A k�rkar�m (round pen, round corral) hasznos seg�deszk�z a lovak kik�pz�s�n�l. Miel�tt azonban nekil�tna a lovas a k�rkar�mmunk�nak, �rdemes kicsit foglalkozni e t�mak�rrel, nehogy t�bbet �rtsunk, mint haszn�ljunk vele a l�nak. A k�rkar�mban t�rt�n� munk�val megkezd�dik az a tev�kenys�gi sorozat, melynek sor�n lovunkat kontroll al� vonjuk, �s megalapozzuk a j�v� tr�ningj�nek siker�t.

A k�rkar�m rendeltet�se nem a fut�sz�raz�s vagy a kond�ci�tr�ning, hanem ez egyike a kik�pz�s sor�n ig�nybe vehet� hasznos seg�deszk�z�knek. Egyes tr�ningprogramok kev�sb� prefer�lj�k a k�rkar�m fut�sz�raz� c�l� haszn�lat�t, helyette ink�bb a k�rkar�m engedelmess�gre val� oktat�sban bet�lt�tt szerep�t hangs�lyozz�k. A k�rkar�m ugyanis nem arra val�, hogy abban k�rbe-k�rbe hajtva lef�rasszuk a lovat. Ez �gy is egyre nehezebb, min�l jobb kond�ci�ba ker�l a kik�pz�s sor�n a l�. Ha valaki m�gis ragaszkodik a fut�sz�raz�shoz, ennek sincs akad�lya, k�s�bb �gyis minden l�nak sz�ks�ge lehet erre a tud�sra is.

Nem fog elszaladni

A k�rkar�m legfontosabb szerepe m�gis ink�bb az, hogy lehet�v� teszi sz�munkra, hogy a lovat kontroll al� vonjuk an�lk�l, hogy k�zben egy 500 kg-os �l�s�lyba kapaszkodn�nk fut�sz�ron, ami k�nnyen h�tr�nyunkra Ov�lhat. A fut�sz�rnak ugyanis k�t v�ge van, az egyiken a lovas tartja a lovat, a m�sikon a l� a lovast. Mivel egy ilyen nagy �llatot, ha bez�runk, megk�t�nk, vagy b�rmilyen m�s m�don (pl. fut�sz�rral) korl�tozunk, nagy val�sz�n�s�ggel megpr�b�l majd ett�l az �rz�st�l megszabadulni, ami a lovasra n�zve nem j�r sok haszonnal. A k�rkar�mban foly� munka sor�n biztos�tott sz�munkra a l� figyelme, ez az, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy egy�ltal�n valamit tan�thassunk neki. A k�rkar�mban nem tud minket kiiktatni, �gy el�bb-ut�bb egy fokozott figyelmess�ggel j�r� p�zt vesz fel. Ha a l� hallgat r�nk, egyszer�bb� v�lik az idom�t�s, �s meg fog pr�b�lni r�nk hangol�dni, ha �szreveszi, hogy ellen�rz�s�nk alatt tartjuk. A k�rkar�m ezenk�v�l seg�ts�get fog ny�jtani abban, hogy kialak�tsuk vagy feleleven�ts�k a l�nak a tanul�shoz val� pozit�v hozz��ll�s�t. Ha meg tudjuk akad�lyozni, hogy megk�rd�jelezzen minket, illetve poz�ci�nkat, lovunk azt fogja tenni, amit mi akarunk. Ha a k�rkar�mban lovagolunk, nem tud vel�nk elrohanni. Nem kell azzal t�r�dn�nk, hov� fut, ez�rt nem kell a sz�j�n�l fogva h�znunk, �s a tulajdonk�ppeni tr�ningre ford�thatjuk teljes figyelm�nket.

