �jra a l� baloldal�ra, mik�zben megsimogatjuk a homlok�t. �lljunk a l� mell� az els� l�bai vonal�ban �s �vatosan kapcsoljuk be a hevedert.

Vigy�zzunk arra, hogy a hevedert ne h�zzuk meg t�l szorosra, de annyira az�rt igen, hogy a nyereg ne forduljon le a l� h�t�r�l. (Ha k�tcsatos heveder�nk van - angol t�pus� nyeregn�l-, akkor el�sz�r az els�t csatoljuk be az eml�tett m�don, majd a m�sodikat valamivel feszesebben �s csak ezut�n h�zzunk �jra az els�n.)

Vegy�k le a fut�sz�rat, tartsuk k�zben, t�volodjunk el lassan a l�t�l �s ker�lj�nk m�g�. Ha m�r biztons�gos t�vols�gba ker�lt�nk, a fut�sz�rral hajtsuk el�re magunk el�tt a lovat, �gyelve arra, hogy ne join-up-ot v�gezz�nk �s, hogy a l� k�zben ne bakoljon.

MARADJUNK MINDIG NYUGODTAK

A l�nak azt kell hinnie, hogy a h�t�n l�v� nyereg egyed�l csak neki jelent valamit, k�l�nben bakolna. Figyelj�nk azokra a jelz�sekre, amikkel a l� jelzi, hogy szeretn� �jra a join-up-ot. (Szeretne �jra odaj�nni hozz�nk.) Ezt azonban csak akkor enged�lyezz�k, ha a l� a nyerget m�r elfogadta.

Amint a l� odaj�tt hozz�nk, tegy�k fel a kant�rt �s k�ss�k ki a laz�n hagyott sz�rakat a nyereghez. A kengyeleket k�ss�k �ssze a l� hasa alatt. (Angol t�pus� nyeregn�l engedj�k le a felh�zott kengyeleket e kengyelsz�jak fel�ig �s a kengyelsz�jakat k�ss�k �ssze a l� hasa alatt.)

Akasszuk ki mind k�t fut�sz�rat, majd az egyiket fektess�k r� a nyereg �l� fel�let�re, �gy hogy a karabinere le�rjen a talajig. Ezut�n a m�sik fut�sz�rat a karabinern�l fogva h�tulr�l f�zz�k �t a bal kengyelen �s kapcsoljuk be a bal zablakarik�ba. A m�sik sz�rral csin�ljuk meg ugyanezt a l� jobboldal�n is.

Miut�n visszat�rt�nk a l� baloldal�ra, vegy�k k�zbe a fut�sz�rakat �s �vatosan menj�nk a l� m�g�. Hagyjuk a lovat el�re menni �s lengess�k a jobb sz�rat a l� l�gy�ka f�l�tt. Ha nincs tapasztalatunk a fut�sz�raz�s ter�n, mindezt csak lassan csin�ljuk. A c�lunk most az, hogy a zabl�n kereszt�l egy kicsit kommunik�ljunk a l�val. Mindezt a legnagyobb �vatoss�ggal tegy�k. Aj�nlatos el�sz�r t�bbsz�r egy id�sebb, tapasztaltabb l�val gyakorolni, miel�tt m�g nyers csik�val foglalkozn�nk. A hi�nyos ismereteink miatt balesetvesz�lynek tehetj�k ki magunkat �s lovunkat is.

Ha m�r van tapasztalatunk a fut�sz�raz�s ter�n, sz�l�tsuk fel a lovat k�r�n val� �get�sre, vagy k�nny� v�gt�ra. V�geztess�k a gyakorlatot mind k�t k�zre, k�l�nb�z� ir�ny� fordulatokkal �s meg�ll�ssal. V�gezet�l mialatt a k�r k�zep�n �llunk, �ll�tsuk meg a lovat a megfelel� arckifejez�s seg�ts�g�vel �s sz�l�tsuk fel egy l�p�st h�tral�pni.

Ekkor a l� m�r �ltal�ban k�sz elfogadni a lovast is. Hogy szem�lyesen �l�nk-e r�, vagy m�st �ltet�nk r� , teljesen mindegy. Ellen�rizz�k le m�g egyszer a nyerget �s a hevedert. Ha m�st szeretn�nk a l�ra �ltetni, most h�vjuk be a k�rbe. Kapcsoljuk a fut�sz�rat a bal zablakarik�ba �s hagyjuk, hogy megismerkedjen a l�val ugyan�gy, ahogy kor�bban mi is tett�k.

�rdemes a l�ra sz�ll�sn�l a lovasnak seg�teni. A lovas el�sz�r fek�dj�n hassal a nyeregbe, ezut�n �vatosan tegy�nk meg a l�val 2-3 k�rt balra, majd jobbra. Ha a l� nyugodt �s elfogadja a lovast, akkor a lovas l�b�t be kell helyezn�nk a balkengyelbe, mialatt � a nyeregbe �l. Ezut�n ism�telj�k meg az el�bbi k�r�ket.

Ha a lovon l�tszik, hogy elengedett �s a lovast elfogadja, a k�r�ket lehet nagyobb�tani. �vatosan vegy�k le a fut�sz�rat �s seg�ts�nk a lovasnak egy-egy teljes k�rt, mindk�t ir�nyba megtenni. Ne v�gt�zzunk, el�g ha csak l�p�sben, vagy �get�sben megy�nk. Minden egyes k�r ut�n pr�b�ljunk meg egy l�p�st h�tral�ptetni.

Ne h�sk�dj�nk! Ha lovunknak ma nincs kedve az eg�szhez, pr�b�ljuk meg ink�bb holnap, vagy holnaput�n m�g egyszer.

A bemutat�kon csak a n�z�k miatt hajtjuk v�gre a teljes programot, hogy mindent egyszerre l�thassanak. Otthon erre a temp�ra azonban nincs sz�ks�g.

Ezzel a m�dszerrel olyan sok id�t megsp�rolunk, hogy b�ven hagyhatunk magunknak id�t. A legfontosabb a munka min�s�ge, nem a v�grehajt�s gyorsas�ga. A v�gc�l egy j�l nevelt, megel�gedett, k�szs�ges l�, ami a munk�nk gy�m�lcse.

Teh�t el�rt�k a kit�z�tt c�lt: lovunk elfogadta a nyerget, a kant�rt �s a lovast. Mindek�zben a lovat nem szabad, hogy trauma �rje �s sz�vesebben maradjon mellett�nk, mint hogy elmenjen. Mindig hagyjuk meg a l� szabad akarat�t. Ne k�nyszer�ts�nk r� semmit. Engedj�k, hogy �gy �rezze, hogy n�lunk j� sora van �s adjuk meg neki a szabads�got, ha el akar t�l�nk menni.

NE OKOZZUNK NEKI F�JDALMAT.

„Ha siker�lt a belovagl�snak ez a m�dja, akkor egy l�p�ssel k�zelebb ker�lt�nk ahhoz, hogy a vil�got a l� sz�m�ra m�lt�v� tegy�k.” M.R.           

Monty ezzel a m�dszerre t�bb mint 6500 lovat �s vadlovat lovagolt be, vagy „szel�d�tett” meg – mindeddig sikeresen. Azt hiszem, mindez mag��rt besz�l!