Mindig m�k�dik

Az is igaz azonban, hogy a k�rkar�mra lovunk �let�ben nincs t�l gyakran sz�ks�g�nk. Csak az alapmunka �s az els� lovagl�si k�s�rleteink zajlanak itt. Addig haszn�ljuk a k�rkar�mot, am�g bizonyoss� nem v�lik, hogy a l� figyelmet szentel nek�nk, �s am�g azt nem gondoljuk, hogy uraljuk �t. Ez h�rom-�t napig fog tartani, att�l f�gg�en, mennyire intenz�ven tr�ningez�nk. Egy vadl�, vagy emberekkel nem sok kontaktust meg�lt n�gyl�b� sz�m�ra a k�rkar�mban foly� munka k�l�n�sen fontos, mert ez – nem lehet el�gg� hangs�lyozni   – a figyelem elnyer�s�nek legbiztosabb m�dja. A k�rkar�mlecke minden l�n�l m�k�dik fajt�t�l, teny�szvonalt�l, nemt�l, temperamentumt�l, az emberhez szokotts�g m�rt�k�t�l vagy a megel�z� tapasztalatokt�l f�ggetlen�l. A k�rkar�m ezenk�v�l hasznos seg�deszk�z �j lovak r�nk hangol�s�hoz, m�gpedig �gy, hogy kezdett�l fogva figyelmesek, nyitottak legyenek r�nk, ahelyett, hogy veszekedn�nek vel�nk, vagy kiiktatn�nak minket. Ha egy id�sebb l�nak rossz szok�sai vannak, �ltal�ban abb�l ad�dik, hogy megtanulta, lovas�t nem kell komolyan vennie, �s ism�tl�d�en �rv�nyes�tette ezt a sz�nd�k�t nemk�v�natos viselked�ssel.

Kalap�cs �s sz�g

A k�rkar�m egy biztos hely a lovas sz�m�ra, hogy benne is bizalom alakuljon ki a l� ir�nt, mik�zben az lassan fel� ford�tja figyelm�t. Ha a f�ldr�l siker�lt el�rni a l�ban egy alapvet� hajland�s�got a szem�ly�nkre val� reag�l�sra, sokkal nagyobb lesz a val�sz�n�s�ge annak, hogy akkor is k�v�natos form�ban m�k�dik egy�tt vel�nk, amikor nyeregbe sz�llunk. �rdekes t�ma a lovak vadm�nesen bel�li szoci�lis kapcsolatrendszere, illetve a rangsor k�rd�se. Nos, vegy�k haszn�t ezen ismereteknek a k�rkar�mon bel�li foglalkoz�sn�l. E szerint fontos teh�t, hogy a tr�ner (a l� szemsz�g�b�l n�zve) rangsorban felette �lljon. �ltal�noss�gban kijelenthet�, hogy mikor k�t l�ny, k�t ember vagy k�t �llat, vagy egy ember �s egy �llat tal�lkozik, egyik kalap�cs lesz, a m�sik a sz�g. A kalap�cs fogja mindig a v�gs� d�nt�seket hozni. Vagy mi kontroll�ljuk a lovat, vagy õ benn�nket. Hogy melyik�nk a kalap�cs, nem titok, mert ahogy mi tudjuk, �gy a l� is, hogy kinek a szava d�nt�. Abban a pillanatban, ahogyan elvesztj�k az ir�ny�t� szerepet, meg�rzi a l�. M�sr�szr�l viszont a gondolat, hogy mienk a l� feletti kontroll, az emberben egy apr�cska pillanattal el�bb tudatosodik, mint a lovakn�l. Teh�t a mindenkori tr�ning alapja a l� feletti sz�z sz�zal�kos kontroll, vagyis mindig biztosnak kell lenn�nk benne, hogy mi vagyunk a „kalap�cs”. A k�rkar�mmunka a legbiztosabb m�dja ezen kontroll meger�s�t�s�nek.

A k�rkar�m kialak�t�sa

Ha saj�t k�rkar�mot akarunk �p�teni, v�lasszunk 15–18 m �tm�r�t. A tapasztalat ink�bb a 18 m �tm�r�t r�szes�ti el�nyben. Ez el�g kicsi ahhoz, hogy testhez �ll� legyen a f�ldr�l v�gzett munka, �s el�g nagy ahhoz, hogy ne tegye k�nyelmetlenn� egy nagyobb l� sz�m�ra sem a v�gt�t. Ha 18 m-n�l nagyobb �tm�r�t v�lasztunk, fenn�ll a vesz�lye annak, hogy elvesztj�k az uralmat, mert a l� egyik oldalr�l a m�sikra tud szaladni, vagy meg�llhat. Ha a k�rkar�m t�l kicsi, szerencs�tlen esetben a l� megpr�b�lhatja tesztelni a stabilit�s�t. K�l�n�sen egy vadon feln�tt, emberekkel m�g keveset �rintkezett l� �rezheti mag�t fenyegetve, �s el�fordulhat, hogy a pal�nkon kereszt�l, vagy felette pr�b�l elmenek�lni. Ezenk�v�l a kicsi k�rkar�mban neh�z a lovat mozg�sba lend�teni, mert olyan �rzete t�madhat, hogy nincs hov� mennie. 15 m�teres �tm�r� eset�n 48 m�teres, 18 m�teres �tm�r� eset�n 57 m�teres ker�lettel rendelkez�nk. A kar�m oldal�nak �tl�thatatlan kialak�t�sa megfelel� anyagokb�l (az anyagnak nincs szerepe, fa, f�m, t�gla stb.), �s f�leg annak stabilit�sa fontos krit�rium. Ha a l� egy z�rt pal�nkot l�t maga k�r�l, nem lesz kedve kiugorni vagy kit�rni a m�g�tte lev� bizonytalans�gba. A kar�m falai f�gg�legesek legyenek, ne ferd�k, �s 1 ,8 m magass�gig massz�vnak kell lenni�k. L� legyen a talp�n, amelyik megpr�b�l ezen a magass�gon is �tjutni, kit�rni. Az egybe f�gg� fal tov�bbi el�nye abban rejlik, hogy a lovas l�b�ra gyakorolt nyom�s, ha v�letlen�l a l� �s a fal k�z� szorulna, nagyobb ter�leten egyenletesebben oszlik el. V�kony rudak eset�n ez nyom�spontokra korl�toz�dik, �s sokkal vesz�lyesebb. A farudaknak, v�kony cs�veknek tov�bbi h�tr�nyuk is van: a l� pat�ja, vagy ak�r lovagl�s k�zben a lovas l�ba is beszorulhat k�z�j�k.

A talaj

A k�rkar�m talaj�t aj�nlatos 10-15 cm m�ly, laza �s puha anyagb�l kialak�tani. Ez lehet f�ld, homok �s faforg�cs kever�ke. A t�l k�t�tt, kem�ny vagy s�ros talaj k�ros�tja a l� l�bait. A t�l m�ly homokban hamar elf�rad a l�, ezenk�v�l az inakat nagyon ig�nybe veszi, �nh�z�d�st, k�rosod�st okozhat. Ez�rt a patanyomra k�l�n�sen ne halmozzunk t�l sok anyagot. Gyorsabb mozg�sokn�l, k�l�n�sen v�gt�ban figyelj�nk arra, hogy a l� ne d�lj�n t�ls�gosan a bels� v�ll�ra, mert ezzel a bels� l�bait �s annak �z�leteit t�lterhelheti!

Felszerel�sek a k�rkar�mhoz

Nem kell felszerel�si t�rgyak �z�n�t a k�rkar�mba hordani. Ha els� alkalommal dolgozunk a lovunkkal, el�g csak a j�zan esz�nket magunkkal vinni, ezenk�v�l legfontosabb eszk�z�nk a karunk v�g�n mindig „k�zn�l van”. Egy k�nyelmes viselet hozz�j�rul, hogy a munka sor�n j� legyen a k�z�rzet�nk. Egy k�telet, lassz�t, ostort vihet�nk m�g magunkkal. A k�t�l puha legyen, er�ss�ge, vastags�ga olyan legyen, ami k�nnyen kezelhet� sz�munkra (hossza kb. 10 m legyen). Legjobb, ha a l� l�b�t �nv�d�kkel �s pataharangokkal v�dj�k. Ezek a biztons�gi �vint�zked�sek megakad�lyozz�k az inak, csontok, szalagok ak�r �letre sz�l� s�r�l�seit. A l� dolgozzon szabadon, kant�r, k�t�f�k n�lk�l.